A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. november 9. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentők a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésükben az eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását és ügyvédi titoksértését kifogásolták.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívása alapján részletes védekezést terjesztett elő, melyben vitatta fegyelmi felelősségét.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette. Határozatában kifejtette, hogy nem állapítható meg fegyelmi vétség gyanúja, ezért az Üttv. 123. § (2) bekezdés a) pontja értelmében indokolt az előzetes vizsgálat megszüntetése.
A fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette, azonban a bejelentő1 határidőben kifogással élt a megszüntető határozattal szemben, így az ügy felterjesztésre került a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa részére.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatával a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Átiratában kifejtette, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elégségesek annak megállapítására, hogy az ügyben nem valósult meg fegyelmi vétség. Az ügyben felajánlott bizonyítás van és szükségesnek tűnik a tényállás teljes tisztázása.
A fenti előzmények alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában az Üttv. 10. § (1) bekezdés, 20. § (4) bekezdés és az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ.) 4.1. pontjára hivatkozott, mint az eljárás alá vont ügyvéd által megsértett normákra és ez alapján 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2017. január 2. és 2017. július 19. között a [...] szervezet bejegyzett jogtanácsosaként tevékenykedett, majd 2017. november 6-án került bejegyzésre a Budapesti Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, mint egyéni ügyvéd. Ezen időpontot követően ügyvédként - megbízási szerződés alapján - nyújt továbbra is több irányú jogi szolgáltatást a [...] számára. A tárgyi időszakban (2018-2019) a bejelentő1 a [...] alelnöki tisztségét töltötte be, míg a bejelentő2 szervezőként tevékenykedett.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. február 21-i hatállyal az eljárás alá vont ügyvéd irodájának címeként a [...] sz. alatti címet jegyezte be, mely cím egyúttal a szervezet székháza is. Az eljárás alá vont ügyvéd irodája jelenleg is a fenti címen található.
A szervezet tisztújító közgyűlésen a hivatalban lévő elnök és vele szemben az alelnök, a bejelentő1 indultak az elnöki posztért. A közgyűlés ismét az addig hivatalban lévő elnököt választotta meg elnöknek.
A kétnapos tisztújító közgyűlés első estéjén a bejelentők is és az eljárás alá vont ügyvéd is jelen voltak és összetalálkoztak, ahol egy rövid beszélgetés zajlott le közöttük. A beszélgetés során a bejelentő1 hangoztatta, hogy a vélelmezett választási csalás miatt feljelentést kíván tenni és esetlegesen polgári per indítását is fontolgatja, melyhez ügyvédi segítséget kíván igénybe venni. A beszélgetés során a bejelentő2 egy mappát mutatott be az eljárás alá vont ügyvéd részére, mely álláspontja szerint a vélelmezett választási csalás bizonyítékait tartalmazza. A beszélgetés során konkrét adatok, információk nem hangzottak el a bejelentők részéről, mindössze általánosságban utaltak arra, hogy álláspontjuk szerint választási csalás történt és emiatt eljárásokat kívánnak kezdeményezni. Ügyvédi megbízásra vonatkozó megállapodás a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd között sem ekkor, sem később nem jött létre.
A Fegyelmi Tanács által tartott tárgyaláson részletesen meghallgatásra került az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentők.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt. Álláspontja szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy akár az összeférhetetlen ügyvállalás, akár az ügyvédi titoksértés az eljárás alá vont ügyvéd részéről megvalósult volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd maga is kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos indítványának helyt adott.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 10. § (1) bekezdése szerint, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta.
Az Üttv. 20. § (4) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.
Az ÜESZ. 4.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.
A Fegyelmi Tanács mindenekelőtt rögzíti, hogy mivel a bejelentők által jegyzett írásbeli panaszbejelentés szinte teljes egészében nélkülözte a konkrétumokat, így a Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárás során megkísérelte tisztázni, hogy a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd pontosan hol, mikor és milyen tartalmú beszélgetést folytattak egymással és ezen beszélgetés alapján létrejött-e ügyvédi megbízás a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd között.
Az eljárás alá vont ügyvéd mind írásbeli beadványaiban, mind pedig személyes meghallgatása alkalmával következetesen tagadta, hogy a bejelentők megbízása alapján bármilyen ügyben jogi képviseletet vállalt volna. Az eljárás alá vont ügyvéd azt nem vitatta, hogy a bejelentőkkel a tisztújító közgyűlés első estéjén találkozott a rendezvénynek otthont adó szálloda halljában, továbbá azt sem vitatta, hogy rövid beszélgetés is lezajlott közte és a bejelentők között, de határozottan állította, hogy ezen rövid beszélgetés alkalmával sem ügyvédi megbízásról, sem a vélelmezett választási csalással kapcsolatos konkrét adatokról, információkról nem volt szó.
A Fegyelmi Tanács a tárgyaláson először a bejelentő1-t hallgatta meg, aki a bejelentésében foglaltakhoz képest lényegi pontokon eltérő nyilatkozatot tett. A bejelentés szó szerint tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „...alaposan kikérdezett minden körülményről, a legapróbb részletekről, bizonyítékokról...”. Ezen írásbeli nyilatkozat tartalmát, részleteit kívánta a Fegyelmi Tanács kérdések feltevésével megtudakolni a bejelentő1-től, aki azonban konkrétumokkal nem szolgált, így a Fegyelmi Tanács nem látta bizonyítottnak azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bármilyen kérdést tett volna fel, az pedig végképp nem bizonyított, hogy eljárás alá vont ügyvéd alaposan kikérdezte volna a bejelentőket.
A bejelentés azt is tartalmazza, hogy „...mi jóhiszeműen minden anyagot megmutattunk neki, és minden információnkat megosztottuk vele...” A Fegyelmi Tanács ezen „anyagok” és „információk” vonatkozásában is megkísérelt megtudni konkrétumokat a bejelentő1-től, azonban ilyen konkrétumokkal sem szolgált, így az sem bizonyított, hogy bármilyen anyag bemutatásra került volna az eljárás alá vont ügyvéd részére.
A bejelentés azt is tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „maga ajánlkozott” a feladatra. Ezen „ajánlkozás” szintén nem került részletezésre a bejelentő által, amellett, hogy teljesen életszerűtlen is az, hogy egy szervezettel megbízási jogviszonyban álló ügyvéd egy tisztújító közgyűlés esti rendezvényén, a szálloda halljában egy olyan ügyben „ajánlkozik” jogi képviselet ellátására, mely ügyben az ellenérdekű fél pont a saját állandó megbízója lenne.
A bejelentő1 személyes előadása tehát nem csak saját írásbeli beadványával nem volt összhangban, de teljességgel életszerűtlen is volt.
A Fegyelmi Tanács ezt követően tanúként hallgatta meg a bejelentő2-t, akihez a Fegyelmi Tanács szintén célzott kérdéseket intézett, annak érdekében, hogy a bejelentésben szereplő általánosságokat konkrétumok segítségével tényállássá tudja formálni a Fegyelmi Tanács.
Tekintettel arra, hogy a bejelentő2 is aláírásával látta el a panaszbejelentést, így a Fegyelmi Tanács tőle is konkrét adatokat, információkat szeretett volna megtudni arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd pontosan milyen módon „ajánlkozott” a jogi képviselet ellátására, illetve, hogy mit takar az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „...alaposan kikérdezett minden körülményről, a legapróbb részletekről, bizonyítékokról...”, illetve, hogy ténylegesen mit jelent, hogy „...mi jóhiszeműen minden anyagot megmutattunk neki, és minden információnkat megosztottuk vele...”
A bejelentő2 egy mappáról tett említést, ami a rendezvény estéjén is nála volt, amely mappa - előadása szerint - tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyek a vélelmezett választási csalást alátámasztják. A bejelentő2 állítása szerint ezen mappa tartalmát megmutatta az eljárás alá vont ügyvédnek, aki ezt követően vállalta el a jogi képviseletet. A bejelentő2 azt is elmondta, hogy ekkor még nem volt tisztázott, hogy büntetőeljárást vagy polgári peres eljárást (vagy mindkettőt) kívánnak kezdeményezni a vélelmezett választási csalás ügyében.
A bejelentő2 azt is előadta, hogy „arra már nem emlékszem, hogy mondott volna valamit az ügyvédnő az általam bemutatott iratokra, valamint arra sem emlékszem, hogy tett volna fel kérdéseket.”
A bejelentő2 ezen nyilatkozata szöges ellentétben áll a bejelentésben foglaltakkal, mely bejelentés azt tartalmazza, hogy „alaposan kikérdezte” az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőket.
A mindkét bejelentő részéről aláírt panaszbejelentés azt is tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „elmulasztotta tájékoztatni” a bejelentőket arról, hogy az „ellenérdekelt fél” irányába már elkötelezte magát, „azzal több ügyre vonatkozóan is megbízási szerződést kötött”.
A Fegyelmi Tanács a bejelentőket kikérdezte arról is, hogy milyen jogviszonyban állnak a szervezettel, melyre a bejelentő1 előadta, hogy 20 évig ő volt az alelnöke a szervezetnek, míg a bejelentő2 előadta, hogy munkavállalóként 2014 óta állt kapcsolatban a szervezettel. A fentiek alapján teljesen életszerűtlen az, hogy a bejelentők ne lettek volna tisztában azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szervezet részére ügyvédi tevékenységet végez.
A bejelentők a kérdésekre adott válaszaik során az írásbeli bejelentésükben foglalt általánosságokat nem konkretizálták, illetve a bejelentésüktől részben eltérő nyilatkozatot tettek. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentők által előadottak pedig szintén alapvető és lényegi részekben eltértek egymástól, a lefolytatott szembesítések túlnyomórészt eredménytelenek maradtak.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindössze azt állapította meg, hogy a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd valóban összetalálkoztak a szálloda halljában a tisztújító közgyűlés első estéjén, továbbá az is megállapítható, hogy egymással szóba elegyedtek ezen az estén, azonban ez a beszélgetés rövid ideig, csak mindössze néhány percig tartott és a beszélgetés során csak annyi konkrétum hangzott el a bejelentők részéről, hogy a bejelentők választási csalást sejtenek, amely választási csalás miatt eljárásokat kívánnak majd indítani és ezen eljárások során ügyvédi segítséget kívánnak igénybe venni. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen kijelentéseket akár hallhatta is, azonban ügyvédi megbízást nem vállalt, kérdéseket az ügyben nem tett fel a bejelentők irányába, dokumentumokat nem tekintett meg, az pedig nem minősül fegyelmi vétségnek, ha egy ügyvéd volt kollégáival egy tisztújító közgyűlés esti rendezvényén beszélget.
A bejelentők írásbeli beadványának tartalma és személyes meghallgatásuk során tett nyilatkozataik tehát nem voltak alkalmasak arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége akár az összeférhetetlen ügyvállalás, akár az ügyvédi titoksértés vonatkozásában kétséget kizáróan megállapításra kerüljön.
Kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi eljárás során is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének, mint alkotmányos alapelvnek, így a fegyelmi felelősség kizárólag akkor állapítható meg, ha kétséget kizáróan bizonyítható a fegyelmi vétség elkövetése. A jelen ügyben ilyen kétséget kizáró bizonyíték nem merült fel.
A fentiekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást megszüntette, mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Végezetül megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az Üttv. 124. § (5) bekezdése alapján az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost az eljárás megszüntetéséről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az eljárást megszüntető határozat meghozatalától számított hatvan napon belül utasíthatja a fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
A jelen ügyben a fegyelmi biztos 2020. február 7. napján hozta meg az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát, míg az országos vezető fegyelmi főbiztos 2020. április 29. napján utasította a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályban előírt 60 napos határidőt az országos vezető fegyelmi főbiztos túllépte, így a jelen eljárás megszüntetése - a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - már önmagában ezen okból is indokolt lett volna.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. december 13. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 184.)