Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.202/28. határozata

ügyvédi tevékenységen kívüli magatartás

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. július 7. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a

fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel kötött kölcsönszerződésben és egyéb kötelezettségvállaló nyilatkozataiban kamatmentes kölcsönként 26.000.000 Ft összeg szerepel annak ellenére, hogy ő maga ténylegesen csak 20.000.000 Ft-ot kapott az eljárás alá vont ügyvédtől, 6.000.000 Ft-ot nem kapott és nem vett át. Őt az eljárás alá vont ügyvéd megtévesztette arra hivatkozásával, hogy az okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd más feltételekkel nem készítette volna el a szerződést és havi 2.000.000 Ft kamat és a kötbér hiányában nem ellenjegyezte volna azt. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd arra kényszeríti őt, hogy áron alul értékesítse ingatlanát.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában tagadta, hogy a bejelentőnek a kölcsönösszeg tekintetében tett állításai igazak lennének. A ténylegesen átadott 26.000.000 Ft (nyilatkozatának megtételéig) annak ellenére nem térült meg, hogy a fizetésre haladékot adott a bejelentőnek. Ugyan felajánlotta részére a bejelentő, hogy vegye meg a jelzálogul adott ingatlanát és abba a kölcsön összegét számítsák be, azonban ez az eljárás alá vont ügyvédnek nem állt szándékában.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Az előzetes vizsgálat során rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján alapos gyanú állt fenn arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárásával azáltal, hogy nem valós tartalmú magánokirat szerkesztésében működött közre abból a célból, hogy a kölcsön összegéhez és futamidejéhez képest jelentős mértékű kamatot leplezze, megvalósította az Üttv. 107. § b) pontjában foglalt vétséget.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő jelzáloggal biztosított kölcsönszerződést kötött 26.000.000 Ft kamatmentes kölcsön szolgáltatásáról. A szerződésben arra kötelezte magát a bejelentő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által átadott 26.000.000 Ft-ot legkésőbb 2019. október 19-ig visszafizeti. A felek kikötötték a szerződésben, hogy amennyiben a bejelentő késedelembe esik a pénzösszeg visszafizetésével, minden késedelmes nap után napi 15.000 Ft késedelmi kötbért tartozik fizetni. A felek a zálogjogot a bejelentő 1/2 részben tulajdonában álló és haszonélvezeti joggal terhelt lakásingatlanára alapították. A szerződésben rögzítették a zálogjogosult zálogtárgyból való kielégítési jogának feltételeit. A szerződést dr. XY ügyvéd szerkesztette, elkészítette és ellenjegyezte. A kölcsönszerződés aláírásával azonos időben a haszonélvező lemondott a fél részen fennálló haszonélvezeti jogáról.

A kölcsönszerződés aláírásának napján a szerződő felek aláírtak egy „nyilatkozat” elnevezésű okiratot is, melyben mindketten lemondtak a kölcsönszerződés megtámadásának jogáról, kijelentve, hogy az a tényleges szerződési akaratukat fejezi ki.

2019. augusztus 9-én a bejelentő, mint adós közjegyző előtt tartozás-elismerő és kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, melyben elismerte a 26.000.000 Ft átvételét és a 2019. október 19-ig való visszafizetés határidejét. Erre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd két tanú által is aláírt okiratban a visszafizetés határidejét 2019. november 9. napban határozta meg.

A bejelentő által vállalt teljesítési határidő eredménytelenül telt el, így a hitelező végrehajtási eljárást kezdeményezett. A végrehajtói iroda eljárása keretében megkereste az illetékes földhivatalt a bejelentő tulajdonában álló két másik ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzése iránt.

A bejelentő feljelentése alapján eljárás folyik a Btk. 373. § (1) bekezdés és (2) bekezdés bc) pontja és a (6) bekezdés b) pontja alapján. Az eljárásban a jelen határozat meghozatalának időpontjáig az eljárás alá vont ügyvédet nem gyanúsították meg.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában az eljárás megszüntetését indítványozta arra hivatkozással, hogy a bejelentő által biztosított adat és bizonyíték szolgáltatása eredményeként nem látja bizonyítottnak a bejelentő által előadott tényállást, amelyet a bejelentőnek közokirattal szemben kellett volna bizonyítania. A tényállás tisztázása érdekében eljárva a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárásban felhívást intézett a bejelentőhöz, azonban ő sem akkor, sem a Fegyelmi Tanács által a tárgyaláson foganatosított eljárása alkalmával sem tudott olyan bizonyítási eszközzel, bizonyítékkal szolgálni, amely az okiratokban foglaltakat megdöntötte volna.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § b) pontja szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, aki az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Tekintettel a fegyelmi biztos végindítványára - mely egyezett a Fegyelmi Tanácsnak az ügyben kialakított álláspontjával - az eljárás alá vont ügyvéd által ajánlott és fenntartott, a szerződéskötés körülményeire és az átadott pénzösszeg nagyságára az okiratokban megfogalmazottak megerősítésére a további bizonyítást nem tartotta szükségesnek lefolytatni, ezért azt mellőzte. A szerződés érvényességének vagy érvénytelen módjának, az esetleges bűncselekmény megvalósulásának tárgyában történő vizsgálódás hatáskör hiányában nem a fegyelmi eljárás tárgya.

A Fegyelmi Tanács - egyetértve a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakkal - az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja szerint az eljárást megszüntette.

Az eljárási költség viselése felől az Üttv. 142. § (1) bekezdése és FESZ 40.6. alapján határozott.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 202.)