A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti kamarai jogtanácsos ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő sérelmezte az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos magatartását, miszerint megtagadta a jogi szakvizsgára való jelentkezéshez kötelezően kiadandó jogi munkakörben történt alkalmazásról szóló igazolás kiadását. A bejelentő sérelmezte továbbá, hogy az igazolást az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos csak egy hónappal később adta ki, egy személyes antipátián alapuló, a valóságnak nem megfelelő, a bejelentő munkáját negatívan minősítő levél kíséretében. A bejelentő álláspontja szerint ezzel a kamarai jogtanácsos vétett az etikai normák ellen és magatartása sérti az ügyvédi kar presztízsét is. A bejelentő csatolta az ügyre vonatkozó elektronikus leveleket.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa tájékoztatta az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost az előzetes vizsgálat elrendeléséről, egyidejűleg megkereste a munkáltatót. A vezető fegyelmi biztos megkeresésére az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos munkáltatója tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a jogtanácsos ellen a munkáltatónál fegyelmi eljárás nem indult. Így az Üttv. 119. § (4) bekezdés szerinti ok nem állt fenn, az előzetes vizsgálat elrendelhető volt.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos beadványában részletes érdemi nyilatkozatot tett a bejelentésre. Álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, mivel nem jogtanácsosi tevékenységgel kapcsolatos a jogi szakvizsgához szükséges munkáltatói igazolás kiállítása, továbbá álláspontja szerint az igazolás kiállítása alapvető munkáltatói jogkör, amelyet a munkáltató emberi erőforrás igazgatója gyakorol. Ennek igazolására az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos csatolta a munkáltató hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó részét. Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos álláspontja szerint a kért igazolás a munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos körülmény. Fentiekre tekintettel kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat időtartamát három hónappal meghosszabbította, erről az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost értesítette.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos a bejelentést alaposnak találta. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az igazolás kiadását az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos megtagadta.
A fegyelmi biztos szerint az igazolás kiadása nem alapvető munkáltatói jogkör, így e vonatkozásban az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos védekezése nem helytálló.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos védekezése abban sem alapos, miszerint nem jogtanácsosi minőségben járt el, mivel az igazolás kiállítása körében okiratszerkesztési tevékenységet végzett.
Fentiekre figyelemmel a fegyelmi biztos álláspontja: az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos megsértette az Üttv. 1. § (3) és az Etikai Szabályzat 13.5. pontját, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra észrevételt nem tett.
A tényállás:
A bejelentő 2016 júniusában létesített munkaviszonyt jogi előadó munkakörben a [...] Nyrt-nél. Munkaköri feladatait az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos irányítása és ellenőrzése alatt látta el, aki a munkáltató [...] Főosztályának vezetője. A bejelentő kezdeményezésére munkaviszonya 2020 januárjában közös megegyezéssel megszűnt.
A bejelentő volt munkáltatójához fordult a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott „NYILATKOZAT jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlatát teljesítő jelölt tevékenységének szakmai irányításáról és ellenőrzéséről” szóló igazolás kiadása végett. A nyilatkozat kiállítását a bejelentő a munkáltató HR igazgatóságánál kezdeményezte.
A HR igazgatóság munkatársa tájékoztatta a bejelentőt, hogy a nyilatkozat aláírására jogosult eljárás alá vont kamarai jogtanácsos beteg, remélhetőleg hamarosan munkába fog állni.
A bejelentő előző napi érdeklődésére a HR munkatársa tájékoztatta őt, hogy e-mailben átküldte a nyilatkozatot az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos részére.
Ezt követően az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos elektronikus levelében arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a nyilatkozatot nem áll módjában kiadni. Döntését azzal indokolta, hogy álláspontja szerint a bejelentő munkája nem érte el azt a szakmai szintet, amely szükséges a joggyakorlat megszerzéséhez, sem magatartását, sem szakmai munkáját nem tartotta megfelelőnek, ezért nem kívánta igazolni joggyakorlatként a munkáltatónál eltöltött időt.
Ezt követően a bejelentő ügyvédhez fordult, aki a bejelentő megbízásából a munkáltató HR igazgatóját kereste meg e-mailben küldött levelével. Az ügyvéd a levélben kifejtette jogi álláspontját, miszerint a jogi szakvizsgára való jelentkezéshez szükséges nyilatkozat nem teszi lehetővé a szakmai minősítést, csupán adatokat kell igazolni, ezért annak kiadását szakmai indokok alapján nem lehet megtagadni. A megbízott ügyvéd tájékoztatta a HR igazgatót arról is, hogy ügyfele szeretné elkerülni az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos magatartása miatt peres eljárás, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara előtti eljárás megindítását, amely nyilvánvalóan a [...] Nyrt. presztízsét is rontaná.
Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos a nyilatkozatot a bejelentő jogi képviselőjének megküldte.
A tényállást a bejelentő által rendelkezésre bocsátott elektronikus levelezés alapján állapította meg a Fegyelmi Tanács, amit egyebekben az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nem vitatott az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott észrevételében. Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra nem élt észrevétellel, bizonyítási indítványt nem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv., valamint az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályzatok az azokban foglalt eltérésekkel a kamarai jogtanácsosokra is vonatkoznak.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi biztos által felhívott jogszabály-, illetve szabályzati helyek, amelyeket az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos megsértett:
- Üttv. 1. § (3) bekezdése:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 13.5. pontja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata az alábbiak miatt nem alapos.
A Fegyelmi Tanácsnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia a jelen ügyben, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos sérelmezett magatartása ügyvédi tevékenység-e, arra az Üttv. és az Etikai Szabályzat vonatkozik-e és a sérelmezett magatartás az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat kimeríti-e.
A fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogi szakvizsgára való jelentkezéshez szükséges nyilatkozat kiállításával az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos okiratszerkesztési tevékenységet végzett.
A Fegyelmi Tanács nem osztotta a fenti álláspontot.
Az Üttv. 66. § (4) bekezdése szerint:
A kamarai jogtanácsos a területi kamara tagjaként az ügyvédi tevékenységek közül
a) jogi képviselet ellátását,
b) büntetőeljárásban jogi személy képviseletének ellátását,
c) jogi tanácsadást,
d) okiratszerkesztést,
e) okirat ellenjegyzését,
f) az a)-e) pont szerinti tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítását folytathatja.
Az Üttv. 42. § (2) és (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
A fenti jogszabályhely egyértelműen tartalmazza, hogy az okiratszerkesztési tevékenység az ügyfél nyilatkozatát hivatott a jogszabályi követelmények megtartásával és az ügyfél akaratának, érdekének megfelelően, az elérni kívánt joghatás biztosítása céljából írásba foglalni. Az ügyvédi okiratszerkesztési tevékenység a fentiekből következően más személy, azaz az ügyfél által tett nyilatkozat írásba foglalása.
A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott „NYILATKOZAT jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlatát teljesítő jelölt tevékenységének szakmai irányításáról és ellenőrzéséről” című nyilatkozat szövege az alábbi:
Alulírott .................................. (jogi szakvizsga/végrehajtói szakvizsga száma: ......................) jelen nyilatkozat aláírásával büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy ........................................................... (született: .................., anyja neve: ...................., lakcíme: .........................) jelölt a ............................ munkáltatónál jogi képesítéshez kötött ....................... munkakörben ........... év, .............. hó, ......... naptól ........... év, .............. hó, ......... napig eltöltött joggyakorlati ideje alatt tevékenységét közvetlen jogi szakmai irányításom és ellenőrzésem mellett végezte.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem továbbá, hogy a fent megjelölt időtartam alatt nem álltam jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás, illetve valamely jogi, illetve a végrehajtói hivatás gyakorlásától eltiltó fegyelmi vagy etikai büntetés hatálya alatt.
A nyilatkozat szövege egyértelműen nem az ügyfél nyilatkozatát tartalmazza, hanem a kiállító saját nyilatkozatát.
Fentiek alapján tehát tényszerűen megállapítható, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos a nyilatkozat kiállításával nem végzett okiratszerkesztést a jogszabály által az e tevékenységre vonatkozó szabályok szerint.
A fegyelmi biztos által megjelölt, a fegyelmi vétséget megalapozó Üttv. 1. § (3) bekezdése és az ÜESZ 13.5. pontja is kifejezetten az ügyvédi tevékenység gyakorlása esetére írja elő a követendő magatartást, elvárást. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nem fejtett ki ügyvédi tevékenységet, így a felhívott rendelkezéseket sem sérthette meg.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jogi szakvizsgára történő jelentkezéshez szükséges nyilatkozat kiállítása az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos munkaviszonya alapján, az általa betöltött munkakörhöz tartozó jogosítványból eredő jog és kötelezettség, amelyet az alá-fölérendeltség szerint a jogi előadóval szemben gyakorol. Erre a jogviszonyra pedig a munkajog vonatkozik, és aszerint kell elbírálni, amelyre a munkáltatónak van hatásköre a Munka Törvénykönyvében megállapított lehetőségek szerint, illetve amennyiben kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés ezt tartalmazza, fegyelmi intézkedés hozható, amennyiben megalapozott a sérelem.
A Fegyelmi Tanács nem osztotta az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos abbéli védekezését, hogy a kérdéses nyilatkozat aláírására nem ő volt a jogosult, miszerint a nyilatkozat a munkaviszony keletkezéséhez, illetve megszűnéséhez tartozó igazolás és így alapvető munkáltatói jogkör. A nyilatkozat fent idézett szövege egyértelműen tartalmazza, hogy a bejelentő jogi előadó szakmai irányításával és ellenőrzésével megbízott munkatárs, - amit az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos sem vitatott, hogy ezt a feladatot ő látta el -, jogosult aláírni. A nyilatkozatban kizárólag a jogi munkakörben eltöltött idő igazolható, az érintett személy korábban is létesíthetett munkaviszonyt az adott munkáltatóval, vagy kérheti az igazolást munkaviszonya fennállása alatt is, a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének így nincs jelentősége a nyilatkozat szempontjából.
Nem vitathatóan a nyilatkozat nem szakmai minősítés, hanem egy egyszerű igazolás, amelynek kiadása, amennyiben megfelel a valóságnak, hogy a bejelentő jogi munkakörben dolgozott, nem tagadható meg. Természetesen a szakmai irányítónak joga és egyben kötelessége is a rábízott jogi előadó részére a munkakörének megfelelő és egyben szakmai fejlődését biztosító feladatot adni, munkáját figyelemmel kísérni, minősíteni és a munkaviszony alatt figyelmét felhívni az akár magatartási, akár szakmai hibákra. Szakmai alkalmassági aggály esetén jogosult felettesének ezt jelezni. Mindezt azonban a munkaviszony fennállása alatt a Munka Törvénykönyvének, és amennyiben a munkáltató rendelkezik etikai szabályzattal, az abban foglaltaknak megfelelően. Ennyiben az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy szakmai alkalmatlanságra hivatkozással a nyilatkozat kiadása megtagadható. Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos a szakmai alkalmatlanságra alapított álláspontját a munkajog biztosította eszközökkel érvényesíthette volna.
Figyelemmel arra, hogy a fent kifejtettek alapján a sérelmezett magatartás nem tartozik a fegyelmi eljárás hatálya alá, mivel az kizárólag a munkajog, illetve a munkáltatói szabályzat, vagy munkaszerződés alapján bírálható el, a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett megállapítania, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nem követett el fegyelmi vétséget.
A bejelentő által sérelmezett magatartás a csatolt dokumentumok alapján nem alkalmas az Üttv. 107. § b) pontja szerinti felelősségvonásra sem, mint ahogyan azt a bejelentő kívánta. A bejelentő és az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos feltehetően személyes ellentétének következménye miatti sérelmezett magatartás felvethet -, de kizárólag munkahelyen belüli és ügyvédi tevékenységen kívüli - etikai problémákat, de ezek feloldására a fegyelmi eljárás nem alkalmas és erre a Fegyelmi Tanácsnak nincs hatásköre.
Ugyancsak nincs hatásköre a Fegyelmi Tanácsnak a bejelentő által előadott és az őt ért kár vizsgálatára, vagy az arról való döntésre. Egyrészt a bejelentő sem támasztotta alá bejelentésének ezen részét, másrészt ennek elbírálása bírósági hatáskör.
Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács - fegyelmi vétség hiányában - a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. és 1.5. pontja szerint:
1.4. A fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Jelen ügyben a dokumentumok alapján a sérelmezett magatartás 2020-ban valósult meg, ennek megfelelően az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) alkalmazandó.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Jelen eljárásban a tényállás megállapítására a becsatolt dokumentumok megfelelő alapot szolgáltattak, a tényállás aggálytalanul megállapítható volt. A releváns tényállás megállapítása szempontjából irányadó és a bejelentő által előadottakat az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos sem vitatta. Az eljárásban elsődlegesen jogkérdést kellett eldönteni. Fentiek alapján a tárgyalás mellőzése jogszerű.
A határozat elleni fellebbezési jogot a fegyelmi biztos számára, a tárgyalás tartásának kérésére való jogot az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos számára az Üttv. 127. § (3) bekezdése biztosítja.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 14. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 210.)