A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június hó 30. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 50.000 Ft mérsékelt átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljáró fegyelmi biztos határozatában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta végindítványa megtételére.
A fegyelmi biztos végindítványában a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta azzal az eltéréssel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratait időközben csatolta. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozott határozatában az eljárás alá vont ügyvédet 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte.
A tényállás:
A bejelentő védelmére az eljárás alá vont ügyvédet rendelték ki. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2020 májusi ülésen részt vett, de utána a bejelentőt a bv. intézetben a kirendelés óta személyesen nem kereste fel. Két rendőrségi kihallgatáson többszöri írásos és telefonos kérés ellenére sem vett részt.
A nyomozó hatóság jelentésében rögzítette, hogy a bejelentő folytatólagos kihallgatására kerül sor, amelyről a kirendelt védőt is értesítették két alkalommal vezetékes telefonról, három alkalommal pedig mobiltelefonról, valamint a részére SMS-t is írtak a folytatólagos kihallgatás foganatosításáról és a vezetékes telefonszámon is üzenetet hagytak az eljárás alá vont ügyvéd édesapja részére. A kihallgatáson a kirendelt védő nem jelent meg.
A védő telefonon elérhető nem volt, az SMS-re nem reagált, így a kirendelt védő értesítésére tekintettel a bejelentő folytatólagos kihallgatására védő jelenléte nélkül került sor.
A vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratait küldje meg, amely felhívást az eljárás alá vont ügyvéd átvette, ennek ellenére az ügyre vonatkozó iratait határidőben nem csatolta, a bejelentésre észrevételt nem tett. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatalát követően pótlólag csatolta iratait és előterjesztette észrevételeit.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a 2020 májusi ülésen részt vett. Az ülést megelőzően konzultált a terhelttel, megadta neki az üggyel kapcsolatos szükséges felvilágosítást. A 2020 júliusi gyanúsítotti kihallgatásról írásos, e-mailes, vagy a cégkapura megküldött értesítést nem kapott, vidéken tartózkodott. A gyanúsítotti kihallgatás folytatólagos volt, nem pedig halaszthatatlan nyomozati cselekmény, így a nyomozó hatóságnak módjában állt volna szabályszerű értesítést küldeni a számára.
Az eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint 2020. július 28-án telefonon egyeztetett a bejelentővel, akinek azt jelezte, hogy az ítélkezési szünet lejártát követően tudja majd személyesen felkeresni, továbbá felhívta a bejelentő élettársát, hogy gondoskodjon a bejelentő részére készpénz megküldéséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson a korábban általa tett nyilatkozatait fenntartotta, továbbá előadta, hogy önkéntes karanténba kellett vonulnia a Covid betegség gyanúja miatt, amely szintén jelentősen hátráltatta a személyes eljárását.
A bejelentő ügyében azonban később - a fegyelmi eljárás alapját képező bejelentést követően - eljárt, bírósági tárgyalásokon részt vett. A bejelentő szabadlábra helyezéséhez is hozzájárult védői munkájával. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson előadta azt is, hogy a bejelentővel a kapcsolata 2020. év őszén rendeződött, a fellebbviteli eljárásokban is az ő védői tevékenységét kívánja igénybe venni a bejelentő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványában a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta azzal az eltéréssel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratait utóbb csatolta. A fegyelmi biztos arra tett indítványt, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá az ÜESZ 8.8. és 8.9. pontjába ütköző magatartása miatt 1 rb. szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget követett el.
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, amelynek mértékére 200.000 Ft összegben tett indítványt, és kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költség megtérítésére kötelezését.
.-.-.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában fenntartotta az általa korábban előadottakat, és amennyiben a Fegyelmi Tanács fegyelmi vétség elkövetését állapítaná meg, kérte enyhítő körülményként figyelembe venni, hogy a Covidos időszak mindenki számára zűrzavaros volt. Az sms-re, telefonhívásra a rendőri jelentésen kívül nincs egyéb bizonyíték. A rendőrség nem küldött szabályos írásban közölt idézést, a kihallgatások előtt rövid időn belül próbálta csak értesíteni. A bejelentő összességében elégedett volt a munkájával és kérte a további közreműködését is a büntető ügyben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 36. § (2) bekezdése értelmében a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve, ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 8.8. pontja értelmében a védő a kirendelésről való tudomásszerzést követő rövid időn belül felvilágosítást kér az ügy állásáról és haladéktalanul kezdeményezi a fogva lévő ügyféllel a személyes kapcsolat felvételét.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 8.9. pontja értelmében a védő a legjobb tudása és lelkiismerete szerint jár el ügyfele érdekében.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem kezdeményezte a fogva lévő bejelentővel a személyes kapcsolat felvételét a bv. intézetben, valamint az eljárási cselekményt elmulasztotta, megsértette az Üttv. és az ÜESZ fenti rendelkezéseit, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 107. § mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
- a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy amennyiben a kirendelt védő azért nem tud megjelenni egy eljárási cselekményen, mert a hatóság nem szabályosan, vagy rövid úton, de olyan módon idézi, amelynek gyakorlatilag nem tud eleget tenni, akkor a saját védelme érdekében küldjön írásban kifogást az idézés ügyében és kérje a hatóság szabályszerű intézkedését. Különösen indokolt lehet ezt megtenni, ha minderre ismételten, többször is sor kerül az eljáró hatóság részéről.
Mivel több alkalommal (a bejelentés szerint 3 alkalommal is kérte a személyes megjelenését az eljárás alá vont ügyvédnek) sem vette fel a kapcsolatot a bejelentővel az eljárás alá vont ügyvéd, ezért megsértette a fent hivatkozott jogi normákat.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a tárgyaláson kívül hozott pénzbírság fegyelmi büntetést megváltoztatta és az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a későbbiekben beszélt a bejelentővel és a bejelentő kérésére telefonon megkereste annak élettársát is, a védelmét eredményesen ellátta a bírósági eljárásban. További enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a köztudomású tényként ismert Covid helyzetet és azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy nagykorú gyermeke eltartásáról gondoskodni köteles.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte. A 80.000 forint összeget azonban 50.000 Ft összegre mérsékelte, tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd személyi és jövedelmi viszonyaira.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 240.)