Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.224/33. határozata

letétkezelési szabályokról, iratkiadási kötelezettség megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa a dr. [...] ügyvéd által képviselt dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. február hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget követett el, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A [...] Kft. az előterjesztett bejelentésében az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta. Sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a letétkezelési szabályokat, illetőleg iratkezelési és iratkiadási kötelezettségének sem tett eleget.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos határozatával elrendelte, mely határozattal felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nyolc napon belül küldje meg a kamara részére. A felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakaszban nem tett eleget.

A vizsgálati eljárás eredményeként az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a felszámoló felhívása ellenére nem igazolta, hogy az általa 2014. február 24. napján letétbe vett 28.259.253 Ft összegű letéttel mikor, hogyan és kinek az irányában számolt el, az összeg kifizetésre került-e, vagy az továbbra is az ő letétjében van, továbbá azzal a magatartásával, hogy sem a NAV, sem a felszámoló felhívása ellenére az ő őrzésében lévő, az [...] Zrt-vel kapcsolatos társasági iratokat és egyéb iratanyagokat nem adta át, két rendbeli szándékos, mindkét esetben folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A fegyelmi tanács elnöke intézkedett az ügyben tárgyalás kitűzéséről, majd a veszélyhelyzetre tekintettel a fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta.

A veszélyhelyzet miatt bevezetett átmeneti korlátozások enyhítését követően a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott.

A tényállás:

A Törvényszék elrendelte az [...] Zrt. felszámolását, amelynek Cégközlönyben való közzétételének napja 2014. június 23. volt.

A felszámoló tudomást szerzett arról, hogy a cégnek jelentős összegű kölcsön jogcímén keletkezett követelése áll fenn az A-K Kft-vel szemben. Az A-K Kft. ezt a tartozást a 2013-as gazdasági évre vonatkozó mérlegében nyilván is tartotta. Ebben az időszakban az [...] Zrt. tulajdonosa 100%-ban, illetőleg az A-K Kft. tulajdonosa 66,8%-ban az azóta felszámolás alá került IP Kft. volt. Az IP Kft. részesedését 2014. február 28-án értékesítette és ezt követően az A-K Kft. éves beszámolóiban a tartozás már nem szerepelt. A felszámoló nem tudta megítélni, hogy ez azért történt, mert az A-K Kft. visszafizette a kölcsöntartozását, vagy azért, mert a tartozás rendezésére a felek között megállapodás jött létre. A felszámoló ezért megkereste az A-K Kft-t, amely cégtől azt a tájékoztatást kapta, hogy az A-K Kft-vel szembeni követelés kiegyenlítésre került oly módon, hogy 28.259.253 Ft összeget 2014. február 24-én az eljárás alá vont ügyvéd az [...] Zrt. javára letétbe vett. Arról nem volt tudomása a felszámolónak, hogy az ügyvédi letéttel való elszámolás megtörtént-e, illetve, hogy a letétet a jogosult részére az eljárás alá vont ügyvéd kifizette-e. Az [...] Zrt. könyvelése alapján nem volt megállapítható, hogy az összeg a cég bankszámláján jóváírásra került volna.

A bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között 2012. május 2. napján megbízási szerződés jött létre, amelynek keretében az egyéni ügyvédként eljáró eljárás alá vont ügyvéd általános jogi tanácsadást, jogi képviselet ellátását, NAV előtti állandó meghatalmazotti tevékenység ellátását és letétkezelést vállalt a bejelentő részére. A felek a megbízási szerződés 11. pontjában rögzítették, hogy a megbízási díj összege a 2. pontban meghatározott feladatok alapján 35.000 Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj, amely megkezdett óránkénti egységben került meghatározásra. Letétkezelés esetén a letéti összeg 0,8%-a + ÁFA volt a szerződésben megállapított letétkezelési díj összege. Ezen felül a letétkezeléssel összefüggésben további díjigénye a megbízottnak nem lehetett, a letéti összeg után járó kamat a megbízottat illette. A megbízási díj összegét a megbízó a megbízott által kiállított számla kézhezvételétől számított 8 napon belüli banki átutalással volt köteles megfizetni. A számla mellékletét képezi a megbízott elszámoló díjjegyzéke, amely a végzett tevékenységet és az arra fordított időt tartalmazza.

2011. szeptember 26. napján a bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között székhelyszolgáltatási tevékenységre vonatkozóan megbízási szerződés jött létre. A felek a 8. pontban rögzítették, hogy a megbízó a székhelyszolgáltatás nyújtásának ellenértékeként havonta 200.000 forint + ÁFA megbízási díjat fizet minden tárgyhó utolsó napjáig a megbízott által kiállított számla ellenében banki átutalással.

2013. január 7. napján a bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között megállapodás jött létre, amelyben rögzítették, hogy a közöttük ügyvédi tevékenység ellátására és székhelyszolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés van hatályban. Rögzítették, hogy a szerződésből eredő elszámolások során jogosult a megbízott akként eljárni, hogy a nála kezelt, a megbízó rendelkezése szerint letéti összegből jóváírja az általa a megbízási szerződésből eredő megbízási díjat.

A bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között 2014. március 12. napján megállapodás jött létre, amelyben a felek rögzítették, hogy a közöttük ügyvédi tevékenység és székhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozóan megbízási szerződések jöttek létre. A felek megállapodtak, hogy a megbízó 3 napon belül rendezi a megbízott által nyújtott és okiratokkal is igazolt teljesítései szerinti kibocsátott díjjegyzékben meghatározott megbízási díjat a felek között érvényben lévő megállapodásokban rögzítettek szerint.

2014. március 14. napján a bejelentő, mint megbízó teljesítési igazolást állított ki az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott részére. A teljesítési igazolásban a felek rögzítették, hogy a megbízó a felek között 2012. május 2., 2013. január 7. és 2014. március 12. napján megkötött megállapodásokban foglaltak alapján a megbízott 2014. március 14. napon kelt díjjegyzéke szerinti teljesítéseket elfogadja.

A megbízott jogosult a számla vonatkozásában az általa a megbízó részére letétbe vett letéti összeg erejéig, annak terhére 2014. március 14. napjával a számla összegét átvezetni, és azt a teljesítésre jóváírni, a számlát ezen összeg erejéig a felek teljesítettnek tekintik. 2014. február 24. napján a bejelentő letéti igazolást állított ki, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő letétkezelésre megbízott ügyvédje akként nyilatkozott, hogy a letéti számláján a rendelkezésre jogosult nyilatkozata alapján az A-K Kft-től kivezette a bejelentő javára átvezetett 28.259.253 forintot kölcsöntörlesztés címén az A-K Kft. taggyűlése 2014. február 18-i döntésének megfelelően.

2014. március 14. napján az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő, mint megbízó felé elszámoló díjjegyzéket állított ki. Az elszámolásban a 2014. március 12. napján kelt megállapodásuknak megfelelően az egységár az ügyvédi óradíj esetén nettó 35.000 Ft/óra, a székhelyszolgáltatás tekintetében pedig nettó 200.000 forint/hó volt. Eljárás alá vont ügyvéd a díjjegyzékben a 2012. május és december közötti jogi szolgáltatás, a 2013. évi jogi szolgáltatás, valamint a 2014. januártól 2014. március 12. napjáig történő jogi szolgáltatás és a 2013-tól 2014. március 31. napjáig járó székhelyszolgáltatás ellenértékét tüntette fel, amely alapján ügyvédi munkadíj jogcímén 24.714.200 forint, valamint székhelyszolgáltatás jogcímén 3.810 000 forint követelése volt bejelentővel szemben, amelynek értelmében a fizetendő végösszeg bruttó 28.524.200 forint lett. Ezen összegről az eljárás alá vont ügyvéd kiállította a számlát, amelyet a bejelentőnek meg is küldött.

Eljárás alá vont ügyvéd több ízben is megkísérelte átadni az [...] Zrt. nála lévő iratait a bejelentőt képviselő felszámoló részére, ebből a célból 2014. augusztus 5. napján megjelent a felszámolónál, majd 2014. július 11. napján levelet is írt a felszámoló részére, azonban a felszámoló az iratok átvételét megtagadta. 2014. október 15. napján eljárás alá vont ügyvéd a folyamatban lévő ügyek iratait postai úton megküldte a felszámoló részére, aki azonban a postai küldemény átvételét megtagadta.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett, a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatban nem csatolta iratait sem. A fegyelmi eljárás során részletes tényelőadást tett, amely tényelőadása alapjául szolgáló okiratokat is csatolta. Fegyelmi felelősségét vitatta, előadta, hogy a nála letétbe helyezett összeggel a bejelentő felé elszámolt, előadta továbbá, hogy a nála lévő eljárási iratokat is át kívánta adni a felszámoló részére, azonban a felszámoló azt tőle nem vette át, azok postai úton történő megküldését is megtagadta.

A bejelentő képviselője a bejelentésben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét két körben kifogásolta. Egyrészt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a nála az A-K Kft. részéről letétbe helyezett összeggel nem számolt el, illetve az elszámolás tényét nem igazolta, és arról információja sincsen, lévén, hogy az [...] Zrt. iratanyaga a felszámoló részére nem került átadásra. Másrészt kifogásolta azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget iratkiadási kötelezettségének, a felszámoló felszólítása ellenére a nála lévő, a felszámolás alatt lévő cég iratait nem adta át, holott a felszámolónak olyan információ állt rendelkezésére, hogy a társaság korábbi vezető tisztségviselője a társaság iratanyagát az eljárás alá vont ügyvéd részére adta át.

A fegyelmi tanács az ügyben tartott tárgyaláson tanúként meghallgatta I.P.-t, aki elmondta, hogy a [cím] alatt van a cége, a W. Kft fióktelepe. Ez az ingatlan korábban az [...] Zrt telephelyeként funkcionált, itt tárolták a céges iratokat és ezek az iratok jelenleg is itt találhatóak, cégük megőrizte őket. Elmondta, hogy amikor az ingatlan tulajdonjogát megszerezte a W. Kft., akkor az [...] Zrt részéről volt kérés, hogy az iratok tárolását a továbbiakban is biztosítsák. Előadta, hogy egy több ezer négyzetméternyi raktárhelyiségről van szó, amelyből egy kb. 300 m2 nagyságú „ketrec” - ráccsal körülvett, elkülönített terület - az, ahol az [...] Zrt iratai elfekszenek, 5 m magas, gépi elérésű polcrendszerrel.

Több tonnányi iratról van szó, ezeket el sem tudták volna szállítani, ezért is kérték, hogy maradhassanak. K.T., mint az [...] Zrt utolsó műszaki vezetője nyilatkozott is erről a bejelentő Kft. megkeresésére még 2014. évben, megjelölve a telepen belül a konkrét épületet is, így a felszámolónak erről a helyzetről régóta tudomása volt. A korábbi felszámolóbiztos személyesen is kint járt 2015-ben, elszállíttatott egy ott található, az [...] Zrt tulajdonában álló Volvo típusú személygépkocsit, így személyesen is tapasztalhatta a körülményeket és az iratok mennyiségét.

A tanú azt is elmondta, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem gyakorolt rendelkezési jogot az iratok fölött, ilyen felhatalmazása nem volt az [...] Zrt. részéről, így az iratanyag felett nem diszponálhatott. Csatolta a fegyelmi eljárás irataihoz azokat a leveleket, amelyek igazolták, hogy a felszámolót az általa előadott helyzettel kapcsolatban tájékoztatták.

A fegyelmi tanácsnak rendelkezésére állt továbbá okirati bizonyítékként a tényállásban hivatkozott okiratokon túl, a Bíróság - nem jogerős - ítélete.

A vezető fegyelmi biztos a végindítványában nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat, figyelemmel arra, hogy annak megszerkesztésekor a fegyelmi eljárásban rendelkezésre bocsátott részletes iratanyag még nem állt rendelkezésére. Előadta, hogy az eltelt időben becsatolt nagyszámú iratanyag megismerése nyomán azt kellett megállapítani, hogy amennyiben ezek már a vizsgálati szakban rendelkezésre állnak, akkor nem is kezdeményezte volna a fegyelmi eljárás lefolytatását. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bizonyítékok alapján eleget tett valamennyi jogszabályon alapuló kötelezettségének, indítványozta, hogy vele szemben a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács szüntesse meg azzal, hogy annak költségei a Budapesti Ügyvédi Kamarát terhelik.

Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője záró felszólalásában egyetértett a vezető fegyelmi biztos álláspontjával, és maga is kérte az eljárás megszüntetését.

A fegyelmi tanács döntése:

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt megalapozottnak találta.

A több időpontban hatályosuló, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A 2018. december 22-én hatályba lépett, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, míg az 1.5. pont szerint, amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

A jelen ügyben kifogásolt magatartásokra 2014. márciusa és októbere között került sor, így az anyagi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ebben az időpontban még hatályos, a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat rendelkezései az irányadók.

Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 30. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet

a) a megbízás teljesítéseként,

b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,

c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el.

A (2) bekezdés értelmében a vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tartalmi elemeket is magában foglaló letéti szerződésben köteles rögzíteni.

Az Üt. 29. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.

Az ÜESZ 6.10. pontja értelmében, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Az 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól (régi Letéti Szabályzat) 6. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza (teljesítési letét).

A régi Letéti Szabályzat 8. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet azzal a rendeltetéssel fogadhat el, hogy azt a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza (őrzési letét).

A fegyelmi tanács a tényállást elsősorban a rendelkezésére bocsátott, a hivatkozott okirati bizonyítékok egybevetésével állapította meg, elfogadva az eljárás alá vont ügyvédnek az okirati bizonyítékokkal összhangban álló védekezését és tényelőadását. Az okirati bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letét tekintetében a megbízójával elszámolt, e körben minden okirat, amelyek elkészítését a hivatásrendi szabályok előírják, létrejött, azok hitelességét illetően pedig az eljárás során semmilyen aggály nem merült fel, ezt a bejelentő sem vitatta. Ezt egyértelműen igazolja az a tény is, hogy a jelen eljárásban is becsatolt okiratoknak a Bíróság előtt folyamatban volt perben történt becsatolását követően a felperesként eljáró bejelentő a keresete jogcímét megváltoztatta, és megbízási díj visszakövetelése jogcímén élt igénnyel az eljárás alá vont ügyvéd felé, nem a letéti összeg kiadását követelte, a becsatolt okiratokat tehát a bejelentő maga is elfogadta. Figyelemmel arra, hogy a becsatolt okiratok a letéti jogviszony létrejöttével, a letét megszűnésével kapcsolatban minden releváns körülményt igazoltak, e körben az eljárás alá vont ügyvéd terhére hivatásrendi szabályszegés nem volt megállapítható.

Az eljárás alá vont ügyvéd azt is okiratokkal igazolta, hogy a bejelentővel összefüggésben fennállott megbízása kapcsán nála lévő okiratokat több alkalommal is megkísérelte átadni a bejelentőt képviselő felszámoló részére, azonban azok átvételét a felszámoló megtagadta. Rámutat a fegyelmi tanács arra, hogy az Üt. 29. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd az általa vállalt megbízások teljesítésével összefüggésben részére átadott iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után köteles a megbízó részére kiadni.

Az eljárás irataiból azonban az is megállapítható volt, hogy a bejelentőt képviselő felszámoló nem csupán az eljárás alá vont ügyvédnek az általa vállalt megbízásokkal összefüggésben átadott iratokat követelte, hanem a cég teljes iratanyagát, amelyek nem voltak az eljárás alá vont ügyvéd birtokában, amely tényről a felszámolónak is tudomása volt, továbbá anélkül követelte az iratok átadását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízását megszüntette volna. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a nála lévő iratokat többször, többek között postai úton történt feladással is megkísérelte átadni a bejelentő részére, minden tőle elvárhatót megtett az őt terhelő kötelezettségek teljesítése érdekében, így fegyelmi felelősség őt e körben sem terhelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd végül a fegyelmi eljárás során csatolta a rendelkezésre álló, a panasz tárgyává tett üggyel kapcsolatos okirati bizonyítékokat, így e körben sem találta megállapíthatónak a fegyelmi felelősségét a fegyelmi tanács.

Figyelemmel arra, hogy a tanúk meghallgatását követően további bizonyítási indítványaikat sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem a fegyelmi biztos nem tartották fenn, így arról a fegyelmi tanácsnak döntenie nem kellett, ugyanakkor további bizonyítás lefolytatását a fegyelmi tanács sem tartotta szükségesnek, a tényállás anélkül is megnyugtatóan tisztázható volt, hogy a fegyelmi biztos által korábban meghallgatni indítványozott felszámolóbiztost a fegyelmi tanács tanúként idézte volna.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján a fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan, az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó tételes jogi rendelkezés, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával megsértett volna, ezért megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el, melyre tekintettel a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 13. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 224.)