A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év november hó 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos, ebből 2 esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 év.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. A Fegyelmi Tanács felhívja eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy kamarai igazolványát és szárazbélyegzőjét a Budapesti Ügyvédi Kamarának haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja le.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen eljárás a bejelentő bejelentése alapján indult, melyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy nem vette át a részére érkező hivatalos iratokat, köztük az ítéletet sem, ezért az úgy vált jogerőssé, hogy annak meghozataláról tudomást sem szerezhetett, a peres eljárásban a bejelentő képviseletét nem látta el, bírósági tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, összességében az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
A fegyelmi biztos felhívására bejelentő iratokat is csatolt.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos a bejelentő beadványát azzal kézbesítette az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy részletes észrevételét tartalmazó igazoló nyilatkozatát és bizonyítékait a bejelentés-kiegészítés figyelembevételével 8 napon belül terjessze elő.
Tekintettel arra, hogy a vezető fegyelmi biztos határozata az eljárás alá vont ügyvéd nyilvántartott székhelyéről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, a fegyelmi biztos kezdeményezésére a Budapesti Ügyvédi Kamara ellenőre irodaellenőrzést tartott, melynek során megállapítást nyert, hogy bár az eljárás alá vont ügyvéd névtáblája az adott székhelyen megtalálható, a portás tájékoztatása szerint eljárás alá vont ügyvéd az ellenőrzést megelőzően mintegy 2 héttel korábban elköltözött az irodaház felújításának megkezdésére tekintettel.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által a részére adott megbízás ellenére a tárgyaláson nem vett részt, a bejelentő képviseletét a perben nem látta el, a bírósági iratokat nem vette át, a bejelentőt az ügy állásáról nem tájékoztatta, részére a releváns iratokat, így különösen az ítéletet nem küldte meg, nem tart fenn az előírásoknak megfelelő irodát és nem gondoskodik a részére küldött postai küldemények átvételéről, valamint felhívásra nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait, mely magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és 28. § (3) bekezdését, a Ptk. 6:273. és 6:275. §-ait továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.2., 2.4. valamint 12.3. pontjait, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1. és 1.5. pontját. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos álláspontja szerint 3 rb szándékos, mindhárom esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi eljárás elrendelését követően, a Főügyészség átiratával arról tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a Főügyészségen folyamatban lévő büntetőügyben a Bíróság végzésével elrendelte az eljárás alá vont ügyvéd, mint gyanúsított letartóztatását. A végzést a Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd részére ügygondnokot rendelt ki.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd a Járásbíróság előtt folyamatban volt, házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben látta el a bejelentő, mint alperes jogi képviseletét. Az eljárásban a Bíróság a pervesztes bejelentőt 4.012.122 Ft megfizetésére, továbbá több ingóság kiadására is kötelezte.
Eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárás során 25 alkalommal nem vette át az elektronikus rendszeren keresztül a Bíróság által részére kézbesített iratokat, így azokat nem is továbbította a bejelentőnek, aki ennek következtében nem tudta eljárásbeli jogait gyakorolni, nem tudott észrevételeket tenni a felperesi beadványokra, bizonyítási indítványokat sem tudott előterjeszteni. Eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárás során nem látta el a bejelentő jogi képviseletét, nem jelent meg a per tárgyalásán.
Eljárás alá vont ügyvéd a Járásbíróság ítéletét sem vette át, az úgy vált jogerőssé, hogy annak meghozataláról a bejelentő tudomást sem szerzett. A jogerős ítélet alapján a bejelentővel szemben végrehajtási eljárás indult. Bejelentő ebből szerzett tudomást a korábban elmulasztott eljárási cselekményekről. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő megkereséseire nem válaszolt.
A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot elrendelő határozata nem volt kézbesíthető, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
Az elrendelt irodaellenőrzés megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentett ingatlanban - az épület felújítása miatt - nem tartja fenn az irodáját, az ingatlanból kiköltözött 2020. júliusában, azonban nem jelentette be irodája székhelyének megváltozását, és postájának átvételéről sem gondoskodott.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívásaira az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, a megtartott fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a részére kirendelt ügygondnok sem jelent meg a tárgyaláson, távolmaradását előzetesen kimentette.
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt, mint alperest a Járásbíróság előtt indult, házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben képviselte. Az eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd a részére a bíróság által az elektronikus tárhelyére érkezett iratokat nem vette át, így meghiúsulási igazolások kerültek kiállításra, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a perben semmilyen tevékenységet nem végzett, a tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, esetenként a tárgyalásról a bejelentőt nem is értesítette. A perben hozott ítéletet ugyancsak nem vette át, az ítélet meghozataláról, valamint arról, hogy az rá nézve marasztaló rendelkezéseket tartalmaz, a bejelentő az ellene indult végrehajtási eljárásból értesült, így az ítélettel szemben már nem is volt lehetősége jogorvoslattal élni.
A bejelentésben foglaltak szerint az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő megkeresésére arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd másnak adott megbízást, mely a bejelentő határozott álláspontja szerint nem fedi a valóságot.
Bejelentő rendelkezésre bocsátotta az eljárás alá vont ügyvéd részére 2020. évben írt megkereséseit, valamint 25 db, az OBH által a tárgyi ügyben 2017-2020. közötti bírósági iratok vonatkozásában kiállított meghiúsulási igazolást.
Bejelentő a tárgyaláson tanúként történt meghallgatása során elmondta, hogy lakóhelyére tekintettel keresett jogi képviselőt, nem tudta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, az eljárás alá vont ügyvéddel első alkalommal a vidéki irodájában találkozott, a következő, egyben utolsó alkalommal pedig egy budapesti ingatlanban, többszöri egyeztetés után. Ez utóbbi megbeszélésre a végrehajtási eljárás megindulását követően került sor. Hosszas próbálkozás után érte el az eljárás alá vont ügyvédet, a találkozó alkalmával az eljárás alá vont ügyvéd egy, a bíróságon beadandó beadványt adott át a bejelentőnek, azonban a beadvánnyal a bíróság nem foglalkozott, tekintettel arra, hogy az eljárás már befejeződött.
Ezt követően a bejelentő a bíróságon érdeklődött, melynek során tudomást szerzett arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen iratot nem vett át, továbbá arról is tájékoztatták, hogy kizárólag eljárás alá vont képviselte a perben. Bejelentő előadta azt is, hogy a végrehajtási eljárás megszűnt, az ítélet szerinti marasztalás összegét önként teljesítette volt házastársának.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján végindítványában a lefolytatott bizonyítási eljárásra figyelemmel a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát a tényállás és a minősítés tekintetében is fenntartotta.
Ennek alapján 3 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség megállapítását látta indokoltnak azzal, hogy az ügyben kizárólag súlyosító körülményeket észlel, így arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tartja a kapcsolatot a kamarával, illetve a bejegyzett székhelyétől eltérő városban praktizál. Ezen új tényállási elemre nem terjesztette ki a fegyelmi eljárást, azonban ezt is nyomatékkal kérte figyelembe venni. Kérte továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács vegye figyelembe azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt rendes irodahelyisége sem.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd alkalmatlan arra, hogy ügyvédként tevékenykedjen, így arra tett indítványt, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet zárja ki a kamarából, azzal, hogy a kizárás tartamát 5 évben határozza meg.
Kérte továbbá az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltség, és a tanú útiköltségében, valamint az ügygondok díjának megfizetésében álló tételes költség megfizetésére való kötelezését is.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa döntő részben alapos.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő következetes nyilatkozatát, tanúvallomását a rendelkezésre álló okiratok mindenben alátámasztották, így rendelkezésre áll 25 meghiúsulási igazolás is, amely alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a tárgyi perben több éven keresztül folyamatosan nem vette át a bírósági iratokat, köztük az ítéletet sem. Emellett a bejelentő csatolta az eljárás alá vont ügyvéddel emailen folytatott egyoldalú, csak a bejelentő részéről küldött kommunikációt is, mely szerint eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő megkereséseire egyáltalán nem reagált.
Emellett rendelkezésre álló okirati bizonyíték a kamarai ellenőr feljegyzése is, amely rögzítette azt is, hogy az ingatlan portásától arról kapott tájékoztatást, hogy az eljárás alá vont székhelyeként megadott irodaházból már mintegy 2 hete kiköltözött annak felújítására tekintettel, mint ahogy rendelkezésre áll a postai kézbesítési igazolás is, mely szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara részéről az eljárás alá vont részére megküldött postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
A fentiek alapján, valamint bejelentő fegyelmi tárgyaláson tett tanúvallomása alapján megállapítható az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd megfelelő irodahelyiséget sem tartott fenn, mivel egyrészről a kamarai ellenőr által lefolytatott irodaellenőrzés időpontjához képest már mintegy két héttel korábban eljárás alá vont ügyvéd a székhelyként megadott ingatlanból ki is költözött, mindezt még inkább alátámasztotta a bejelentőnek az a nyilatkozata is, hogy eljárás alá vont ügyvéddel nem is Budapesten, hanem vidéken találkozott, először a bérelt irodában, majd második alkalommal már - amellett, hogy a találkozót is rendkívül nehezen sikerült a bejelentőnek leszerveznie - a budapesti ingatlanban.
A bejelentő következetes, és az eljárás alá vont ügyvéd által semmilyen vonatkozásban sem vitatott előadása szerint a bejelentő képviseletét sem látta el az adott perben, a tárgyalásokon sem vett részt, és a bejelentő részére az ügy állásáról sem adott semmilyen tájékoztatást, ideértve a bejelentőt marasztaló elsőfokú ítéletet is, amely tehát emiatt úgy emelkedett jogerőre, hogy arról bejelentő nem is tudott. Mindezen nyilatkozatokat teljességgel alátámasztják a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok is, hiszen a meghiúsulási igazolások alapján látható, hogy a perrel kapcsolatban eljárás alá vont még csak a részére megküldött bírósági iratok átvételével sem tájékozódott, a bejelentő által eljárás alá vonttal folytatott egyoldalú (vagyis csak a bejelentő részéről megvalósuló) kommunikációt pedig ugyancsak egyértelműen altámasztják a bejelentő által csatolt e- mailek is.
A fegyelmi eljárás iratai alapján megállapítható az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd többszöri felhívás ellenére az ügyre vonatkozó iratait egyáltalán nem csatolta.
Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) megbízásra vonatkozó rendelkezései szerint a megbízott a megbízó utasításai szerint köteles eljárni, és tevékenységéről köteles a megbízót tájékoztatni (Ptk. 6:273. és 6:275. §).
Az ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
A 2.2. pont kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
A 2.4. szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja akként rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1. pontjának rendelkezései értelmében az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint
f) fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
A postai küldemények átvételére vonatkozó kötelezettséget ugyanezen szabályzat 1.5. pontja akként szabályozza, hogy az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács kénytelen volt megállapítani, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a bejelentő által adott megbízás ellenére a bejelentő képviseletét a perben nem látta el, a tárgyalásokon sem vett részt, a bírósági iratokat nem vette át, a bejelentőt az ügy állásáról nem tájékoztatta, részére a per releváns iratait nem küldte meg, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, 28. § (3) bekezdésének, a Ptk. 6:273. §-ának, 6:275. §-ának, továbbá az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. pontjainak rendelkezéseit is megsértette, mely - figyelemmel arra, hogy mindezen szabályszegéseket eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta és egy megbízás, egy peres ügy keretében valósított meg számos szabályszegést - 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy nem tart fenn az előírásoknak megfelelő irodát és a részére küldött postai küldemények átvételéről sem gondoskodik, a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1. és 1.5. pontjának rendelkezéseit is megsértette, mellyel - figyelemmel arra, hogy mindezen szabályszegéseket is átfogta eljárás alá vont ügyvéd tudata, és lényegében a tárgyi, technikai, adminisztrációs feltételek biztosításának feladatkörébe tartozó, ugyanazon fenti szabályzat rendelkezéseit szegte meg - további 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Végül, figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ellene indult adott ügyben az ügyvédi kamara több felhívására az üggyel összefüggő iratait egyáltalán nem csatolta mind a mai napig, az ÜESZ 12.3. pontjának rendelkezéseit is megsértette, melyet értelemszerűen ugyancsak átfogott eljárás alá vont ügyvéd tudata, és így további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fentiek alapján tehát a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli, ebből 2 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott, melynek időtartamát 5 évben állapította meg, figyelemmel az Üttv. 109. § (6) bekezdésének és a FESZ 26.2. pontjának rendelkezéseire is.
A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy az ügyvédi megbízás nem teljesítése, lényegében teljes negligálása kirívóan kiemelkedő tárgyi súlyú fegyelmi vétségnek minősül, amely az ügyvédi hivatás tekintélyének csorbítására is alkalmas, hasonlóan ahhoz a fegyelmi vétséghez, ha az ügyvédi tevékenység folytatására megfelelő, többek között az ügyfelek fogadásának infrastrukturális feltételeit is biztosító irodahelyiség hiányában kerül sor.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy az adott folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség következtében bejelentő az adott perben érvényesíthető eljárási jogait sem tudta megfelelően gyakorolni, az adott polgári peres ítélet úgy emelkedett jogerőre, hogy annak meghozataláról bejelentő nem is szerzett tudomást. A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a 3 rendbeli halmazatot, valamint 2 szándékos fegyelmi vétség vonatkozásában a folytatólagos elkövetést, valamint eljárás alá vont kedvezőtlen fegyelmi előéletét is.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács a tárgyi fegyelmi vétségek kiemelkedő tárgyi súlyára, a súlyosító körülmények hatására is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy jelen esetben a legalább 5 évi időtartamú legsúlyosabb fegyelmi büntetés - kizárás - rendelkezik kellő visszatartó erővel.
A Fegyelmi Tanács a végrehajtásában fel nem függesztett kizárás fegyelmi büntetésre figyelemmel, az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezése alapján az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Erre tekintettel és a FESZ 27.5. pont i) pontjára figyelemmel rendelkezett a kamarai igazolvány és szárazbélyegző területi kamarának, a Budapesti Ügyvédi Kamarának haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belüli történő leadásáról is.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének, valamint a FESZ 40.4. pontja alapján a felmerült egyéb tételes költség, vagyis a bejelentő, mint tanú útiköltségének, valamint az ügygondnoki díj megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. január 15. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 213.)