Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2020.F.205/27. határozata

letétkezelési szabályok megsértése, tájékoztatási, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember hó 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év, melynek végrehajtását 3 (három) évre felfüggeszti,

továbbá 1.000.000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírság,

és ügyvédjelölt foglalkoztatástól eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő, okiratszerkesztéssel és letétkezeléssel kapcsolatos magatartásait kifogásolta.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos elrendelte, mely határozattal felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nyolc napon belül küldje meg a kamara részére.

A vizsgálati eljárás eredményeként az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a megbízási szerződés írásba foglalásának, az ügyleti kockázatok feltárásának, a megbízás teljesítésének, az ügyfél tájékoztatásának elmulasztásával, valamint a letétkezelési kötelezettségének megszegésével 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget, továbbá a letétadatok kamarai elektronikus nyilvántartásába rögzítésének elmulasztásával és a kamara felé fennálló iratcsatolási kötelezettsége megszegésével további 1-1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

Az eladó és a bejelentő, mint vevő adásvételi szerződést kötöttek, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett. A jogügylet kapcsán bejelentőt dr. XY ügyvéd képviselte. Az eladó végrehajtási eljárásban az árverési jegyzőkönyv tanúsága szerint szerezte meg a lehetőséget az ingatlan kizárólagos tulajdonjogának árverés keretében történő megvételére.

A felek az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az árverési jegyzőkönyv elleni jogorvoslati lehetőség határideje 2018. augusztus 31-én jár le, s ezt követően, jogorvoslat hiányában kerül sor az eladó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Az ingatlan 12.500.000 Ft összegű vételárából a vevő 2.500.000 Ft-ot foglaló címén megfizetett az eladónak, míg a vételárból fennmaradó 10.000.000 Ft-ot ügyvédi letétbe helyezte az eljárás alá vont ügyvédnél. A letét kifizetésére a szerződés szerint akkor kerülhet sor, ha az eladó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezése igazolást nyer. Amennyiben az árverési jegyzőkönyvet jogorvoslati eljárás során megsemmisítik, az eljárás alá vont ügyvéd köteles a letétet visszaadni a vevőnek. Az eladó a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt a szerződés megkötésekor kiállította, s eljárás alá vont ügyvédnél letét helyezte azzal, hogy ha a 10.000.000 Ft az eljárás alá vont ügyvéd számláján jóváírásra kerül, köteles azt 2 példányban kiadni a vevőnek, továbbá az eladó tulajdonjog-bejegyzési kérelmének széljegyzését követően köteles az adásvételi szerződést és a bejegyzési engedélyt beadni az ingatlanügyi hatósághoz. Az eljárás alá vont ügyvéd a letét összegét az elektronikus Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerbe nem jelentette be.

Az adásvételi szerződés megkötésének előzményét képezte, hogy [...] közjegyző végrehajtási lapot állított ki T.S.P., mint végrehajtást kérő kérelmére Cs.G.J. adóssal szemben 1.200.000 Ft összegű tőke és járulékai behajtása végett, kölcsönösszeg jogcímen, mely a végrehajtó irodánál [...] számon került iktatásra. A végrehajtási eljárás keretében ingatlanárverési hirdetmény került kitűzésre, ismételt árverési eljárásban, az eladó és a bejelentő, mint vevő között létrejött adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan vonatkozásában. A hirdetményen feltüntetésre került, hogy a vételi ajánlattétel időtartartama 2018.05.18.-tól 2018.07.17. 17:00-ig tart.

2018.07.31. napján ingatlanárverési jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvben megállapításra került, hogy a meghirdetett ingatlanárverésen a licitnapló lezárásakor érkezett legmagasabb 12.400.000 Ftos érvényes elektronikus vételi ajánlatot Cs.Zs. tette meg az ingatlan 1/1 részére beköltözhetően, tehermentes állapotban. A jegyzőkönyvben rögzítettekkel szemben az I. Zrt. és Cs.Zs. részéről is végrehajtási kifogás került benyújtásra. A járásbíróság az ingatlanárverési jegyzőkönyvet hatályában fenntartotta.

2018.08.28. napján átiratban az árverési vételárról, a kielégítési sorrendiség alapján a végrehajtó előzetes felosztási tervet készített az árverési hirdetményen szereplő követelések tekintetében. Cs.Zs. a Vht. 150. § (1) bekezdése alapján bejelentette, hogy a követelése beszámításával kívánja megfizetni a vételárat, valamint kérte, hogy a későbbiekben megfizetendő vételárhátralék, valamint a befolyt árverési előleg összegéről előzetes felosztási tervet készítsen a végrehajtó annak kimutatása céljából, hogy a részéről mekkora vételár-rész lesz visszatartható. 2018.09.18. napján végrehajtási kifogást terjesztett elő az eljárás alá vont ügyvéd, mint Cs.Zs. végrehajtást kérő jogi képviselője az előzetes felosztási tervvel szemben, mely kifogást a járásbíróság elutasította, a végzés a törvényszék másodfokú, az elsőfokú végzést helyben hagyó döntésével 2019. december 13. napján jogerőre emelkedett.

2020.02.05. napján kelt a járásbíróság végzése, melyben arról rendelkezik, hogy a becsatolt végzésével elrendelt felfüggesztést megszünteti, és az eljárás folytatását rendeli el. A bíróság végzése 2020.06.04. napján vált jogerőssé.

A felfüggesztés megszüntetésére tekintettel az eljáró végrehajtó felhívta az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt árverési vevőt, hogy az ingatlan vételár-különbözetét a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül utalja át a végrehajtó letéti számlára. A felhívást az eljárás alá vont ügyvéd 2020.02.14. napján átvette, azonban a vételár különbözet megfizetésére nem került sor. Az ingatlan árverést az árverési vételár megfizetésének elmulasztására tekintettel a végrehajtó sikertelennek nyilvánította, Cs.Zs. árverési vevő az 1.000.000 Ft előlegét a Vht. 149. § (1) bekezdése alapján elvesztette, és az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, melyről a végrehajtó az eljárás alá vont ügyvédet átiratával tájékoztatta.

A törvényszék végzésével helybenhagyott, a járásbíróság végzése ellen az eljárás alá vont ügyvéd által Cs.Zs. képviseletében előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria hivatalból elutasította, majd az ügy iratait visszaküldte a végrehajtás foganatosító járásbíróságnak.

A bejelentő jogi képviselője útján e-mailben tájékoztatást kért az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy mikor kerülhet sor a vevő tulajdonjogának bejegyzésére, figyelemmel az eladó árverési szerzése óta eltelt időre. Az elektronikus levél utalt arra is, hogy miután az eljárás alá vont ügyvéd a letétet nem fizette vissza, feltehető, hogy az árverési jegyzőkönyvet nem semmisítették meg. Az eladó 2020. április 8-án feladott levéllel is megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, majd az addigi megkeresések eredménytelenségére hivatkozással további e-maileket küldött, kérve a tájékoztatását. Figyelemmel arra, hogy bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részéről semmilyen tájékoztatást nem kapott, jogi képviselője útján megküldött levelével az adásvételi szerződéstől elállt, és az ugyanaznap kelt, külön levélben felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a nála letétbe helyezett 10.000.000 Ft összeget 3 munkanapon belül fizesse részére vissza. Cs.Zs. eladó a bejelentő jogi képviselőjének írt levelében az elállás jogszerűségét vitatta, arra hivatkozott, hogy a jogi folyamat még nem állt meg, jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanakkor a felszólítást tartalmazó levelet át sem vette, az ügy állásáról a vevőt nem tájékoztatta, a tájékoztatás iránti megkereséseit megválaszolatlanul hagyta, a nála letétbe helyezett összeggel annak ellenére nem számolt el, hogy a végrehajtói tájékoztatásból tudomást szerzett arról, hogy az árverés sikertelen volt, és az eladó az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, illetve arról is tudomást kellett szereznie, hogy a felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatát átvette, azonban az abban foglalt felhívás ellenére a vizsgálat lefolytatáshoz szükséges ügyiratokat nem nyújtotta be.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban semmilyen nyilatkozatot nem tett, a fegyelmi eljárásban tartott tárgyalásokon nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő.

A bejelentő a bejelentésében foglaltakat fenntartotta, azt annyiban kiegészítette, hogy az eljárás alá vont ügyvédet az eladó bízta meg, őt az ügylet során Dr. XY ügyvéd képviselte, akinek az irodájában történt meg az aláírás is, ő tájékoztatta az ügylet jellegéről és kockázatairól is. Elmondta, hogy nem került a tulajdonába az ingatlan, és a vételárat sem kapta vissza.

Tanúként hallgatta meg a fegyelmi tanács dr. XY ügyvédet, aki elmondta, hogy az árverési vételár 12.400.000 Ft volt és a bejelentő 12.500.000 Ft-ért vásárolta meg az ingatlant, így az árverési vételár fedezete rendelkezésére állt az eladónak. Elmondta, hogy az első végrehajtási kifogások rendezéséről értesült, azonban azt követően elérhetetlenné vált az eljárás alá vont ügyvéd, a kommunikáció közöttük teljesen megszűnt, közvetlenül a végrehajtótól pedig nem kaphatnak tájékoztatást, mert az a végrehajtási titok körébe tartozik. Elmondta, hogy nincs tudomása arról, hogy az árverési vételár megfizetésre került-e, továbbá előadta, hogy bejelentő végül el is állt a szerződéstől.

A fegyelmi tanács több megkereséssel beszerezte továbbá a végrehajtó irodától a végrehajtási ügy iratait, továbbá a Kúria részéről a törvényszék végzésével helybenhagyott, a járásbíróság a végzése ellen az eljárás alá vont ügyvéd által Cs.Zs. képviseletében előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában született döntést.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat mind a tényállás, mind annak jogi minősítése tekintetében. Előadta, hogy a 10 millió forintos letét sorsáról a jelen eljárásban nem derült ki semmilyen információ. A kamaránál nem történt letétbejelentés, ami önálló fegyelmi vétség. Az eljárás alá vont ügyvéd az egész eljárás során passzív maradt, és ezzel az átlagost meghaladó mértékben nehezítette meg a tényállás tisztázását. Elmondta, hogy a letétbe helyezett összeg nem lehetne az eljárás alá vont ügyvédnél, mert a szerződés meghiúsult. Terhére rótta az eljárás alá vont ügyvédnek a tájékoztatás hiányát, amely a letéti jogviszonnyal kapcsolatban is fennáll a Ptk. általános rendelkezései alapján. Elmondta, hogy a letét magánál tartására semmi indoka nincs az eljárás alá vont ügyvédnek, megengedhetetlen, hogy a letett összeg sorsáról nem kap tájékoztatást a letevő.

Hivatkozott arra, hogy a letéttel való visszaélés, a pénz eltűnése, vagy az elszámolás elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi vétség, eljárás alá vont ügyvéd pedig nem jött el a fegyelmi tanács elé, hogy magyarázatot adjon magatartására. Az összesen 3 rendbeli - ebből egy esetben folytatólagos - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt a legszigorúbb fegyelmi büntetésre, kizárásra tett a fegyelmi biztos indítványt, melynek időtartamát 3 évben javasolta meghatározni, továbbá marasztalás esetére kérte az eljárási költségekben is marasztalni az eljárás alá vont ügyvédet.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak részben helyt adott, azt - a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány kivételével - megalapozottnak találta.

Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2018 május 1. napját követően fejtette ki, ezért azt anyagi jogi szempontból az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jelenleg is hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezései szerint kellett vizsgálni.

A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatának hiányában a bejelentő és jogi képviselője előadásai, valamint elsősorban a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg. Az eljárás során beszerzett közokiratok, valamint a bejelentő által csatolt okiratok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére nem számolt el a nála letétbe helyezett 10.000.000 Ft-os letét összegével, hogy az általa készített és ellenjegyzett ingatlan-adásvételi szerződés akként rendelkezett, hogy „amennyiben az ingatlan árverési jegyzőkönyve hatályon kívül helyezésre kerül, úgy az eljárás alá vont ügyvéd jogosult és köteles a letétbe helyezett Hátralékos Vételárat a Vevő részére visszautalni, vagy rendelkezése alapján más módon kifizetni.” Az eljárás alá vont ügyvéd végrehajtói tájékoztatásból tudomást szerzett arról, hogy az árverés sikertelen volt, és az eladó az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, illetve arról is tudomást kellett szereznie, hogy a felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, a letét kifizetése iránt mégsem intézkedett.

Az eljárás alá vont ügyvéd cáfolata hiányában a fegyelmi tanács tényként fogadta el bejelentő és jogi képviselője azon okiratokkal alátámasztott tényelőadását is, hogy eljárás alá vont ügyvéd részéről semmilyen tájékoztatást nem kaptak a végrehajtási eljárás állásáról.

Szintén tényként volt megállapítható a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökének a fegyelmi biztos megkeresésére adott tájékoztatása alapján, hogy az eljárás alá vont ügyvéd letétbejelentési kötelezettségnek nem tett eleget. Tényként volt továbbá megállapítható az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatát átvette, azonban az abban foglalt felhívás ellenére a vizsgálat lefolytatáshoz szükséges ügyiratokat nem nyújtotta be. Ezzel a magatartásával jelentős mértékben közrehatott az eljárás rendkívüli elhúzódásában, ugyanis közreműködése hiányában a fegyelmi tanácsnak kellett a végrehajtótól, és a bíróságtól beszereznie a tényállás megállapításához szükséges iratokat.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4. pont értemében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A törvényhely (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:275. § (1) bekezdése szerint a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

Az Üttv. 51. § (1) bekezdésének előírása szerint az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. A (3) bekezdés alapján a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.

Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízásnak nem tett eleget, az eladó tulajdonjoga megszerzésének meghiúsulásakor a letétként kezelt 10.000.000 Ft jogosult részére történő kifizetése iránt nem intézkedett, továbbá a vevőt szükség szerint, illetve a többszöri kifejezett felhívása ellenére az ügy állásáról, a letét kezeléséről, felszabadításáról nem tájékoztatta, súlyosan megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.4. pontját, és a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését, mellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy elmulasztotta a 10.000.000 Ft letétbevételét, illetve a letéti összeg esetleges változását, illetve a letét esetleges megszűnését a kamara elektronikus nyilvántartásában rögzíteni, ezzel is megakadályozva a letétkezelés követhetőségét, megsértette az Üttv. 51. §-át, és ezzel további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentésre nem nyilatkozott, és a vizsgálat lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges okiratok becsatolása iránti kötelezettségének sem tett eleget, megszegte az ÜESZ 12.3. pontjának előírását, mellyel szintén egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Fentiek alapján összesen 3 rb. szándékos fegyelmi vétség tekintetében találta a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapíthatónak, mivel a tevékenységére vonatkozó szabályokkal tisztában volt, de a cselekménye, illetve a mulasztása következményeibe belenyugodott.

A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy a jelen eljárásban több fegyelmi vétség elbírálására került sor, továbbá a fegyelmi tanácsnak kiemelten értékelnie kellett, hogy a letétkezelés szabályainak megsértése a kialakult fegyelmi gyakorlat szerint az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség, mivel e szabályok megsértése súlyosan veszélyezteti azon privilégiumot, amivel a jogalkotó az ügyvédséget felruházta, ez által össz-ügyvédi érdeket sért minden olyan magatartás, mely alkalmas arra, hogy az ügyvédek letétkezelési tevékenységével szembeni bizalmat aláássa. Minden e körben elkövetett szabályszegés a letétkezelés intézményét veszélyezteti, és különösen alkalmas arra, hogy az egész ügyvédi kar megítélését negatívan befolyásolja, tekintélyét csorbítsa.

A cselekmény tárgyi súlya körében értékelnie kellett a fegyelmi tanácsnak azt is, hogy jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával összefüggésben a bejelentő lakhatása kerülhet veszélybe, hiszen sem a megvásárolt ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, sem a letétbe helyezett vételárrészlethez nem jutott hozzá. Az elektronikus letétbejelentési kötelezettség továbbá egy olyan garanciális intézmény, mely az ügyvédi letétkezelés jogintézményének fenntarthatóságát hivatott elősegíteni, és annak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét biztosítani. Ezt a funkcióját azonban nyilvánvalóan csak abban az esetben tudja betölteni, ha az ügyvédek a vonatkozó előírásokat betartják, és a fegyelmi hatóságok e kötelezettségek megszegését számon kérik, ennek hiányában ugyanis a szabályrendszer kiüresedne, és garanciális jellegét veszítené el, a letétkezelés ügyvédi jogosítványának megőrzése pedig alapvető kari érdek.

Mindezek alapján a fegyelmi tanácsnak az a meggyőződése alakult ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben elengedhetetlen a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazása annak érdekében, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés speciál-preventív célját be tudja tölteni, és az eljárás alá vont ügyvédet magatartása súlyával szembesítse. A fegyelmi tanács ugyanakkor a fegyelmi biztos indítványától eltérően a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésével biztosítani akarta annak lehetőségét az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy az egyébként 2007. óta folytatott ügyvédi pályája ne lehetetlenüljön el, és esélyt kapjon arra, hogy magatartása következményeit belátva, a szükséges intézkedéseket megtegye, és a jövőben a hivatásrendi normák megtartásával járjon el. Ennek biztosítása érdekében a végrehajtás felfüggesztése időtartamának a törvényi maximumban való meghatározását tartotta a fegyelmi tanács szükségesnek.

A fegyelmi tanács továbbá úgy ítélte meg, hogy az egymás mellett kiszabott több fegyelmi büntetés szükséges ahhoz, hogy az eljárás alá vont ügyvédet visszatartsa attól, hogy a jövőben fegyelmi vétséget kövessen el. Az elkövetett fegyelmi vétség jellegére, arra tekintettel, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédekkel szemben támasztott alapvető elvárásokat sem képes megtartani, kötelezettségeit teljes mértékben negligálja, még a részére írt postai küldeményeket sem veszi át, felhívásokra egyáltalán nem válaszol, és hogy a fegyelmi szabályszegéseket letétkezelési tevékenysége körében követte el, az eljárás alá vont ügyvéd méltatlanná vált arra, hogy ügyvédjelöltet foglalkoztasson. Ügyvédjelölt foglalkoztatása során különös hangsúlyt kell fektetni a hivatásrend hagyományainak, szabályainak, elvárásainak átadására, és alkalmazásának megkövetelésére, mely az eljárás alá vont ügyvéd esetében a fegyelmi tanács megítélése szerint nem teljesül. Erre tekintettel vele szemben fegyelmi büntetésként ügyvédjelölt foglalkozástól eltiltás fegyelmi büntetés kiszabására is sor került, a rendelkező részben megjelölt időtartamban.

A fegyelmi tanács továbbá úgy ítélte meg, hogy a cselekmény kiemelt tárgyi súlyára tekintettel elengedhetetlen további joghátrányként pénzbírság kiszabása, melynek összegét a fegyelmi vétség súlyára tekintettel a kiszabható törvényi maximumban határozta meg, figyelemmel arra, hogy a végrehajtásában felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés még az ügyvédjelölt foglalkoztatástól eltiltás fegyelmi büntetés alkalmazása mellett sem jelentett volna a fegyelmi vétséggel arányban álló olyan joghátrányt, mely kellő visszatartó erőt jelenthetett volna a jövőre nézve az eljárás alá vont ügyvéd esetében a hasonló jellegű cselekmények elkövetésének megelőzése érdekében.

A fentiekben hivatkozottak szerint, a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, mérlegelési jogkörében szabta ki.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét továbbá arra, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja szerint a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette, mely okból történt megszüntetés esetén, a 149. § (6) bekezdés szerint, a fizetési kötelezettség teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével nyílik lehetőség a területi kamarába tagként történő felvételre, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételre.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 27. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 205.)


  Vissza az oldal tetejére