Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.189/18. határozata

büntetőeljárásról (hűtlen kezelés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 05. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az ügyészség átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa hivatalból elrendelte az előzetes fegyelmi vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amely határozatában indítványozta az eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős felfüggesztéséig.

A Fegyelmi Tanács határozatával az eljárást a büntető eljárás jogerős befejezésig felfüggesztette.

Az ügyészség a nyomozást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben megszüntette. A megszüntető határozatot az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamarának.

A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető a fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta az indítványa megtételére.

A tényállás:

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben két tényállás alapján indult meg a büntető eljárás. Az eljárás alá vont ügyvéd az „A” Zrt. igazgatóságának állam által delegált tagja volt. Egyebek mellett a „B” Zrt. és a „C” Kft. hitelfelvétele kapcsán, a hitelkeretek jelentős mértékű felemelése következtében az „A” Zrt-nek vagyoni hátrány okozása ügyében folyt a nyomozás. Az ügyészség határozatában megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt az eljárás alá vont ügyvéd követte el, ezért a büntető eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben megszüntette. Az ügyészség megszüntető határozata jogerőre emelkedett.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás valamennyi szakaszában együttműködő volt, az ügyben keletkezett iratokat csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa iratában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyészség jogerős megszüntető határozatára alapítottan a fegyelmi eljárást szüntesse meg.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2013-as elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A Fegyelmi Tanács az ügyészség jogerős határozatában rögzített tényállás alapján hozta meg határozatát.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 29. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 189.)