A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. február 1. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
[...] bejelentő 2020. június 2. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
Bejelentő megbízást adott a [...] Ügyvédi Iroda részére, hogy lássa el képviseletét a Bíróság előtt lakáskiürítés iránt vele szemben indult eljárásban.
A bírósági eljárásban az ügyvédi iroda képviseletében Dr. [...] alkalmazott ügyvéd járt el. A bíróság megállapította, hogy a 2019. november 9. napján tartott tárgyaláson az alperesi képviselő - a [...] ügyvédi iroda - képviseleti jogosultságát igazoló ügyvédi meghatalmazást nem nyújtotta be, és ha erre hiánypótlás során sem kerül sor, akkor a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, melynek következménye, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan.
[...] tájékoztatta principálisát a tárgyalást követően, hogy az ügyvédi meghatalmazást csatolni kell, de erre határidőben nem került sor.
A bíróság ilyen előzmények után a felperes keresetének helyt adott, amellyel szemben az alkalmazott ügyvéd elkészítette a fellebbezést. A bejelentő a fellebbezést jóváhagyta, de a fellebbezési eljárásra nem került sor, mert a bíróság 8 napos határidővel hiánypótlásra szólította fel a jogi képviselőt, de ennek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Bejelentő az ítélet jogerőre emelkedéséről csak a végrehajtási eljárásban értesült, ezt követően azonnal a [...] Ügyvédi Irodához fordult és kérte az ügyben keletkezett kárának megtérítését.
[...] alkalmazott ügyvéd 2018. 06. 20. és 2019. 06. 30. között volt alkalmazottja a [...] Ügyvédi Irodának. Így nevezett munkaviszonya alapján a munkáltatója helyetteseként járt el, azaz tevékenységét az eljárás alá vont ügyvéd helyetteseként látta el.
A bejelentés alapján indult ügyben a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte és egyben felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az iratokat 8 napon belül köteles becsatolni. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás alapján eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során sem védekező iratot, sem az üggyel kapcsolatban keletkezett iratait nem csatolta be felhívás ellenére.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a tényállás vonatkozásában állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb., ebből 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás tárgyaláson kívüli elbírálását, a pénzbírság kiszabását a fokozatosság elvének figyelemben tartásával. Súlyosítóként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hasonló jellegű fegyelmi vétségek miatt volt eljárás, és vele szemben már 6 esetben jogerős büntetés kiszabására került sor.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő és az ügyben eljárt alkalmazott ügyvéd által becsatolt iratok alapján állapította meg a tényállást.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
a) ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt alapszabály) vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, közhatalmi szervektől függetlenül -az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerint megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, tekintettel arra, hogy az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz- illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles csatolni.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést nem foglalta írásba, az ügyvédi meghatalmazást nem csatolta be a bíróság felhívására, azaz a hiánypótlásnak nem tett eleget, így 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el. Miután az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívására az üggyel összefüggő iratait nem csatolta be, ezzel további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem észlelt, súlyosító körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd korábbi 6 jogerős fegyelmi büntetését.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 26. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 206.)