A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. február 15. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft, azaz százötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő mulasztását, kötelességszegését kifogásolta. Alapvetően azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentő képviseletében a bíróságon előterjesztett keresetlevéllel NAV határozat felülvizsgálata tárgyában pert kezdeményezett, de azt nem az erre szolgáló, jogszabályban előírt elektronikus csatornán, a hivatali kapun, hanem e-Papír szolgáltatás útján nyújtotta be, erre hivatkozással a bíróság azt visszautasította, ezért a bejelentő szerint az ügyét az eljárás alá vont ügyvéd nem látta el megfelelően.
A bejelentő bejelentése alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd a vizsgálatot folytató fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljáró fegyelmi biztos határozatában indítványozta, hogy a fegyelmi tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján a határozatát tárgyaláson kívül hozza meg, melyben az alábbiakban részletezett tényállás szerint állapítsa meg a fegyelmi vétség elkövetését, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
i) az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba;
ii) nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be a keresetlevelet; valamint
iii) nem tájékoztatta a bejelentőt a keresetlevél visszautasításának jogkövetkezményeiről,
megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésében, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontjában írt, valamint az ÜESZ 2.2. pontjának rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni, erre tekintettel a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában foglaltakra és az abban írt végindítványra észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül teheti meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a részére biztosított észrevétel lehetőségével a megadott határidőn belül nem élt.
A tényállás:
A bejelentő a NAV határozatával szemben fellebbezéssel élt, amelyet a NAV Fellebbviteli Igazgatósága határozatával elutasított, ezzel az elsőfokú határozatot helybenhagyta, amely a bejelentőre egyéni vállalkozóként jelentett hátrányos jogkövetkezményt. A határozatot a [...] Kft. kapta meg. A társaság ügyvezetője a határozat elleni fellebbezésre az eljárás alá vont ügyvédet javasolta. A bejelentő felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő személyes találkozó útján egyeztettek az üggyel kapcsolatban, ahol a bejelentő meghatalmazást írt alá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyében el tudjon járni. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbeszélésen nem vett fel tényvázlatot, írásbeli ügyvédi megbízást nem készített.
Az eljárás alá vont ügyvéd a NAV által hozott közigazgatási határozat ellen a bíróságon felülvizsgálati pert kezdeményezett.
A bíróság az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett kereseti kérelmet visszautasította arra hivatkozással, hogy a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes a keresetlevelet nem a jogszabályban meghatározott módon, a NAV honlapjáról letölthető, a keresetlevél elektronikus beterjesztésére szolgáló űrlap (NAVKPER2) megfelelő kitöltésével terjesztette elő. Az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság visszautasító végzését és a jogerőre emelkedésről szóló végzést e-mailen megküldte a bejelentő részére. Ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd nem hívta fel a bejelentő figyelmét arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény visszautasításkor hatályos rendelkezései szerint a keresetlevél ismételt előterjesztésére nem volt lehetőség, tekintettel arra, hogy a bejelentő jogi képviselővel járt el, az ismételt előterjesztést pedig a törvény a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára tette lehetővé.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az „ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése megállapítja, hogy „a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Az ÜESZ 2.2. pontja alapján:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) kereset visszautasításakor hatályos szabályai értelmében:
„49. § (1) A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság
a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) pontja, vagy
b) a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja
alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja.”
Megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban részletesen rögzített magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) és 29. § (1) bekezdését, továbbá az Etikai Szabályzat 2.2 pontjában írtakat. E mulasztásával megvalósította az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétséget, ami egy rendbeli, szándékos folytatólagos fegyelmi vétségnek minősül.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétsége azért szándékos, mert egy ügyvédnek a szakmai és az ügy ellátására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel tisztában kell lennie, ennek megfelelően tudnia kell azt, hogy az általa elvállalt peres ügyben a keresetlevelet melyik nyomtatványon kötelező előterjeszteni. Az erről történő tájékozódás elmulasztása csupán szándékosan történhetett meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményt nem tárt fel. Enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eddigi 13 éves ügyvédi tevékenysége alatt nem indult az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét mérlegeléssel, a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlya, továbbá a fentiekben felsorolt egyéb körülmények alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács ezért középmérték alatti összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. március 25. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 238.)