A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. február 10. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárásban felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő titoktartási kötelezettségének megszegését kifogásolta saját maga, mint az eljárás alá vont ügyvéd ügyfeléhez képest ellenérdekű fél kárára.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében vitatta azt, hogy fegyelmi vétséget valósított meg, továbbá az ügyre vonatkozó iratokat csatolt.
Az eljáró fegyelmi biztos határozatában az eljárást megszüntette, és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, és egyúttal továbbra is vitatta, hogy fegyelmi vétség terhelné. A bejelentő kifogásolta a fegyelmi biztos határozatát, amelyben foglalt szankciót súlytalannak ítélte. A bejelentő kifogása alapján az országos vezető fegyelmi főbiztos további intézkedést nem rendelt el.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, illetve az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 11.9. pontjában írt rendelkezéseket, egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg azzal, hogy nem a jogszabályoknak megtartásával gyakorolta hivatását, amikor a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezéseket és ajánlatot az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulása nélkül felhasználta a jogi eljárás során. Egyúttal arra is tekintettel, hogy az ügy egyszerű megítélésű, indítványozta, hogy a fegyelmi tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján a határozatát tárgyaláson kívül hozza meg, melyben az alábbiakban részletezett tényállás szerint állapítsa meg a fegyelmi vétség elkövetését, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontja alapján megrovás fegyelmi büntetést alkalmazzon.
A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat alapján tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni, erre tekintettel a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában foglaltakra és az abban írt végindítványra észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül teheti meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a részére biztosított észrevétel lehetőségével a megadott határidőn belül élt, és továbbra is fenntartotta arra vonatkozó álláspontját, hogy fegyelmi vétség elkövetése nem terheli, továbbá az ügy további részleteit is a fegyelmi tanács elé tárta.
A tényállás:
A bejelentő és házastársa kapcsolata megromlott. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő házastársának jogi képviseletét látja el a jogvita rendezése során. Kezdetben úgy tűnt, hogy a felek között létrejöhet egy egyezség, melyre vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele megbízásából több írásbeli megegyezés-tervezetet is készített, majd küldött meg a bejelentő részére, illetve az egyezségkötés érdekében a bejelentővel több e-mailt is váltott. Megállapodás a felek között végül nem jött létre, így peres eljárás kezdeményezésére került sor, mely perben az eljárás alá vont személy releváns tény bizonyítására megbízója érdekében felhasználta a peren kívüli egyeztetés levelezését és az ott született ajánlatot anélkül, hogy ahhoz a bejelentő hozzájárult volna.
A bejelentőt a pert megelőző egyeztetések időszakában dr. XY ügyvéd konzulensként támogatta, akinek feladata annak véleményezésére korlátozódott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentő számára küldött egyezség-tervezet szövegét véleményezze, a bejelentő jogi képviselőként nem járt el. Ez a bejelentés szövegéből is kiderül, amely szerint - nem lévén jogi képviselője - az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő számára küldte meg a peren kívüli megállapodás tervezetét, amelyet észrevételeivel látott el és maga küldte azt meg az eljárás alá vont ügyvéd számára e-mail útján. Egyezség nem született a felek között, majd az eljárás alá vont ügyvéd által az illetékes bíróságra benyújtott keresetlevél mellékletei között bizonyítékként hivatkozott a peren kívüli egyeztetések folyamán jogi képviselő nélkül eljárt bejelentővel folytatott levelezésre és a peren kívüli egyeztetés során keletkezett ajánlatra.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentővel peren kívül folytatott levelezését és a született ajánlatot az ügyfele érdekében a perben felhasználta, nem sértette meg sem az Üttv. 1. § (1) és (3), sem az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 3.1 pontjában írt, sem pedig a 11.9. pontjában írt kötelezettségét.
Az Üttv. és ÜESZ vonatkozó rendelkezései az alábbiak:
Üttv. 1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. ÜESZ 3.1. Az ügyvédi titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni a törvényben meghatározott kivételekkel.
ÜESZ 3.7. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult
a) az ügyfél,
b) az, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló jogviszony létrehozása szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvédi tevékenységet gyakorló tudomására hozta, a jogviszony létrejöttétől függetlenül,
c) harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél,
d) az ügyfél jogutódja, valamint
e) az ügyfél részére a bíróság által kijelölt felszámoló.
ÜESZ 11.9. Az ügyvédi tevékenységet gyakorló a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezéseket és ajánlatokat csak az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulásával használhatja fel jogi eljárás során.
Az eljáró fegyelmi tanács álláspontja, hogy az ÜESZ 3.1. szerinti titoktartási kötelezettség az ügyvédet a vizsgált ügyben kizárólag saját ügyfele vonatkozásában köti, az ellenérdekű fél irányában ilyen kötelezettség őt nem terheli. Ezt az ÜESZ 3.7. pontja is alátámasztja, hiszen az ügyvédi titokról rendelkezésre jogosultként az ellenérdekű felet nem jelöli meg, viszont az ügyfél e körben az első helyen került megnevezésre.
Az ÜESZ 11.9. pontja szerinti rendelkezés vonatkozásában az eljáró fegyelmi tanács álláspontja az, hogy annak rendelkezése szűken értelmezendő, tehát ha az ellenérdekű fél rendelkezik jogi képviselővel, akkor e jogi képviselő hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a peren kívül folytatott levelezéseket és ajánlatokat az ügyvéd jogi eljárás - jelen esetben per - során felhasználhassa. Ezt támasztja alá az, hogy a perben jogi képviselő nélkül alperesi pozícióban eljáró bejelentő - ha érdekeinek ez felelne meg - minden további nélkül, szabadon felhasználhatná a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezéseket és ajánlatokat, hiszen ezt semmilyen jogszabályi rendelkezés nem tiltja a számára. Ebből következően ugyanezt a jogot a jogi képviselővel eljáró peres fél számára is biztosítani szükséges a fegyverek egyenlősége elvének megfelelően. Ez a szemlélet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt - különösen az alapelvekről és a bizonyításról szóló szakaszaiban - áthatja, amely törvény a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt ügyfél közötti perre is irányadó eljárásjogi jogszabály. Ebből következik, hogy ha polgári perben az ellenérdekű fél nem rendelkezik jogi képviselővel, akkor az ügyvéd minden további engedély, vagy hozzájárulás nélkül jogosult e levelezéseket és ajánlatokat a perben felhasználni, ahogy ugyanerre a jogi képviselő nélkül eljáró ellenérdekű fél is jogosult.
A fegyelmi tanács álláspontja, hogy a szabályzatalkotó a jogi képviselővel eljáró felet privilegizálja e szabályzati rendelkezésben található biztosítékkal, ám ez a biztosíték a jogi képviselő nélkül eljáró felet a fentiekben kifejtettek szerint nem illeti meg, tehát azok körét, akiknek hozzájárulása szükséges a peren kívüli levelezés és ajánlat felhasználására, és a fentiek alapján ez nem terjeszthető ki a jogi képviselő nélkül eljáró félre.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.2. A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás elrendelésének a feltételei nem álltak fenn.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt. A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványától eltérően - az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja szerint az eljárást megszüntette.
A Fegyelmi Tanács az eljárás a fegyelmi eljárás költségének megfizetése alól az Üttv. 142. § (4) bekezdése és a FESZ 40.10. pontja alapján mentesítette, a költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. május 20. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 242.)