A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
220.000 Ft, azaz Kétszázhúszezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését - jogi képviselet nem megfelelő ellátását, kapcsolattartás és tájékoztatás elmulasztását - kifogásolta.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra iratokat nem csatolt, érdemi védekezést nem terjesztett elő.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
A bejelentő 2019. július 29-én ügyvédi meghatalmazást adott az eljárás alá vont volt ügyvédnek két ingatlannal kapcsolatos ügyintézésre, úgy mint:
- lakáskiürítés, birtokháborítás, rongálás, fizetési meghagyás, lakcím fiktivizálás, az ingatlanok lakásként és székhelyként/telephelyként történő bejelentésével kapcsolatos okirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználással és kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrségi feljelentéssel, törvényességi felügyeleti eljárás megindításával, valamint az ingatlanokat érintő polgári peres és nem peres eljárás megindításával összefüggésben.
Megbízási szerződés nem készült, azonban a fent felsorolt feladatokat a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd által aláírt meghatalmazás tartalmazza.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő részére különböző időpontokban 255.000 Ft, 60.000 Ft és 200.000 Ft összegű ügyvédi munkadíjról állított ki számlát.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. november végétől kezdődően nem járt el a megbízással kapcsolatos ügyekben. A bejelentő tájékoztatást nem kapott, nem tudta felvenni az eljárás alá vont volt ügyvéddel a kapcsolatot, telefonjaira, sms-ekre, az e-mailekre az eljárás alá vont volt ügyvéd nem válaszolt. Személyes eljárása során a bejelentő az ügyvédi irodában sem találta az eljárás alá vont volt ügyvédet, mivel a [...] címen állandó irodával nem rendelkezett. Az eljárás alá vont volt ügyvéddel a bejelentő által megkért családtagok, barátok sem tudták felvenni a kapcsolatot.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a 2020. május 16-án kelt levelében megküldte a bejelentőnek a megbízás ellátása során keletkezett iratokat és egyben jelezte, hogy a megbízás további ellátása során összeférhetetlenség állhat elő, így szükséges másik ügyvédet megbízni a feladatok ellátására.
A megbízás megszűnésével összefüggésben az eljárás alá vont volt ügyvéd és a bejelentő között elszámolásra nem került sor.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd nem rendelkezett az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges és megfelelő irodahelyiséggel.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd felhívás ellenére az üggyel összefüggő iratait nem csatolta, érdemi védekezést nem terjesztett elő.
Az eljárás során a bejelentő kérte, hogy a Fegyelmi Tanács a házastársát hallgassa meg, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel inkább ő tartotta a kapcsolatot.
Meghallgatása során a bejelentő házastársa csatolta az eljárás alá vont volt ügyvéd által írt, a 2020. május 16-án kelt levél mellékleteként megkapott, az üggyel kapcsolatos iratanyagot. A becsatolt iratanyagból aggálytalanul megállapítható volt, hogy a meghatalmazás aláírására 2019. július 29-én került sor, majd az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. november 29-ig bezárólag időszakonként e- mailben tájékoztatta a bejelentőt az ügyek állásáról, illetve az addig megtett és a megteendő intézkedésekről.
2019. november 29-ét követően az eljárás alá vont volt ügyvéd további tájékoztatást nem adott, tevékenységet nem végzett, ettől kezdve a bejelentő számára elérhetetlenné vált.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd végül a 2020. május 16-án kelt levelében összeférhetetlenségre hivatkozással javasolta más ügyvéd megkeresését, a keletkezett iratokat a bejelentő részére megküldte, azonban sem a levél, sem más levelezés, okirat nem támasztja alá azt, hogy a megbízás idő előtti megszűnése kapcsán a felek egymással elszámoltak volna.
Megállapítható volt a bejelentő házastársa által becsatolt iratok alapján, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízásban foglaltakat részben teljesítette, majd 2019. november 29-ét követően nem végzett tevékenységet, továbbá megbízóját az ügyek állásáról nem tájékoztatta, a megbízást az eljárás alá vont volt ügyvéd a 2020. május 16-án kelt levelével - felmondási idő megjelölése nélkül - lényegében felmondta.
A kamarai ellenőr helyszíni ellenőrzést folytatott az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájaként megjelölt címen. Feljegyzésében a kamarai ellenőr megállapította, hogy az iroda címén gyakorlatilag egy székhelyszolgáltató működik, ott valójában az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyfélfogadásra alkalmas helyiséget nem bérel, így nem teljesíti az irodahelyiségek megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (X. 20.) MÜK szabályzatban foglaltakat.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványa, illetve módosított indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy
- nem készített írásba foglalt megbízási szerződést,
- a bejelentő megbízása ellenére az elvállat ügyekben 2019. november 29-től kezdődően ügyvédi tevékenységet nem végzett,
- a bejelentőt annak többszöri megkeresése ellenére nem tájékoztatta az ügyek állásáról, a személyes kapcsolattartást mellőzte, nem biztosította az ügyfele számára az elérhetőségét, továbbá
- felhívásra nem csatolta be a jelen eljárással kapcsolatos iratait, valamint
- nem rendelkezett ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiséggel,
sérti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv). 1. § (3) bekezdésében, a 29. § (1)-(2) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében, az ÜESZ 2.4. és 12.3. pontjaiban foglaltakat, valamint az irodahelyiségek megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (X. 20.) MÜK szabályzatban foglaltakat, az Üttv. 107. § a) pontjába meghatározott 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósít meg.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 29. § (1) és (2) bekezdése szerint: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A 6/2017. (X. 20.) MÜK szabályzat tartalmazza az irodahelyiségek megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokat. Megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett tényleges irodahelyiséggel, így a szabályzat valamennyi pontját megszegte.
A lefolytatott bizonyítás, a fentiekben írt jogszabályhelyek egybevetése alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége a három rendbeli szándékos fegyelmi vétség tekintetében minden kétséget kizáróan megállapítható volt.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben még nem került sor fegyelmi felelősségre vonásra a 2015. évi ügyvédi bejegyzése óta, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fent írt mértékben kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazása elegendő.
A Fegyelmi Tanács az alkalmazott büntetés mellett az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 219.)