Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.215/12. határozata

büntetőeljárásról (hamis tanúzás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 21. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette megalapozott gyanúja miatt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatását a Budapesti Ügyvédi Kamara részére bejelentette, egyúttal a jegyzőkönyvet megküldte.

A vezető fegyelmi biztos a rendelkezésére álló okiratok alapján az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben egyidejűleg indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.

Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka a jogerős eljárást megszüntető határozat megérkezésével megszűnt, a fegyelmi eljárás folytatásának akadálya elhárult.

A Fegyelmi Tanács elnöke a büntetőeljárást megszüntető határozatra is figyelemmel az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte. A vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének felhívására előterjesztetten az eljárás megszüntetését indítványozta.

A tényállás:

A gyanúsítás szerint az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Rendőrkapitányság előtt folyamatban levő eljárásban, majd a [...] Járásbíróságon folyamatban lévő büntetőeljárásban az ügy lényeges körülményére vonatkozóan valótlan tanúvallomást tett, miszerint a terhelt és a sértett részére kölcsönszerződést, illetve tervezetet sosem készített.

A nyomozó hatóság az eljárást megszüntette, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. Az alapügyben nem került egyértelműen megállapításra, az időmúlás miatt pedig már lehetetlen annak megállapítása, hogy dátumra pontosan mely napon, vagy napokon járt a sértett és a terhelt az eljárás alá vont ügyvédnél a kölcsönszerződés miatt. Továbbá nem volt beszerezhető és így az sem volt megállapítható, hogy az elküldött kölcsönszerződés tartalmazta-e a felek adatait, amelyből ténylegesen kiderült volna, hogy a csatolmány tervezet volt-e vagy végleges szerződés.

Az eljárás során nem lehetett bizonyítani, hogy eljárás alá vont ügyvéd tudattartama a tanúvallomásának megtétele során átfogta-e, birtokában volt-e annak a ténynek, hogy ő maga küldte el a szerződéstervezetet, amelynek tartalma sem bizonyítható.

Fentieknek megfelelően a nyomozó hatóság - mivel a rendelkezésére álló adatok és bizonyítási eszközök alapján bűncselekmény elkövetését nem tudta megállapítani - az eljárást megszüntette.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A jelen ügyben az elkövetési idő 2016. ennek megfelelően az ügyre az 1998. évi XI. tv. rendelkezései az irányadók, mint anyagi jogszabály. Az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

A jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a nyomozó hatóság vizsgálta és minősítette, amelyhez a Fegyelmi Tanács kötve van. A fegyelmi eljárást a büntető eljárás folyamatba tétele alapozta meg, azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét bíróság ítélete alapján, a bűnösség megállapítása esetén lehetne csak megállapítani. Mivel a nyomozó hatóság a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, a Fegyelmi Tanács - osztva a vezető fegyelmi biztos indítványát - fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást megszüntette, mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem merítette ki az Üt. 37. § a) pontjában megfogalmazott tényállást.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 127. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben. A jelen eljárásban a tényállás a nyomozóhatóság által megállapított volt, büntetőeljárásban nyomozást megszüntető határozat született, így a fenti jogszabályhely alkalmazása indokolt.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. június 16. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 215.)