Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.185/13. határozata

büntetőeljárásról (zsarolás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. március 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy a [...] Rendőrkapitányság a folyamatban lévő büntetőeljárásban 2020. május 18. napján gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 367. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő zsarolás bűntettének gyanúja miatt.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot. Határozatában a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet észrevételeinek megtételére és a gyanúsítotti jegyzőkönyv megküldésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában tagadta a bűncselekmény elkövetését és megküldte a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig függessze fel.

A Fegyelmi Tanács határozatával a [...] Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a fegyelmi eljárást.

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy a [...] Rendőrkapitányság a határozatával a vele szemben indított büntetőeljárást a Be. 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntette. Az eljárás alá vont ügyvéd később megküldte a Fegyelmi Tanács részére a Rendőrkapitányság értesítését, melyben rögzítésre került, hogy az eljárást megszüntető határozat jogerőre emelkedett.

A Fegyelmi Tanács elnöke a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását rendelte el.

A vezető fegyelmi biztos indítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta. Az indítványra az eljárás alá vont ügyvéd nem tett észrevételt.

Tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben volt élettársa tett feljelentést a [...] Rendőrkapitányság előtt a Btk. 367. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő zsarolás bűntettének gyanúja miatt. A feljelentés szerint, miután a feljelentő kapcsolata az eljárás alá vont ügyvéddel megromlott, s közöttük az életközösség megszűnt, az eljárás alá vont ügyvéd őt fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy több olyan ügyleti iratot írjon alá, amelyeknek a tartalmát nem ismerhette meg. A feljelentő később tudta meg, hogy az általa aláírt okiratok a közös tulajdonukba tartozó ingatlanokat érintő visszterhes vagyonjogi ügyletek, amelyek ellenértékét az aláírásával elismerte, pedig azt ténylegesen nem kapta meg.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a [...] Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő büntetőeljárást a nyomozó hatóság a határozatával megszüntette.

Az eljárást megszüntető határozat indokolása megállapította, hogy a büntetőeljárás során nem volt lehetőség olyan személyt felkutatni, akinek a vallomása a bűncselekmény elkövetésének gyanúját igazolná, továbbá ezt igazoló tárgyi bizonyítási eszköz beszerzésére sem volt lehetőség. A büntetőeljárásban rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsításban szereplő zsarolás bűntette, avagy a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgált kényszerítés bűntette, hamis magánokirat vétsége kétséget kizáróan nem állapítható meg. A kétséget kizáróan nem bizonyított tényt pedig nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati szakban előterjesztett észrevételében vitatta a bűncselekmény elkövetését.

A vezető fegyelmi biztos a jogerős eljárást megszüntető határozatra, valamint arra tekintettel, hogy nem látta maradványcselekmény miatt az eljárás folytatásának az indokoltságát, a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.

A Fegyelmi Tanács döntése:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2017. februárjában következett be, melynek elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

Figyelemmel arra, hogy a fentiekben megjelölt büntetőeljárás során az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a nyomozó hatóság jogerős határozatával a büntetőeljárást megszüntette, így a Fegyelmi Tanács szerint is megalapozott volt a vezető fegyelmi biztosnak a jelen fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványa.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényeket egybevetve azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható, mivel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 9. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 185.)