A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. február 1. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel lakásbérleti szerződést kötött a tulajdonát képező ingatlanra, mely az ügyvédi iroda székhelyéül is szolgál. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a szerződésben vállalt bérlői kötelezettségeit először a bérleti díj fizetésének elmulasztásával, majd a szerződés felmondását követően a bérlemény kiürítésével és elhagyásával kapcsolatban megszegte.
A bejelentő kifogásolta, hogy a fentiek ellenére az ingatlan továbbra is az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájának címeként van feltüntetve a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartásában.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, ugyanis a feltárt tényekből azt állapította meg, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként a kamarai nyilvántartásban olyan iroda szerepel, amelyet nem jogosult használni és nem is használ. Ennélfogva nem rendelkezik olyan, a kamara által nyilvántartásba vett irodával, amelyben biztosított az ügyfelek fogadása, elérhetőségének és tevékenységének ellenőrizhetősége, az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzése, valamint az Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlása, továbbá az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenységének gyakorlása és fellelhetősége.
A tényállás:
A bejelentő és házastársa tulajdonát képezi a [...] szám alatti lakás. 2019. szeptember 1. napjától kezdődő egy éves határozott idejű bérleti szerződés jött létre a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között, amelyet az eljárás alá vont volt ügyvéd kezdeményezésére a szerződő felek 2019. december 22. napján egy irodabérleti szerződéssel egészítettek ki annak érdekében, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az ingatlant ügyvédi irodája székhelyeként jelentse be a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd többszöri fizetési késedelmére, valamint a környezetét zavaró életmódjára, továbbá közlési stílusára hivatkozással a bejelentő 2020. májusában jelezte, hogy az egy éves határozott időtartam lejártát követően a bérleti szerződéseket nem kívánja meghosszabbítani.
Mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd többszöri felszólításra sem tett maradéktalanul eleget fizetési kötelezettségének, a bejelentő 2020. június 14-én a bérleti szerződést felmondta. Ennek ellenére a tartozás megfizetésére, valamint a bérlemény kiürítésére és elhagyására nem került sor, és az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájának bejegyzett székhelye továbbra is a bérlemény volt.
A fegyelmi biztos megkeresése nyomán a kamarai ellenőr 2020. augusztus 10. napján soron kívüli ellenőrzést tartott az ingatlannál.
Az ellenőrzés nyomán az eljárás alá vont volt ügyvéd nem volt fellelhető, névtáblája nem volt kihelyezve. Az épület egyik lakója tájékoztatta arról a kamarai ellenőrt, hogy mintegy két héttel korábban az eljárás alá vont volt ügyvéd elköltözött. Az ablakon benézve mindössze néhány elszállításra váró berendezési tárgy volt látható.
Tekintettel arra, hogy az ellenőrzést követő 30 napon belül sem került bejelentésre új székhely, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára felhívta az eljárás alá vont volt ügyvéd figyelmét arra, hogy a székhelyként bejelentett címen található iroda nem teljesíti a 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzatban foglaltakat. Ez pedig az Üttv. 149. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kamarai tagság megszüntetését eredményezheti. Mindezekre figyelemmel felhívta arra, hogy 15 napon belül igazolja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának ezen feltétele fennáll-e.
A fegyelmi tanács elnöke az iratok átvételét követően egyeztetett a kamarai ellenőrrel, akivel az eljárás alá vont volt ügyvéd telefonon közölte, hogy anyagi helyzetének kedvezőtlen alakulása miatt nem tud másik irodát bérelni és kérni fogja a névjegyzékből való törlését.
Tekintettel azonban arra, hogy sem a kérelem benyújtására, sem új székhely bejelentésére nem került sor, az eljárás alá vont volt ügyvéd 2021. január 1-jével jogerősen törlésre került a Budapesti Ügyvédi Kamarából.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványában fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta akként, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a nyilvántartott irodai címének megváltozását, illetve az új irodájának címét elmulasztotta bejelenteni a kamarának, megsértette az Üttv. 182. § (1) bekezdésében, illetve a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiségek megfeleléséről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról 1.1 pontjában foglaltakat.
A fegyelmi biztos írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására és az eljárással felmerült átalányköltség megtérítésére tett indítványt.
A vezető fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta be, az eljárásban érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács az alábbi rendelkezések megszegését vizsgálta:
Üttv. 58. § (1) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki
...
f) a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
16. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) székhelye az irodája, amely annak a területi kamarának a működési területén található, amelynek a tagja, illetve amely ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.
...
(4) Az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményeket, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával, illetve alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.
6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról:
1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének ...
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint
f) fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
1.3. Az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan, az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.
Üttv. 182. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül be kell jelentenie annak az ügyvédi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette, és kérnie kell azok átvezetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a bejelentő által csatolt iratokból és a kamarai ellenőr jelentéséből tényként állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodabérleti szerződése megszűnt, ezt követően azonban új székhelyet nem jelentett be.
A kamarai előírásoknak megfelelő irodahelyiség az ügyvédi tevékenység gyakorlásának alapvető infrastrukturális feltétele, tekintettel arra, hogy az ügyvéd fellelhetőségét és ellenőrizhetőségét, az ügyfelek fogadását, az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzését, valamint az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlását a székhelyre vonatkozó előírások biztosítják.
Ennélfogva ezen előírások megsértésének legsúlyosabb szankciója a névjegyzékből történő törlés, amely jogkövetkezményre az eljárás alá vont volt ügyvédet a kamara írásbeli felhívása is figyelmeztette.
Ez sem volt elég azonban ahhoz, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi működésének ezen feltételét helyreállítsa.
Mulasztásával az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az az Üttv. 182. § (1) bekezdésében, illetve a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiségek megfeleléséről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról 1.1 pontjában foglaltakat, amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - különös figyelemmel arra, hogy az igazgatási úton való törlés a mulasztás súlyos jogkövetkezménye - a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. március 24. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 226.)