Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.230/16. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. szeptember 06. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben [...] bejelentése alapján indult eljárás.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el, majd annak eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg és pénzbírság kiszabására tett indítványt.

A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és az eset összes körülményeire tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki. A pénzbírság mértékeként 300.000 Ft-ra tett javaslatot.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a felelősségét vitató nyilatkozatot nem tett, védekező vagy egyéb iratot nem terjesztett elő.

A fentiekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok - a bejelentő bejelentése és a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata - alapján úgy döntött, hogy tárgyaláson kívül kívánja az ügyet eldönteni.

A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozott határozatában az eljárás alá vont volt ügyvédet 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd tárgyalás tartását kérte.

A tényállás:

Az eljárás alá vont volt ügyvédet pártfogó ügyvédként két peres eljárásban rendelte ki az illetékes kormányhivatal. További négy üggyel kapcsolatban két tanácsadás és okiratszerkesztés történt a bejelentő részére 2015. és 2016. években, megbízásos alapon az eljárás alá vont volt ügyvéd részéről. A kirendelésekkel kapcsolatban az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd ellátta a képviseletet.

A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében pedig helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítéletből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részt vett a tárgyaláson és azon harmadlagos fellebbezési kérelmet is előterjesztett. Mindezek alapján pedig megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd ellátta a pártfogó kirendelésből keletkezett ügyvédi feladatait.

A bejelentő a tárgyaláson kérdésre előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel a problémája az, hogy nem nyerte meg számára az ügyet, és „egy lakást nem tudott nekem elintézni.”

A Fegyelmi Biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson előadott végindítványában megváltoztatta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2018. évben valósult meg, az elkövetés időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos. Az Üttv. 107 § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Üttv. 36. § (2) bekezdése megállapítja, hogy „a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve, ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.”

Az ügyvédi megbízás és a kirendelés nem eredménykötelem, az eljáró ügyvéd az ügy gondos ellátására köteles. A Fegyelmi Tanács azt tudta megállapítani, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a kirendelés során a képviseletet ellátta, a tárgyalásokon részt vett és képviselte a bejelentőt.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 28. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 230.)


  Vissza az oldal tetejére