A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. december hó 11. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvédet a Rendőrkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas járművezetés vétségének gyanúja miatt.
A vezető fegyelmi biztos a rendelkezésére álló okiratok alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte, melynek eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amelyben egyidejűleg indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács a határozatával a fegyelmi eljárást az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 140. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.
Az eljárás alá vont ügyvéd e-mail üzenetében tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát a vezető fegyelmi biztos útján, hogy a Bíróság végzése jogerőre emelkedett, mely határozattal az eljáró bíróság az eljárás alá vont ügyvédre a Btk. 236. § (1) bekezdésbe ütköző vétség miatt 160 napi tétel pénzbüntetést és 1 év járművezetéstől eltiltást szabott ki.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka a jogerős határozat megérkezésével megszűnt, a fegyelmi eljárás folytatásának akadálya elhárult.
A Fegyelmi Tanács elnöke a büntetőügyben hozott jogerős végzésre tekintettel az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte. A vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének felhívására előterjesztett végindítványában kérte a tényállásnak a bíróság határozatával egyezően történő megállapítását, egyebek mellett a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt indítványát fenntartotta. A vezető fegyelmi biztos kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontját kimerítő egy rendbeli szándékos vétséget követett el. Pénzbírság kiszabására tett indítványt és kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalását.
A tényállás:
A Fegyelmi Tanács a tényállást a Bíróság határozatában foglaltaknak megfelelően állapította meg, amely tényállás összefoglalva az alábbi:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. évben ittas állapotban közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. Vele szemben rendőri intézkedésre került sor, amelynek kapcsán a helyszínen alkalmazott alkoholszonda 0,31 mg/l légalkohol koncentrációt mutatott.
Az intézkedő rendőrök az eljárás alá vont ügyvéd vezetői engedélyét a helyszínen elvették.
Az eljárás alá vont ügyvéd cselekményével a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat megsértette, így a bíróság a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő, 1 rb. ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében találta bűnösnek az eljárás alá vont ügyvédet, ezért őt 160 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2.000 forintban állapította meg, továbbá 1 (egy) év közúti járművek vezetésétől eltiltásra ítélte.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a Bíróság határozata minősítette, amelyhez a Fegyelmi Tanács kötve van. A fegyelmi eljárást a büntető eljárás folyamatba tétele alapozta meg azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét bíróság határozata alapján lehet csak megállapítani.
Nem lehet kérdés a vétkesség fokának körében, hogy a szándékos bűncselekmények egyúttal fegyelmi felelősség megállapítása körében is csak szándékosnak minősülhetnek, hiszen az a hivatásrendi norma minden ügyvéd előtt ismert, mely szerint ügyvédhez méltó magatartás tanúsítása körében alapvetés, hogy szándékos bűncselekményt az ügyvéd nem követhet el.
A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 127. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben. A jelen eljárásban a tényállás a bíróság által megállapított volt, büntetőeljárásban vétséget megállapító, jogerős határozat született, így a fenti jogszabályhely alkalmazása indokolt.
A fegyelmi tanács a pénzbírság összegét - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja alapján a 109. § (2) bekezdés a) pontjában írt keretek között 100.000 Ft-ban határozta meg, mert a fegyelmi tanács álláspontja szerint ez a büntetés áll arányban a fegyelmi vétség súlyával, ugyanakkor az elkövetéskor alig 8 hónapja ügyvédi tevékenységet végző eljárás alá vont ügyvéd esetében a kiszabott büntetés felel meg a speciális prevenció követelményének.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi biztos részére az Üttv. 127. §-a biztosítja. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján jogosult tárgyalás tartását kérni, amely esetben a jelen határozat hatályát veszti.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. január 16. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 208.)