Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.217/4. határozata

ügyfél-azonosítás elmulasztásáról (okiratszerkesztés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi tanács [...] eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben valótlan tartalmú okiratok szerkesztését, valamint ügyfél-azonosítás elmulasztását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a bejelentésben a terhére rótt cselekmény, a panaszlott jogügylet időpontja óta több, mint 4 év telt el, a cselekmény elévült, ezért kérte az eljárás megszüntetését.

A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, majd az előzetes vizsgálatot megszüntette. Határozatában arra hivatkozott, hogy a bejelentő által rendelkezésre bocsátott cégiratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt okiratszerkesztésekre 2015. évben került sor, a bejelentő panaszát 2019.10.28. napján terjesztette elő, az előzetes vizsgálat elrendelésére pedig 2019.11.08. napján került sor. Mindezekre tekintettel kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a kifogásolt tevékenységek befejezése és a panasz előterjesztése között több, mint négy év eltelt, ezért a fegyelmi felelősségre vonhatóság a FESZ 14. § (5) bekezdése alapján elévülés következtében megszűnt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi biztos határozatát tudomásul vette.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat megszüntetéséről a bejelentőt értesítette azzal, hogy a határozattal szemben kifogását 15 napon belül terjesztheti elő.

A bejelentő a határozattal szemben kifogást terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az elévülés 2019.05.13. napjáig - a polgári peres eljárásban beszerzett írásszakértői vélemény kézhezvételéig - nyugodott, az akadály elhárulását követően, attól számított egy éven belül pedig a panasz a Ptk. elévülési szabályai szerint előterjesztésre került.

A kifogás alapján az eljárt Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.

A fegyelmi biztos a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának határozatára figyelemmel az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos határozatában rögzítette, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, és erről tájékoztatta a fegyelmi biztost, illetve az eljárás alá vont ügyvédet is.

Az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi védekezését fenntartotta és elévülésre hivatkozással kérte az eljárás megszüntetését.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd 7 gazdasági társaság megbízásából végzett cégalapításra, illetőleg cégmódosításra irányuló ügyvédi tevékenységet, melynek alapján az érintett gazdasági társaságok a cégnyilvántartásba bejegyzésre, a módosított adatok átvezetésre kerültek.

A hivatkozott gazdasági társaságok - amelyek tagja és ügyvezetője a bejelentő, illetőleg a bejelentő nevét használó személy volt - cégiratait az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

A bejelentő 2015.11.06. napján szerzett tudomást a cégbíróság postai úton megküldött végzéséből arról, hogy egy általa nem ismert személy a tudta és hozzájárulása nélkül hasonló cégnéven céget alapított a nevében akként, hogy a nevezett társaság cégiratait az eljárás alá vont ügyvéd előtt aláírta. Az illetékes cégbíróság azonban elrendelte a társaság kényszertörlését, és a bejelentőt eltiltotta az ügyvezetői tisztség gyakorlásától. A bejelentő a végzés kézhezvételét követően felderítette, hogy ezen a hivatkozott cégen kívül még más cégek esetében is visszaéltek a személyazonosságával.

Figyelemmel arra, hogy a bejelentő a cégiratokat nem írta alá, ezért feljelentést tett a rendőrkapitányságon, ahol azonban a büntetőeljárás felfüggesztésre került, figyelemmel arra, hogy az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható.

A bejelentő ezzel párhuzamosan polgári peres eljárást is kezdeményezett a társasági szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt, amelyben igazságügyi írásszakértő kirendelésére került sor, aki 2019.04.30-án kelt és a bejelentő részére 2019.05.13. napján kézbesített szakvéleményében megállapította, hogy az érintett cégiratokon található aláírás nem a bejelentőtől származik.

Az eljárás alá vont ügyvéd mind a bejelentő peren kívül érkezett megkeresésére, mind a törvényszéken folyó perben úgy nyilatkozott, hogy eleget tett az azonosítási kötelezettségének: az aláírók személyi okmányait elkérte és megtekintette, azokat a JÜB-keretrendszeren ellenőrizte, és az okiratokat is a jelenlététben írták alá, nyilatkozataihoz mellékelte az adatszolgáltatási kérelmére a KEKKH-tól érkezett választ.

A jelen ügyben - az eljárás alá vont ügyvéd cselekményének 2015.04.21. és 2015.05.10. napja közötti elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üt. 41. § (1) bekezdése értelmében nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.

Az elkövetéskor hatályos FESZ 14. § (5) bekezdése szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt.

A 2019.01.01. napja után indult eljárásokban a 2019.01.01. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Üttv. 112. § (2) bekezdése szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja

a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,

b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá

c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.

A (3) bekezdés szerint az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.

A (4) bekezdés rögzíti, hogy a közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.

Jelen ügyben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az elkövetés időpontja 2015.04.21. és 2015.05.20. közötti időtartam. Az okiratszerkesztési tevékenység befejeződött, amikor az eljárás alá vont ügyvéd az általa készített cégiratokat a cégbíróság részére benyújtotta.

Az elévülési idő tehát 2015.05.20. napján megkezdődött.

Az okiratszerkesztési hibáról a bejelentő 2015.11.06. napján a cégbíróság végzéséből értesült. Nem volt akadálya annak, hogy a büntetőeljárás kezdeményezésével, illetve a polgári peres eljárások megindításával egyidejűleg a fegyelmi eljárást kezdeményező panaszát a BÜK fegyelmi hatóságánál megtegye. Mindezt azonban elmulasztotta, bejelentését 2019.10.28. napján, több mint 4 évvel a megvalósult okiratszerkesztést követően terjesztette elő.

Az Üttv. 112. § (2) bekezdése olyan kógens - eljárási - szabály, amit nem törnek át a Ptk. anyagi jogi elévülési szabályai.

Az Üttv. egyetlen, a 112. § (3) bekezdésében foglalt esetben biztosítja a fegyelmi hatóság részére a fegyelmi eljárás 3 éven túli kezdeményezését, jelen ügyben azonban nem volt olyan adat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségének megállapítására sor került volna, és még arra sem, hogy a bejelentő feljelentése alapján az eljárás alá vont ügyvéd ellen a nyomozóhatóság bármilyen eljárást kezdeményezett volna.

A fentiek okán a Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni azt az érvelést, hogy a Ptk. elévülés nyugvására vonatkozó szabályai jelen ügyben alkalmazhatóak lennének. Megjegyzi továbbá a fegyelmi tanács azt is, hogy a bejelentő arról, hogy nem ő írta alá a cégiratokat, és a nevével visszaéltek, nem a szakvéleményből, hanem általa is elismerten a cégbíróság végzéséből értesült. Ekként az elévülési idő nyugvásához megkövetelt menthető ok fennállását sem látta a fegyelmi tanács megállapíthatónak.

A FESZ 22.2. pontja szerint „a fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve fegyelmi eljárás elrendelésének feltételei nem álltak fenn.”

Ezért a fegyelmi tanács az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra és az Üttv. 112. § (2) bekezdésére - elévülés okán megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 29. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 217.)