Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.188/5. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. november 2. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért

50.000 Ft, azaz ötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő beadvánnyal fordult a Magyar Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A Magyar Ügyvédi Kamara a bejelentést továbbította a Budapesti Ügyvédi Kamarának.

Az eljáró fegyelmi biztos határozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján a határozatát tárgyaláson kívül hozza meg, melyben az alábbiakban részletezett tényállás szerint állapítsa meg a fegyelmi vétség elkövetését, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontja alapján megrovás fegyelmi büntetést alkalmazzon.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat alapján arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartás nélkül fogja meghozni, erre tekintettel a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában foglaltakra és az abban írt végindítványra észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül teheti meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a részére biztosított észrevétel lehetőségével a megadott határidőn belül nem élt.

A tényállás:

A [„,] Hivatal 2019. júliusában pártfogó ügyvédi képviselet ellátására adott engedélyt a bejelentő részére. A bejelentő levélben kereste meg eljárás alá vont ügyvédet, melyre az eljárás alá vont ügyvéd válaszolt és kérte, hogy az ügyre vonatkozó iratokat, továbbá a börtönnel szembeni igényével kapcsolatos tényállást küldje meg részére. A bejelentő valamennyi iratát megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek, aki ezt követően semmilyen módon nem válaszolt a bejelentőnek, annak ellenére sem, hogy a bejelentő több levelet intézett hozzá, illetőleg megbízottja telefonon is kereste, továbbá dr. XY ügyvéd is e-mail üzenetet intézett hozzá tolmácsolva a bejelentő kérését. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kérése ellenére az ügyére vonatkozó iratokat sem küldte vissza.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeiben kifejtette azon álláspontját, mely szerint válaszlevelében nem vállalt határidőt, sem kötelezettséget. Az ügy iratainak átvételét nem vitatta, és azt sem, hogy a bejelentő több levelet is küldött a számára az ügy kapcsán. Szintén nem vitatta, hogy a bejelentő kérését email útján megbízottja, dr. XY ügyvéd is megküldte a számára. Nem vitatta továbbá azt a terhére rótt magatartást sem, hogy az ügy iratait a bejelentő számára nem küldte vissza.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd

i) azzal a magatartásával, hogy a bejelentő többszöri megkeresésére sem válaszolt, megsértette az Üttv. 1. §-ának (3) bekezdését, továbbá

ii) azzal a magatartásával, hogy a bejelentő ügyére vonatkozó iratait kérése ellenére nem szolgáltatta vissza, megsértette az Üttv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

Megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban részletesen rögzített magatartásával az Üttv. 107. § a) pontjában rögzített 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.”

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét, mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács - eltérően a fegyelmi biztos indítványától - arra az álláspontra jutott, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlya, továbbá a fentiekben felsorolt egyéb körülmények - különösen az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete - alapján együttesen az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács középmértéknél jelentősen alacsonyabb összegben határozta meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. március 5. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 188.)