Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.209/20. határozata

büntetőeljárásról (kábítószer birtoklása)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. október 4. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja. A büntetés végrehajtását két évre felfüggeszti.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont személy bejelentést tett arról a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság felé, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrségen kábítószer birtoklás vétségének alapos gyanújával. A nyomozó hatóság átiratában szintén értesítette a BÜK elnökét arról, hogy az eljárás alá vont személy gyanúsítottként került kihallgatásra.

Az átiratban kábítószer-kereskedelem alapos gyanúja került megjelölésre, eltérően az eljárás alá vont személy által tett bejelentésben foglalt kábítószer birtoklás vétségével.

Az eljárás alá vont személy megküldte a vezető fegyelmi biztos részére a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv másolatát, amelyből kiderült, hogy a gyanúsítás valóban kábítószer birtoklás vétségére irányult, amely bűncselekmény elkövetésének tényét az eljárás alá vont beismerte, a továbbiakra tekintettel pedig élt a vallomástétel megtagadásának jogával.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vonttal szemben.

Az eljáró fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos indítványára a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig az Üttv. 140. § (1) bekezdése alapján.

Az ügyészség határozatával a büntető eljárást megszüntette a Btk. 180. §-a szerint, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont hat hónapon át részt vett kábítószer-használatot megelőző-felvilágosító szolgáltatáson, amelynek a kötelező óraszámban való megtörténte igazolásra került a vádhatóság felé.

A vezető fegyelmi biztos indítványában a fegyelmi felelősség megállapítása mellett az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását és az eljárás alá vont eljárási költségek viselésére történő kötelezését indítványozta az ügy fegyelmi tárgyaláson kívül történő elbírálásának támogatása mellett.

Az eljáró fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta az ekkor már ügyvédi névjegyzékben szereplő eljárás alá vont személyt arról, hogy az ellene folyamatban volt büntetőeljárás jogerős lezárásával a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el, továbbá megküldte számára a vezető fegyelmi biztos végindítványát, valamint felhívta őt arra, hogy 15 napos határidővel az erre vonatkozó észrevételeit tegye meg.

Az eljárás alá vont észrevételeit tartalmazó beadványában írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazására tett indítványt.

A fegyelmi tanács az Üttv. 127. § (1) alapján tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatában megállapította az eljárás alá vont személyt fegyelmi felelősségét 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben, amiért 200.000 Ft pénzbírsággal sújtotta és kötelezte eljárási átalányköltség megfizetésére.

Az eljárás alá vont beadványában tárgyalás tartását kérte, ezért a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűzött ki.

A tényállás:

Az eljárás alá vont gyanúsítotti kihallgatása akként került sor, hogy ugyanazon a napon más büntetőügyből kifolyólag, amelyben az eljárás alá vont sértettként feljelentést tett, megjelent a rendőrkapitányságon, majd e feljelentést követően egy terhelt védelmében iratok átvétele céljából a rendőrkapitányságon jelen maradt. E terheltet kábítószer-kereskedelem bűntettének elkövetésével gyanúsították, aki által a nyomozó hatóság számára megjelölt kábítószer-vásárlóinak telefonszámai között találták meg az eljárás alá vont személy telefonszámát is. E terhelt nyomozati iratait az eljárás alá vont személy átvette, majd ezt követően őt kihallgatták, immáron, mint lehetséges gyanúsítottat. Az eljárási cselekményt követően a nyomozó hatóság kábítószer gyorstesztet alkalmazott vele szemben, amely THC-ra pozitív eredményt hozott. A THC a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja alapján kábítószernek minősül.

A nyomozó hatóság még ugyanezen a napon házkutatást tartott az eljárás alá vont személy ingatlanában, amely során a szobában lévő asztalról előkerült egy Isztambul feliratú szív alakú doboz, melyben bruttó 11,22 gramm zöld színű, feltehetően kábítószernek minősülő zöld növényi gumó, kettő darab növényi anyagmaradvánnyal szennyezett növényörlő, kettő darab anyagmaradvánnyal szennyezett pipa, illetőleg cigaretta sodrásához szükséges papír és csiga került elő, amelyeket a nyomozó hatóság lefoglalt. Az eljárás alá vont a kábítószer birtoklását elismerte, vallomást egyebekben nem tett. A nyomozó hatóság folytatólagosan hallgatta őt ki, amely kihallgatása során elé tárták a toxikológiai-, illetve vegyészszakértői véleményt. Az eljárás alá vont a szakvéleményeket megismerte, az abban foglaltakat nem vitatta. E toxikológiai véleményt a fegyelmi eljárás iratai közé nem csatolta.

Az eljárás alá vonttal szemben - aki ekkor még az ügyvédjelölti névjegyzékben szerepelt - folyamatban volt büntető eljárásban az ügyészség határozatával az eljárást - mivel a törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetősége megszűnt - megszüntette. Egyúttal kötelezte a gyanúsítottat arra, hogy az eljárás során a vegyész és toxikológiai szakértők közreműködésével felmerült bűnügyi költséget az állam javára fizesse meg. A határozat jogerőre emelkedett.

A [...] Kft. igazolása szerint a gyanúsított részt vett megelőző-felvilágosítási szolgáltatáson, a kötelező óraszámot teljesítette, vele szemben más büntető eljárás nem indult, ezért az ügyészség lehetőséget látott az eljárás megszüntetésére. Azt azonban a megszüntető határozat is megállapította, hogy az eljárás alá vont a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont személy a fegyelmi felelősségét elismerte, megbánást tanúsított és indítványt tett arra, hogy vele szemben fegyelmi büntetésként pénzbírságot alkalmazzon a fegyelmi tanács és annak végrehajtását függessze fel.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Az eljáró vezető fegyelmi biztos végindítványában kifejtett álláspontja szerint az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti egy ügyvéd, vagy ügyvédjelölt magatartása abban az esetben is, ha saját ügyében sértettként tesz feljelentést kábítószer hatása alatt egy rendőrkapitányságon, lévén a környezete, és különösen a nyomozó hatóság számára az ügyvéd minden esetben ügyvéd, továbbá azzal is, ha kábítószer befolyása alatt vesz át nyomozási iratokat a rendőrségen. Ezért indítványozta 200.000 Ft pénzbírság kiszabását azzal, hogy ennek végrehajtása felfüggesztését a fegyelmi tanács mellőzze.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint részben megalapozott.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget fegyelmi követ el a nyilvántartásba vett természetes személy, aki ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - még ügyvédjelöltként - azzal, hogy a kábítószer birtoklás vétségét elkövette, az Üttv. 107. § b) pontjában előírtakat is megvalósította, ezért megállapítást nyert, hogy 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.”

Jelen ügyben enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy beismerését és megbánó magatartását, súlyosító körülményként értékelte, hogy a kábítószer birtoklás elkövetésével egyúttal elkövetett fegyelmi vétségével a rendőrség, mint nyomozó hatóság előtt súlyosan veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján két évre felfüggesztette a jelen határozat rendelkező részében foglaltak szerint.

A Fegyelmi Tanács - egyezően a vezető fegyelmi biztos álláspontjával - arra az álláspontra jutott, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény miatt, annak tárgyi súlya, továbbá a fentiekben felsorolt egyéb körülmények alapján az eljárás alá vonttal szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos, ám - eltérően a vezető fegyelmi biztos indítványától - a büntetés végrehajtását indokoltnak találta 2 év időtartamra felfüggeszteni. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács középmértéknél alacsonyabb összegben határozta meg azzal, hogy a kiszabottnál csekélyebb mértékű pénzbírság várhatóan nem érné el a fegyelmi büntetés célját, a generális és speciális prevenciót.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 29. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 209.)