A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti volt ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. február 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő kifogásolta az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből fakadó kötelességszegését, mely szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd a jogi képviselet ellátásból fakadó tájékoztatási kötelezettségének több ízben nem tett eleget, így elsődlegesen az ellenérdekelt fél által benyújtott ellenkérelmet nem küldte meg a bejelentő részére, aki ezáltal az azzal kapcsolatos észrevételeit nem tárhatta a bíróság elé.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd pártfogó ügyvédként látta el a bejelentő jogi képviseletét a Kúria előtt indult eljárásban.
A Kúria 4. sorszámú ítélete 2018.02.26. napján került kézbesítésre az eljárás alá vont volt ügyvéd részére, mely határozatot meghatalmazottja vett át.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Kúria döntéséről - mely a bejelentő terhére perköltség viselésére vonatkozó döntést is tartalmazott - elmulasztotta tájékoztatni a bejelentőt, így vele szemben végrehajtási eljárás kezdeményezésére is sor került, ami az őt terhelő költségek további emelkedését is maga után vonta.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd mulasztása miatt a bejelentő a végrehajtási eljárásban a részletfizetés engedélyezése iránti esetleges kérelem benyújtásának lehetőségétől is elesett. A bejelentő a fenti körülményekről 2020. 03. 03. napján értesült a végrehajtás során.
Mindezen tényállás alapján a fegyelmi biztos indítványozta az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétség megállapítását az Üttv. 1. § (1) és (3) bek., a 39. § (3) bek., illetve a ÜESZ 3/1., 3/2, 3/3., 12/2., 12/4. pontjaiban foglalt rendelkezések, illetve a Jstv. 67. § (1) bekezdésének megszegése miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont volt ügyvéd védekező iratában indítványozta vele szemben a fegyelmi eljárás megszüntetését, mert álláspontja szerint semmilyen fegyelmi vétséget nem követett el, csatolta a bejelentő által aláírt tényvázlatot. Az eljárás alá vont volt ügyvéd kitért arra, hogy a kirendelés kézhezvételét követően felvette a kapcsolatot a bejelentővel, aki őt az irodájában személyesen felkereste, részére felmutatta a Kúria eljárását megelőzően a törvényszék által hozott ítéletet. Azt elolvasva az a véleménye alakult ki, hogy az ítélet megalapozott volt. A bejelentő a Kúriánál jogi képviselet nélkül „törvényességi óvás” iránti kérelmet terjesztett elő határidőn túl. A Kúria erre a bejelentő figyelmét felhívta, emiatt nevezett pártfogó ügyvéd kirendelését kérte, így került sor az eljárás alá vont volt ügyvéd kirendelésére.
A bejelentő, miután semmilyen valós okot nem tudott felhozni az „törvényességi óvás” iránti kérelem késedelmes előterjesztésére, a kirendelt ügyvédtől várta, hogy találjon ki valamit. Erre az eljárás alá vont volt ügyvéd nem vállalkozott, és a bejelentő iratait részére visszaadta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos kiegészítette a tényállást az időközben beérkezett iratok alapján és egyben indítványozta az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság alkalmazását.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi biztos indítványának részére történő kézbesítését követően előadta, hogy a bejelentőt a Kúria előtti eljárásban nem képviselte, ügyében semmilyen iratot nem adott be, idézést nem kapott. Amennyiben a bejelentő ügyében olyan irat érkezett, amelyen az ő neve szerepel, az nem tőle származik, mert ő iratot nem írt alá. Téves az az állítás, hogy a bejelentő miatta késett volna el az intézkedéssel és esett el az esetleges kedvezményektől, továbbra is állította, hogy semmilyen fegyelmi vétséget nem követett el az ügyben, utalt rá, hogy hosszú ügyvédi pályáján mindvégig tisztességesen látta el a munkáját.
A fegyelmi tanács felhívta a bejelentőt, hogy a bejelentéséhez a Kúria előtti eljárás igazolására további iratokat csatoljon be. A bejelentő csatolta a kormányhivatal végzését, melyben az eljárás alá vont volt ügyvédet, mint jogi segítőt pártfogó ügyvédként kirendelte. Csatolta továbbá a törvényszék által a bejelentő részére küldött átiratot, melynek mellékleteként megküldte másolatban a Kúria ítéletét, az átvételt tanúsító tértivevényt és a „Kúria nyilatkozatát a részletfizetés tárgyában”, egyben tájékoztatta a törvényszék a bejelentőt, hogy a Kúria ítéletét a pártfogó ügyvéd részére kellett kiküldeni a kötelező jogi képviselet miatt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ítéletében a törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta, egyben kötelezte a felperest (a bejelentőt), hogy fizessen meg az alperesnek összesen 25.400 Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet tartalmazza, hogy a felperes jogi képviselője az eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd.
Az ítélet 4. oldal 20. bekezdésében foglaltak szerint: „a felperes pártfogó ügyvédje által ellenjegyzett felülvizsgálati kérelemben arra hivatkozott, hogy az eljáró bíróságok ítéletei megalapozatlanok és törvénysértőek.....”.
Az ítélet 5. oldal 28. bekezdése szerint: „a Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező”, a 29. számú bekezdésében írtak szerint: „ezért a kirendelt pártfogó ügyvéd által előterjesztett felülvizsgálati kérelem volt hatályos....”.
A bejelentő által csatolt tértivevény másolatából megállapítható volt, hogy a pártfogó ügyvéd részére kézbesítésre került a Kúria ítélete, melyet az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazottja vett át. A Kúria átiratában értesítette a bíróságot, hogy a bejelentő a Kúria ítélete vonatkozásában nem terjesztett elő részletfizetés iránti kérelmet.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő és az ügyben becsatolt iratok alapján állapította meg a tényállást.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) van hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
a) ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt alapszabály) vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A (2) bekezdés szerint a tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, közhatalmi szervektől függetlenül- az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerint megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfélérdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
A 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 3/10. pontja kimondja, hogy az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon- elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
Az ÜESZ 3/2. pontja alapján az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az ÜESZ 3/3. pontja szerint az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve jogilag felkészülten elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el.
Az ÜESZ 12/2. pontja rögzíti, hogy az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére.
Az ÜESZ 12/4. pontja kimondja, hogy az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
A 2003. évi LXXX. tv. (Jstv.) 67. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy - a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül- a hozzá törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak a törvényben foglalt okból jogosult megtagadni.
A megállapított tényállás alapján a fegyelmi tanács nem tudta elfogadni az eljárás alá vont volt ügyvéd érdemi védekezését, hiszen a bejelentő által becsatolt közokiratok egyértelműen igazolták, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a Kúria előtti eljárásban a bejelentőt képviselte, a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyezte, a Kúria ítéletét meghatalmazottja átvette.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd előadása, mely szerint ő semmilyen ítéletet nem vett át, nem helytálló, mert a becsatolt iratok alapján tényként kell megállapítani, hogy a tértivevénnyel is igazoltan a Kúria ítélete részére kézbesítésre került, viszont azt a bejelentőnek nem továbbította, és a bejelentő érdekében részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő, illetőleg ennek lehetőségéről a bejelentőt nem tájékoztatta, mindezeket elmulasztotta.
A fegyelmi tanács a fentiek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétségben megállapította, miután sem a Kúria ítéletéről, sem az azt követően esetleges igénybe vehető részletfizetési kedvezmény lehetőségéről az ügyfelét, a bejelentőt nem tájékoztatta.
A fegyelmi tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben 28 évi ügyvédi tevékenysége alatt semmilyen fegyelmi eljárás nem indult, fegyelmi vétséget nem követett el, ügyvédi magatartásával kapcsolatban kifogás nem merült fel korábban.
A fentiek alapján a fokozatosság figyelembevételével a fegyelmi tanács írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását látta indokoltnak az Üttv. 108. § a) pontja alapján.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 1. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 204.)