A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. december 8. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselői tevékenységét, késedelmes iratbenyújtását kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak eleget téve igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügy egyes iratait. Érdemi nyilatkozatában elismerte, hogy az ügyben nem készített megbízási szerződést és vitatta a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztásáért való felelősségét.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, majd fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.
A tényállás:
A bejelentő saját nevében pert indított a bíróság előtt társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt. A személyesen eljárt bejelentő keresetét a bíróság elutasította. A jogerős ítéletet a bejelentő 2019. február 13. napján vette kézhez.
A bejelentő 2019. február 20. napján személyesen felkereste a [...] Szövetségének jogtanácsosát, akinek elmondta, hogy a - segítségével megírt - keresetlevelet a bíróság elutasította. A jogtanácsos tájékoztatta a bejelentőt, hogy az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, továbbá előadta a bejelentőnek azt is, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához, mely eljárásban a jogi képviselet kötelező.
Tájékoztatta a bejelentőt, hogy a munkaköre kizárólag jogi tanácsadásra terjed ki, így peres képviseletet nem lát el. A bejelentő kérte a jogtanácsost, hogy ajánljon számára a Kúria előtti eljárásra, ezen a területen szakmai tudással rendelkező jogi képviselőt. A jogtanácsos az eljárás alá vont ügyvédet ajánlotta a bejelentő részére.
A jogtanácsos ugyanezen a napon, így 2019. február 20. napján felhívta az eljárás alá vont ügyvédet és előadta, hogy aznap konzultált egy ügyféllel, akinek társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perében a bíróság elutasította a keresetét, mellyel szemben az ügyfél felülvizsgálattal szeretne élni. Tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy megadta az ügyfélnek a telefonos elérhetőségét, aki sürgősen konzultálni szeretne vele. A telefonbeszélgetés során a jogtanácsos úgy nyilatkozott, hogy a bejelentő arról tájékoztatta őt, hogy az ítéletet előző nap, azaz 2019. február 19. napján vette kézhez. Sem a jogtanácsos és a bejelentő, sem a jogtanácsos és az eljárás alá vont ügyvéd közötti beszélgetésről feljegyzés nem készült.
A bejelentő 2019. február 21. napján telefonon vette fel a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, akinek ismertette az ügyét és előadta, hogy az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet kíván benyújtani.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő a telefonbeszélgetésük során megbeszélt időpontban, 2019. február 25. napján személyesen találkoztak. A személyes egyeztetés során a bejelentő átadta tanulmányozásra az iratokat, valamint a tényállás vonatkozásában megerősítette a korábban telefonon előadott információkat. A megbeszélésről tényvázlat nem készült.
A felek többszöri egyeztetését követően 2019. március 14. napján újra személyesen találkoztak, a bejelentő átadta az eljárás alá vont ügyvéd részére a felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazását, valamint további kiegészítéseket javasolt az addigra már előkészített felülvizsgálati kérelemhez. A megbeszélésről ekkor sem készült feljegyzés. Az ügyben megbízási szerződés nem készült.
A felek ezt követően még telefonon és szóban egyeztettek egymással, majd az eljárás alá vont ügyvéd 2019. március 21. napján nyújtotta be a hivatkozott ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmet.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította. A Kúria indokolásában arra hivatkozott, hogy a jogerős ítéletet a tértivevény tanúsága szerint a bejelentő 2019. február 13. napján vette kézhez, így a felülvizsgálatra nyitva álló 30 napos határidő - figyelembe véve a 2019. március 15-i ünnepnapot és az elektronikus kézbesítési rendszer üzemzavarral érintett 2019. március 18-i napját - 2019. március 19. napján telt le. Mindezek alapján az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott felülvizsgálati kérelem elkésett, igazolási kérelem nem került előterjesztésre, ezért a Kúria visszautasította a felülvizsgálati kérelmet.
A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő is 2019. június 20. napján szerzett tudomást. A felek ezt követően több alkalommal is egyeztettek, melynek eredményeként az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és az igazságügyi miniszter részére benyújtott beadványokban próbálták orvosolni a helyzetet, mely eredményre nem vezetett.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, a csatolt iratok, valamint a jogtanácsos tanú nyilatkozata alapján állapította meg.
A bejelentő panaszbeadványában úgy nyilatkozott, hogy a hivatkozott ítéletet 2019. február 13. napján vette kézhez és előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati kérelmet a törvényes határidőn túl nyújtotta be.
Igazoló jelentésében az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása tekintetben vitatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd előzetes vizsgálatban előterjesztett védekezése szerint, amikor a jogtanácsos felhívta telefonon és ismertette vele a bejelentő ügyét, arról tájékoztatta, hogy az ügyfél a hivatkozott ítéletet 2019. február 19. napján vette át. Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében továbbá úgy nyilatkozott, hogy őt a bejelentő 2019. február 21. napján történt telefonos megkeresése alkalmával arról tájékoztatta, hogy a hivatkozott ítéletet 2019. február 19. napján vette kézhez. Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében és későbbi észrevételében is elismerte, hogy az ügyben nem készített írásbeli megbízási szerződést, így nem rögzítette azt sem, hogy a bejelentő a határozat átvételére vonatkozóan milyen határidőt jelölt meg.
Bizonyítási indítványt az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő.
A jogtanácsos tanú alátámasztotta az eljárás alá vont ügyvéd azon állítását, hogy a tanú az eljárás alá vont ügyvédnek a telefonbeszélgetésük során azt mondta, hogy a bejelentő őt arról tájékoztatta, hogy a hivatkozott ítéletet 2019. február 19. napján vette kézhez.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy
- az eljárás alá vont ügyvéd bíróság jogerős ítéletével szemben a felülvizsgálati kérelmet a törvényes határidőn túl nyújtotta be, mellyel megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 2.1., 2.2. és 2.4. pontjaiban foglaltakat,
- nem készített írásos megbízási szerződést, mellyel megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését,
mindezekkel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Üttv. 29. § (2) bekezdése szerint az Üttv. 29. § (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy az ügyben nem készített írásbeli megbízási szerződést, mellyel megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdését, valamint nem vitatta, hogy az ügyben tényvázlat felvételére sem került sor. A jelen ügyben ennek kiemelt jelentősége van, figyelemmel az Üttv. 29. § (2) bekezdésére, mely rögzíti, hogy a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli, így az eljárás alá vont ügyvédet terheli annak bizonyítása, hogy a bejelentő őt arról tájékoztatta, hogy a hivatkozott ítélet átvételének napja 2019. február 19. napja.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a tanú nyilatkozatai megegyeztek abban, hogy a tanú az eljárás alá vont ügyvédet - a bejelentő nyilatkozata alapján - arról tájékoztatta, hogy a hivatkozott ítélet átvételének napja 2019. február 19-e volt.
Itt kell azonban rámutatni arra, hogy a tanú csak arról tudott nyilatkozatot tenni, hogy a bejelentő őt a határozat kézhezvétele vonatkozásában miről tájékoztatta, továbbá arról, hogy ez alapján ő az eljárás alá vont ügyvédet miről tájékoztatta. A tanú által elmondottak azonban nem alkalmasak arra, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közötti tájékoztatás tartalmát alátámasszák, hiszen a tanú nem volt jelen ezeken a megbeszéléseken, így arról nyilatkozni sem tud. Az eljárás alá vont ügyvédnek pedig az Üttv. 29. § (2) bekezdése alapján nem azt kellett bizonyítania, hogy harmadik személyt hogyan tájékoztatott a bejelentő, hanem azt, hogy őt a bejelentő a határozat átvételével kapcsolatban miről tájékoztatta. Ennek bizonyítására azonban a tanú nyilatkozata nem alkalmas.
Az eljárás alá vont ügyvéd tehát nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy a bejelentő a telefonbeszélgetésük, valamint a személyes találkozójuk során az ítélet átvételének napjaként 2019. február 19. napját jelölte meg. Az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést és tényvázlatot nem készített és a bejelentővel történt telefonbeszélgetései, valamint személyes találkozói során nem vett részt vele - a bejelentő férjén kívül - más személy, így a Fegyelmi Tanács - ellenkező bizonyítás hiányában - a tényállást a bejelentő írásbeli nyilatkozata alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy az Üttv. 29. § (2) bekezdése alapján a bizonyítási teher az eljárás alá vont ügyvédre esett.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a 2019. február 13. napján átvett és hivatkozott ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmet az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőn túl nyújtotta be a Kúriához, melyre való tekintettel a kérelmet a Kúria visszautasította. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során hitelt érdemlően nem tudta igazolni, hogy a bejelentő arról tájékoztatta, hogy 2019. február 19. napján vette át az ítéletet.
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor megállapította, hogy a bejelentő hivatkozott ügyének jogerős elbírálására már sor került és a bejelentő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló törvényes határidő elmulasztása folytán kizárólag az amúgy is kétséges rendkívüli jogorvoslat lehetőségétől esett el.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi megbízással szemben alapvető elvárás a kiemelt gondossággal történő eljárás, így az ügyben lényeges adatok, határidők megbízási szerződésben, tényvázlatban történő írásbeli rögzítése.
Annak ellenére, hogy az elkövetett fegyelmi vétséget megvalósító magatartás jogvesztő jogorvoslati határidő elmulasztását eredményezte, mely a fegyelmi gyakorlat szerint pénzbírság kiszabását tenné indokolttá, a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazásáról határozott. E körben arra volt tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban fegyelmi vétséget nem követett el, továbbá a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - a bejelentő kérésének eleget téve, - a helyzet orvoslása céljából az alapvető jogok biztosához, valamint a Kúria elnökéhez és az igazságügyi miniszterhez fordult.
A fegyelmi eljárásban egyebekben nem lehet megítélni azt sem, hogy a jogorvoslati kérelem határidőben történő benyújtsa esetén az milyen eredménnyel járt volna, így az alkalmazott fegyelmi szankciónak azzal a sérelemmel kell egyébként is arányban állnia, amely a bejelentőt azzal összefüggésben érte, hogy a rendkívüli jogorvoslati lehetőségétől elesett.
A fentiekre és az ügy összes körülményére tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak. Az írásbeli megrovással a Fegyelmi Tanács rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a jövőben az Üttv. 29. § (1) bekezdésének megfelelően valamennyi ügyben készítsen megbízási szerződést és a megbízás teljesítése érdekében különös gondossággal járjon el.
A Fegyelmi Tanács kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségéről jogosult dönteni, a bejelentésben szereplő kártérítési igény elbírálására nem jogosult, az egyéb jogi útra tartozik.
A Fegyelmi Tanács, a fegyelmi biztos tárgyalás tartására irányuló indítványától eltérően határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy a fegyelmi biztos indítványát követően tett a tanú írásbeli nyilatkozatot, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd maga is az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását indítványozta. Az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 7. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 207.)