Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.232/9. határozata

nem megfelelő jogi képviseletről, tájékoztatás elmulasztásáról, fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft (Háromszázötvenezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

Jelen ügyben a bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem megfelelő jogi képviseletét, valamint tájékoztatás elmulasztását kifogásolta.

A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.

Az előzetes vizsgálati eljárás során a fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet igazoló nyilatkozatának megtételére, továbbá arra, hogy az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül csatolja. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a Kamara felhívására nem reagált, nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, melyben 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvédjelölt terhére és indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.

A határozat szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt az általa felvázolt ügyben nem tájékoztatta jogszerűen; nem küldött részére ügyvédi meghatalmazást; a bejelentő által megküldött iratokat jogtalanul visszatartotta, valamint a Kamara felhívására nem reagált, továbbá nem csatolta az ügyre vonatkozó valamennyi iratot, megsértette Üttv., valamint az ÜESZ fentiekben idézett rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A bejelentő a büntetés-végrehajtási intézetből telefon használatával kérte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt jogi segítségét kártérítési ügyével kapcsolatban.

Az ügyben telefonon többször történt egyeztetés, amelynek során az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szóban elvállalta a bejelentő jogi képviseletét. A bejelentő az üggyel kapcsolatos iratait megküldte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére, amelyre választ írásban nem kapott. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bejelentő többszöri felszólítására sem küldte meg az ügyvédi megbízást, valamint nem küldte vissza az üggyel kapcsolatos iratokat bejelentő részére.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatát elrendelő határozatát elektronikus úton átvette, ugyanakkor a Kamara felhívására nem reagált, nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a vizsgálati szakban nyilatkozatot nem terjesztett elő, a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, írásbeli nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos fenntartotta az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, miszerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2 rendbeli szándékos, ebből 1 rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, mely miatt pénzbírság kiszabását indítványozta, és kérte az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet kötelezni az eljárási költségek viselésére.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának részben adott helyt.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2018. 01. 31. napját követően valósította meg, ezért a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelmében „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”

Az ÜESZ 12.2. a) bekezdése alapján:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának ,...”

Az ÜESZ 12.3. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt elvállalta volna a bejelentő ügyének vitelét, kiemelten tekintettel arra, hogy ügyvédjelöltként erre nem is volt jogosult, így a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradását nem rótta az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt terhére.

Azonban az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy a bejelentő iratokat küldött az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére, melyek visszaküldését az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem igazolta, továbbá a Kamara felhívására nem reagált, nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt terhére 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy nem küldte vissza bejelentő részére az iratokat, egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el, míg az iratcsatolási kötelezettség megszegése önálló, további egy rendbeli fegyelmi vétségnek minősül.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi előéletére, valamint a cselekmény rendbeliségére is figyelemmel, de a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve a rendelkező rész szerint állapította meg. A Fegyelmi Tanács a joghátrány mértékének meghatározásánál külön értékelte, hogy a bejelentő annak az információnak a hiányában, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt nem ügyvéd, így önállóan ügyek vitelére nem jogosult, valamint a mai napig részére vissza nem küldött iratok nélkül nem tudott intézkedni az érvényesíteni kívánt joghátrány vonatkozásában.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 232.)