A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. január 10. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az előzetes vizsgálat:
A [...] Rendőrkapitányság átiratával értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben eljárást folytat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 285. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettének gyanúja miatt, és a nyomozás során az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítottként került kihallgatásra.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa hivatalból előzetes vizsgálati eljárást rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az észrevételei megtételére és a gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyv csatolására.
Eljárás alá vont ügyvéd a beadványában bejelentette a gyanúsítás tényét, tovább csatolta az írásbeli vallomását.
A vezető fegyelmi biztos a határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, és a kijelölésre kerülő fegyelmi tanácsnál az eljárás felfüggesztését indítványozta a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Eljárás alá vont ügyvéd beadványa mellékleteként megküldte a Rendőrkapitányság eljárás megszüntetését tartalmazó határozatát.
A büntetőeljárás jogerős befejezésére tekintettel, a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke a felfüggesztett eljárás folytatásáról az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának kezdeményezésére vonatkozó intézkedésével rendelkezett.
A vezető fegyelmi biztos az indítványában, maradvány cselekményre hivatkozással, tárgyalás tartását indítványozta.
Eljárás alá vont ügyvéd a beadványában az eljárás megszüntetését kérte, álláspontja szerint nincs olyan maradvány cselekmény, ami a fegyelmi felelősségét megalapozhatná. Tárgyalás tartását indítványozta arra az esetre, ha a Fegyelmi Tanács az okiratok alapján a fegyelmi eljárást nem szünteti meg.
A Fegyelmi Tanács az ügyben tárgyalást tartott.
A tényállás:
Sz.Gy.S.M. és T.P.G. (a továbbiakban: feljelentők) 2018 októberében keresték fel tanácsadás végett az eljárás alá vont ügyvédet. Előadták, hogy a közös tulajdonukat képező [...], ... hrsz. alatti ingatlan vélhetően végrehajtás alá került, mert a Bankkal kötött hitelszerződésük alapján a fizetési kötelezettségüket nem teljesítették.
A tanácsadás alkalmával eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a feljelentőket a jogi lehetőségekről, többek között a követelés engedményezésére vonatkozóan is, így merült fel Á.Cs. neve. Bár a tanácsadás alkalmával egy ügyvédi meghatalmazás kiállításra került a feljelentők részéről, azonban ahhoz megbízás nem született, mert akkor még nem volt eldöntött, hogy a feljelentők melyik jogi eszközt kívánják igénybe venni.
A feljelentők ezt követően arról értesítették eljárás alá vont ügyvédet, hogy megbízást adtak Á.Cs., az [...] Zrt képviselője részére, hogy a Banknál a tartozásuk mérséklése iránt járjon el. A megbízás alapján a feljelentők elfogadták és tudomásul vették, hogy az ügyletbe olyan engedményes bevonására lesz szükség, akit a Bank is elfogad, és ez lehet az ingatlanuk vevője is, de azt az [...] Zrt is jogosult állítani, a feljelentők előzetes jóváhagyása nélkül.
A tanácsadást követően, a feljelentők által átvett végrehajtási okiratok alapján, az időnyerés érdekében végrehajtási kifogás megszerkesztését kérték az eljárás alá vont ügyvédtől, aki azt elkészítette és emailben átküldte részükre. A feljelentők ezt a végrehajtási kifogást a saját nevükben benyújtották, annak eredményéről azonban az eljárás alá vont ügyvédnek tudomása nem volt. Eljárás alá vont ügyvéd a végrehajtási kifogás megszerkesztésén túlmenően, a Bankkal szemben a végrehajtási eljárásban a feljelentők képviseletét nem vállalta, azt nem is látta el.
A feljelentők 2018. november 11-én vevőt találtak az ingatlanukra, akivel még aznap szándéknyilatkozatot írtak alá és átvettek tőle 300.000 Ft foglalót. Erről értesítették az eljárás alá vont ügyvédet és a vevővel együtt megbízást adtak részére az ingatlan adásvételi szerződés és a kapcsolódó okiratok elkészítésére, ellenjegyzésére és azzal összefüggésben az ingatlan tehermentesítésére is.
Az adásvételi szerződés aláírására 2018. november 25-én kerül sor, mellyel egyidejűleg a szerződő felek aláírták az adásvételi szerződés kiegészítése, a letéti szerződés iratőrzésre és letéti szerződés vételárra elnevezésű okiratokat is.
Az eljárás alá vont ügyvéd, továbbá a feljelentők között ugyanaznap kelt egy megbízási szerződés is, melynek alapján a feljelentők kifejezetten megbízták az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a letéti szerződésben megjelölt tehermentesítés körében és érdekében, a vevő által letétbe helyezett vételár terhére fizessen ki 22.900.000 Ft-ot az [...] Zrt. által a banki követelés engedményeseként megjelölt személy és a Bank között a hitelszerződésből eredő követelés megvásárlására, az [...] Zrt. rendelkezése és utasítása alapján azzal a feltétellel, hogy a Bank az ott megjelölt határidőben az ingatlan teljes tehermentesítéséhez szükséges törlési engedélyeket kiadja és a feljelentőkkel szemben további követelése nincs.
Az ingatlan vevője 2018. november 26-án 32.700.000 Ft vételárrészt az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára átutalt.
A Bank és az eljárás alá vont ügyvéd édesapja között a követelés adásvételi és engedményezésre vonatkozó szerződés 2018. november 29. napján jött létre, amely szerződés értelmében az engedményezés vételára 20.000.000 Ft volt. Az eljárás alá vont ügyvéd a Bankkal szemben nem járt el, az engedményezésben nem működött közre.
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti megbízás alapján a 22.900.000 Ft-ot az [...] Zrt által megjelölt engedményes, Sz.J.G számlájára átutalással teljesített, aki ezen összegből megvásárolta a banki követelést. A fennmaradó 2.900.000 Ft különbözet az engedményest illette, részben az engedményes előre nem látható költségeinek fedezete, részben haszon jogcímén.
A feljelentők 2018. december 3-án e-mailben értesültek az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a Bank a jelzálogjog törlési engedélyt kiadta és ebből szereztek tudomást arról, hogy a Bank részéről engedményezés történt, és nem az ingatlanuk vevője az engedményes, hanem az eljárás alá vont ügyvéd édesapja, Sz.J.G. A Bank által csökkentett követelés összegéről, mint a letét terhére történt kifizetési tételről az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta feljelentőket, azt a letéti nyilvántartásában 22.900.000 Ft-ban jelölte meg.
A Bank követelésén túlmenően, az eljárás alá vont ügyvéd - az aláírt szerződések szerint - a letétbe vett pénzösszeg terhére kiegyenlítette az [...] Zrt. sikerdíját, a banki jelzálogjog, valamint a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez szükséges díjakat, a végrehajtási költséget, a banki tranzakciók díját, továbbá a feljelentők utasítása alapján az ingatlanközvetítőjük díját és az általuk vásárolt új ingatlan foglalóját. Eljárás alá vont ügyvéd a letéti elszámolást folyamatosan elküldte feljelentők részére.
Az ingatlan tehermentesítése iránt az eljárás alá vont ügyvéd eljárt a végrehajtó előtt is, illetőleg az illetékes ingatlanügyi hatóságnál is benyújtotta az ahhoz szükséges törlési kérelmeket, engedélyeket.
Az ingatlan teljes tehermentesítését követően a vevő 2019. február 6-án értesítette a feljelentőket, hogy a 15.000.000 Ft vételárhátralék ugyancsak ügyvédi letétbe került, melyből az eljárás alá vont ügyvéd a feljelentők rendelkezése szerint az általuk vásárolt új ingatlan vételárrészletét fizette ki közvetlenül a saját eladójuk részére.
Lévén a követelésvásárlás és engedményezés miatti jogutódlási eljárás okán a végrehajtási zárójegyzőkönyv még nem állt rendelkezésre, a feljelentők 2019. április 29-én kikérték a végrehajtótól az ügy összes iratát és abból szereztek tudomást arról, hogy a követelés/engedményezés vételára 20.000.000 Ft volt, szemben az eljárás alá vont ügyvédi nyilvántartásában rögzített 22.900.000 Ft összeggel, így álláspontjuk szerint 2.900.000 Ft kár érte őket.
A büntető eljárás során megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a banki hitelügyintézésre vonatkozóan nem került megbízásra, arra az [...] Zrt. kapott a feljelentőktől megbízást, így az eljárás alá vont ügyvéd nem volt köteles a feljelentőket tájékoztatni a hitelügyintézés állásáról, az engedményes személyéről és az engedményezéshez szükséges összeg mértékéről.
A feljelentők saját bevallásuk szerint sem voltak tisztában az engedményezési eljárás részleteivel, de ennek kapcsán az eljárás alá vont ügyvédnek tájékoztatási kötelezettsége nem volt. A feljelentők semmit nem tettek annak érdekében, hogy az ingatlanuk vevője legyen az engedményes, az ügy érdekében nem tettek intézkedést és az eljárás alá vont ügyvédet nem bízták meg az engedményezéssel kapcsolatos ügyintézésre.
Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetőleg bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, a Be. 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni büntetőeljárás jogerős határozattal megszüntetésre került.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd terhére egy rendbeli fegyelmi vétség megállapítását kérte. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek egyrészt tájékoztatást kellett volna adni a megbízói (a feljelentők) számára, hogy az édesapja az engedményes, másrészt az ÜESZ 5.8. b) pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének hozzájárulását kellett volna kérnie. Nem vitatható ugyanis, hogy Bank hitelező helyére az eljárás alá vont ügyvéd édesapja lépett be, aki a követelés jogosultjává vált.
Egyértelműen megállapítható álláspontja szerint az, hogy a feljelentők az eljárás alá vont ügyvédnek ügyfelei voltak nemcsak az ingatlan adásvételi szerződés során, hanem a végrehajtási eljárásban is, tanácsadás alapján, így az engedményezéssel az a helyzet állt elő, hogy az ügyfelei ellenérdekű féllé váltak az eljárás alá vont ügyvéd édesapjával, amely az ÜESZ 5.8.b) pontjába ütközik és morális problémát is felvethet.
A büntetés kiszabása körében nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejegyzése (2004) óta fegyelmi eljárás nem volt, továbbá kár a feljelentőket nem érte. Írásbeli megrovás, mint a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabására, továbbá az eljárási költségekben való marasztalásra tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Eljárás alá vont ügyvéd az eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint az engedményezési szerződéssel összefüggésben nem képviselte a feljelentőket, az ügyvédi megbízása körében sem a saját javára, sem az édesapja javára semmilyen jogügyletet nem kötött, így nem volt mihez a kamara elnökének hozzájárulását kérnie. Zárónyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy az engedményes személyéről, az engedményezési szerződés megkötése napján értesítette az ügyfeleit, az engedményes neve a jogutódlási iratokban szerepelt.
A fegyelmi tanács döntése:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2018. októbere és 2019 májusa között került sor, így mind az anyagi jogi normák, mind az eljárás tekintetében az Üttv. és a FESZ rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőeljárás jogerősen megszüntetésre került, a Fegyelmi Tanács kizárólag a fegyelmi biztos által az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt maradványcselekményt és azzal összefüggésben az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 5.8. b) pontját vizsgálta.
Az ÜESZ 5.8. b) pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban - ügyvédi megbízási díjmegállapodás kivételével - jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet, (...).
A fenti rendelkezés tényállási elemei:
a) az egyik szerződő fél az ügyvéd saját ügyfele,
b) a saját ügyféllel a megbízási jogviszony fennállása,
c) a kötendő szerződés a megbízás tárgyára, vagy a megbízással kapcsolatos,
d) a kötendő szerződésnek az ügyvéd javára, vagy közeli hozzátartozója javára kell szólnia.
Az engedményezési szerződés nem az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelei, hanem a Bank és Sz.J.G. között jött létre. Ennek megfelelően az egyik lényeges tényállási elem hiányzik.
Az eljárás alá vont ügyvéd vagy közeli hozzátartozója és a feljelentők között engedményezési szerződés nem jött létre, így alanyi oldalon mindkét tényállási elem hiányzik (ld. a) és d) pont).
AZ ÜESZ 5.8. b) pontja alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a szerződésnek a saját ügyfél és az ügyvéd vagy közeli hozzátartozója között kell létrejönnie, azaz a jogügyletben magának az ügyvédnek vagy közeli hozzátartozójának is szerződő félnek kell lennie, hiszen ellenkező esetben a felhívott szabályzati hely azon előírása, hogy az inkriminált szerződéshez az illetékes területi kamara elnökének a hozzájárulása szükséges, értelmezhetetlen és jogellenes lenne, lévén az ÜESZ hatálya és így a területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása kizárólag az ügyvédi tevékenység gyakorlójára terjedhet ki.
A rendelkezésre álló adatok, okiratok és nyilatkozatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelei Sz.Gy.S.M., T.P.G. eladók és A.G.Zs. vevő voltak. A megbízás tárgya az [...] ... hrsz. alatti ingatlan adásvételi szerződésének és az ahhoz kapcsolódó okiratoknak a megszerkesztése és ellenjegyzése volt. A megbízás kiterjedt a vevőnek az adásvételre vonatkozó széljegy ingatlan-nyilvántartásból való törlési engedélyének, valamint az eladóknak a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatának, továbbá az ingatlan vételárának ügyvédi letétbe vételére és utóbbi összegéből az ingatlan teljes tehermentesítésére (jelzálogjog, végrehajtási jog).
Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvétel tekintetében nem volt szerződő fél. Az ügyvédi letéti szerződéseket letéteményesként, azaz szerződő félként ugyan aláírta, azonban azok egyrészt az adásvétellel kapcsolatban kerültek megkötésre az abban szerződő felek által, másrészt a pénzletét tárgya az ingatlan tehermentesítése volt, így az kizárólag a megbízói, azaz az eladók és a vevő érdekeit szolgálta. Egyebekben a vevő tulajdonszerzése az ingatlanon tehermentesen megtörtént.
A teljesség kedvéért megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az engedményezéssel összefüggésben nem járt el a Banknál, arra vonatkozóan megbízást nem kapott, okiratot nem szerkesztett. Tény azonban az is, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek mind az adásvétel, mind az ügyvédi letéti szerződés és a külön megbízási szerződés megszövegezésekor figyelemmel kellett lennie az engedményezés tartalmára, feltételeire, így nyilvánvalóan annak tartalmáról és az engedményes személyről is tudomással bírt. Tekintettel azonban arra, hogy a banki engedményezési eljárással a feljelentők az [...] Zrt-t, illetve Á.P.-t bízták meg, így alapvetően neki kellett volna annak részleteiről tájékoztatást adni. Kiemelendő, hogy az [...] Zrt. és a feljelentők közötti szerződés akként rendelkezett, hogy az adósoknak az ügyletbe bevont engedményes személyét nem kellett jóváhagynia, azaz előzetesen nem is kellett róla tudniuk. E tekintetben utal a Fegyelmi Tanács a büntető eljárást megszüntető határozat 2. oldal 7. bekezdésére, mely szerint „a feljelentők 2018.12.03-án e-mailben kaptak értesítést arról, hogy a bank a jelzálogjog törlési engedélyt az eladott ingatlanukra kiadta, és ebből szereztek tudomást arról is, hogy a bank részéről engedményezés történt, de nem az ingatlanuk vevője az engedményes, hanem a megbízott ügyvédjük édesapja”. Ergo a feljelentők az eljárás alá vont ügyvédtől is közvetlenül értesültek az engedményes személyéről.
Fentiek alapján a Fegyelmi Tanács nem látta megalapozottnak a fegyelmi biztos álláspontját, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének.
Összességében tényként állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfeleivel a saját nevében szerződő félként semmilyen jogügyletet nem kötött, így sem saját maga javára, illetve a Ptk. szerinti közel hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan, vagy a megbízással kapcsolatban semmilyen jogügyletet nem kötött, így nem volt olyan jogügylet, amelyhez a kamara elnökének hozzájárulását be kellett volna szereznie.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást teljesítette, a vevő tehermentes tulajdont szerzett. A feljelentőket kár nem érte.
A feljelentők, mint megbízók és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott közötti megbízási szerződés 3.) pontja értelmében „a Megbízók kifejezetten megbízzák Megbízottat, hogy az ingatlan adásvételi szerződéshez kapcsolódó a Megbízók és a Megbízott, valamint az ingatlan vevője között megkötött Letéti szerződés vételárra c. szerződés alapján az [...] Zrt. által a banki követelés engedményeseként megjelölt személy és a Kereskedelmi és Hitelbank között a Hitelszerződésből eredő követelés megvásárlására az [...] Zrt. rendelkezése és utasítása alapján 22.900.000 Ft-ot, azaz Huszonkettőmillió-kilencszázezer Forint összeget kifizessen (...)”
A megbízási szerződés 4.) pontja értelmében „a Megbízók feltétlenül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállaltak arra, hogy 22.900.000 Ft erejéig helytállnak az [...] Zrt.-vel és a követelés engedményesével szemben a Hitelszerződésből eredő követelés és járulékai megfizetéséért (..).”
Az [...] Zrt. rendelkezése alapján került sor a 22.900.000 Ft letétből történő kifizetésére, a megbízási szerződésben rögzített kifizetési feltételek teljesülése mellett, így az eljárás alá vont ügyvéd ettől nem térhetett volna el. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás szerint utalta a letéti összegeket és a letéttel teljes körűen elszámolt. Ha a feljelentők álláspontja szerint őket kár érte, az legfeljebb az [...] Zrt. és a köztük fennállott jogviszonyban keletkezhetett volna.
A végrehajtási eljárással kapcsolatos „érdekellentét” tekintetében a Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy bár a végrehajtási kifogás szövegét az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette, azonban azt a feljelentők a saját nevükben adták fel, kizárólag annak érdekében, hogy az [...] Zrt-vel kötött megbízási szerződésük alapján az ingatlannal kapcsolatos hitelezői tárgyalásokhoz szükséges időt megnyerjék. A megbízási szerződésnek már eredetileg is az volt a tárgya, hogy az engedményezéssel a követelést más személy szerzi meg, így ennek az eljárás alá vont ügyvéd ily módon történő előre mozdítása érdekellentétet nem eredményez és az érdekek jövőbeli ütközése, tekintettel a lezárt jogügyletre, nem is várható.
Ennek megfelelően a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette. A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 11. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 195.)