Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.203/26. határozata

megbízás írásba foglalásának elmulasztása, tájékoztatás elmulasztása, ügyvédi titoksértés

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. július 7. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft, azaz Százezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 1 évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft átalányköltséget és 109.000 Ft tételes költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselői tevékenységét kifogásolta.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra iratokat csatolt, több alkalommal is részletes érdemi védekezést terjesztett elő.

Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő 2012. évben kelt zártvégű pénzügyi lízingszerződéssel a banktól lízingbe vette a [...] személygépkocsit. A gépkocsi vételára 2.100.000 Ft, ebből az önrész 440.000 Ft, a lízing futamideje 84 hónap volt. A gépkocsit valójában a [...] főpapja használta, a bejelentő ebből a célból kötötte meg a lízingszerződést. Ennek megfelelően a lízingdíjakat a főpap fizette egészen a 17. részletig, majd ezt követően a lízingdíj-fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Erre való tekintettel a lízingbeadó 2014. évben a lízingszerződést felmondta, a felmondást a bejelentő átvette. A gépjárművet a lízingbeadó értékesítette.

A lízingbeadó 2015. évben levélben tájékoztatta a bejelentőt a lízingszerződés felmondását követő elszámolásáról, amely elszámolást a bejelentő átvett, elszámolással szemben panasszal nem élt.

A lízingbeadó jogutódjaként eljáró társaság pert indított a bejelentővel szemben a lízingszerződésből eredő tartozás megfizetése iránt. A perre tekintettel 2018 szeptemberében az eljárás alá vont ügyvédet megkereste dr. XY ügyvéd azzal, hogy egy egyházi egyesület tagjának jogi segítségre van szüksége lízingszerződéssel kapcsolatos polgári perben. Ehhez kapcsolódóan egy ügyvédi meghatalmazás készült, amelyben a bejelentő meghatalmazza az eljárás alá vont ügyvédet a hivatkozott perben a jogi képviseletére. A meghatalmazás postai úton jutott el az eljárás alá vont ügyvédhez, aki azon a dátumot módosította.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel ügyvédi megbízási szerződést nem kötött, a meghatalmazás aláírását megelőzően vele nem találkozott, ügyfélazonosításra nem került sor.

Az ügyvédi meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a folyamatban lévő perben. A bejelentővel a kapcsolatot ezt követően sem vette fel, vele a perről semmilyen egyeztetést nem folytatott. A felperes egyezségi ajánlatára a peres beadványában úgy tett nyilatkozatot, hogy arról a bejelentővel nem egyeztetett.

A bíróság kötelezte a bejelentőt 2.008.843 Ft és ennek kamatai, valamint 124.585 Ft perköltség megfizetésére, továbbá 127.561 Ft ellenérdekű ügyvédi munkadíj megfizetésére. A bíróság az ítéletben megállapította, hogy az alperes, azaz a képviseletében eljáró eljárás alá vont ügyvéd sem a kereset jogalapját, sem a felperesi tényelőadásokat nem vitatta, az összegszerűség tekintetében kisebb tételeket vitatott.

Az ítéletet az eljárás alá vont ügyvéd nem küldte meg postai úton a bejelentőnek, a további teendőkről, jogorvoslati lehetőségekről a bejelentőt nem tájékoztatta.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ítéletet megküldte dr. XY ügyvédnek e-mailen azzal a kéréssel, hogy azt továbbítsa az ügyfélnek. Az ítélet ekkor már jogerős volt. Dr. XY ügyvéd azonban nem továbbította az ítéletet, hanem telefonon tájékoztatta az ítéletről a főpapot és nem a bejelentőt. A bejelentő az ítéletről a végrehajtási eljárás megindításakor szerzett tudomást. Ebből következően a bejelentő az ítélet hiányában jogorvoslatot sem tudott az ítélet ellen benyújtani.

A bejelentő első ízben személyesen a peres eljárás jogerős befejezését követően egy esetleges perújítással kapcsolatban találkozott az eljárás alá vont ügyvéddel.

A bejelentő nem adott felmentést dr. XY ügyvéd vonatkozásában az ügyvédi titoktartás alól.

A tényállás a bejelentő, az eljárás alá vont ügyvéd, dr. XY tanú meghallgatása, valamint a becsatolt iratok alapján aggálytalanul megállapítható volt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt felelősségét részben elismerte.

A rendelkezésre álló adatok szerint a bejelentő szoros kapcsolatban állott a [...] Egyházzal, ennek keretén belül [...] főpappal.

A bejelentő személyes meghallgatása során előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel nem találkozott, a perre vonatkozó meghatalmazást előadása szerint nem ő írta alá.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem találkozott a per befejezése előtt a bejelentővel, annak azonosítását nem végezte el, így szükségessé vált annak tisztázása, hogy valójában ki adott meghatalmazást a perbeli képviseletre.

A Fegyelmi Tanács írásszakértőt vezetett be az eljárásba. Az igazságügyi szakértő aggálytalan szakvéleményében megállapította, hogy a meghatalmazáson az aláírás a bejelentőtől származik.

A meghatalmazáson a bejelentőnek két címe is feltüntetésre került. Az egyik cím a bejelentő előadása szerint a [...] Egyház címe, ahová a küldeményei érkeztek, amelyeket állítása szerint nem kapott meg. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a fentebb kifejtettek szerint az ítéletet és az egyéb iratokat nem küldte meg a bejelentő részére postai úton.

Az eljárás alá vont ügyvéd, valamint dr. XY ügyvéd között együttműködési keretmegállapodás jött létre, amelynek alapján egymás ügyeiben „teljesítési segédként” közreműködnek, a bizonyításhoz szükséges peres és egyéb iratokat egymásnak átadják, egymást helyettesítik.

A jelen eljárásban vizsgált meghatalmazáson azonban dr. XY, mint helyettesként eljáró ügyvéd nincs feltüntetve. Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú ítéletet dr. XY ügyvédnek küldte meg a bejelentő részére továbbítás céljából.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos. Az indítvány szerint az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, azzal, hogy:

– úgy nyújtotta be a perben az ügyvédi meghatalmazását és úgy látott el képviseletet, hogy a bejelentővel megbízási szerződést nem kötött, vele kapcsolatba nem lépett, az ügyfélazonosítást nem végezte el, mellyel megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében, valamint az ÜESZ 2.2 pontjában írt szabályokat;

– a per állásáról a bejelentőt nem tájékoztatta, vele a per vitelről nem egyeztetett, az ítéletről és a jogorvoslatról nem tájékoztatta, mellyel a Ptk. 6:275. § bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét és az ÜESZ és az ÜESZ 2.1., és 2.4. pontjaiban írt magatartási szabályokat sértette meg;

– az ügy állásáról olyan személyt tájékoztatott, akivel szemben az ügyvédi titoktartás alól felmentést nem kapott, ezzel pedig az Üttv. 9. § (2) bekezdését sértette meg.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 9. § (2) bekezdése szerint: Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is

Az Üttv. 28. § (1) és (2) bekezdése szerint: az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.

Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az Üttv. 32. § (2) bekezdése szerint: Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

A Ptk. 6:275. § (1) és (2) bekezdése szerint: A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.

A fegyelmi biztos indítványával egyezően a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét egy rendbeli szándékos fegyelmi vétségben tartotta megállapíthatónak.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben elegendő a pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazása.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bejegyzésére 11 évvel ezelőtt került sor, azóta ellene fegyelmi eljárás nem volt folyamatban, továbbá figyelemmel személyi körülményeire, a Fegyelmi Tanács a viszonylag alacsony összegű pénzbírság, mint fegyelmi büntetés kiszabását elegendőnek tartotta, annak végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 1 (egy) évre felfüggesztette.

Ugyanezen okoknál fogva a Fegyelmi Tanács a FESZ 40.9. pontja alapján a fizetendő átalányköltség összegét 40.000 Ft-ra mérsékelte.

A Fegyelmi Tanács ugyanakkor 109.000 Ft tételes költség megfizetésére kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.1. c) és 40.4. pontja alapján. Ennek indoka az, hogy amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerűen járt volna el és elvégzi az ügyfélazonosítást, úgy az eljárás során nem került volna sor igazságügyi szakértő kirendelésére.

A lefolytatott bizonyítás, a fentiekben írt jogszabályhelyek egybevetése alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége az egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség tekintetében minden kétséget kizáróan megállapítható volt.

Alkalmazott jogszabályok: Üttv. 1. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 28. § (2) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, Ptk. 6:275. § illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4. pontja, a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról,

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 203.)