A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. február 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli, ebből két esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy a Bíróság a végzésével az I. rendű és a II. rendű vádlottakkal szembeni pótmagánvádas büntetőeljárást megszüntette, melynek indoka az volt, hogy a bejelentő a megtartott tárgyaláson nem jelent meg. E napot megelőző napon az eljárás alá vont ügyvéd telefonon arról értesítette a bejelentő édesanyját, hogy a másnapi tárgyalás elmarad és azon nem kell megjelennie, indokot az tárgyalás elmaradására nem közölt. A bejelentő e közlés miatt nem jelent meg a másnapra kitűzött tárgyaláson. Az eljárás megszüntetéséről szóló határozat kézhezvételét követően erről a bejelentő értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és kérte, hogy a megszüntető határozatot fellebbezze meg, tekintve, hogy a bejelentő nem jószántából, hanem az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása miatt nem jelent meg a tárgyaláson.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd telefonon azt kérte, hogy a bejelentő fáradjon be az irodájába és ott egy ügyvédi meghatalmazást írjon alá. Ez meg is történt. A bejelentő ezt követően többször kereste az eljárás alá vont ügyvédet és levélben is kérte, hogy a fellebbezésről adjon neki másolatot, de rendre azt mondták neki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd külföldön van. A bejelentő a bíróságtól kapott egy tájékoztató levelet, mely arról szólt, hogy fellebbezés a megszüntető határozattal szemben nem érkezett, és a bejelentő által írt igazolási kérelem elbírálás alatt van. Ezt követően is többször kereste az eljárás alá vont ügyvédet, de ekkor is mindig azt mondták neki, hogy külföldön tartózkodik, és több hónapja nem járt az irodában.
A bejelentő a bejelentésében azt kérte, hogy a „Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége” kérjen az eljárás alá vont ügyvédtől „értesítést”, miért „nem jelentkezik, miért nem intézkedik”.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot határozattal hivatalból elrendelte, melynek tárgya téves tájékoztatás, valamint pótmagánvádlói feladatok nem megfelelő ellátásának kifogásolása. A határozat részét képezte a felhívás arra, hogy a vizsgálat lefolytatáshoz szükséges iratokat az eljárás alá vont ügyvéd 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A határozatot a Budapesti Ügyvédi Kamara két alkalommal kísérelte meg postai úton kézbesíteni az eljárás alá vont ügyvédnek, s mindkét alkalommal – 2020.08.03-án és 2020.09.02-án – „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a küldemény. 2020.09.30-án a határozat az eljárás alá vont ügyvéd cégkapuján keresztül kézbesítésre került.
A bejelentő ezt követően benyújtott beadványában részben megismételte a bejelentésében írtakat, részben azt – a csatolt mellékletekre utalva – kiegészítette azzal, hogy időközben a Törvényszék, mint másodfokú bíróság a végzésével helyben hagyta a Bíróság végzését.
Ez utóbbi végzés elutasította a tárgyalásról való távolmaradás kapcsán előterjesztett igazolási kérelmet, melyet az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő. E beadvány tartalmazza azt is, hogy bejelentő kapott egy értesítést arról, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd budapesti irodája megszűnt és jelenleg Győrben praktizál.
A fegyelmi biztos, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek küldött postai küldemények „nem kereste”, illetve „címzett ismeretlen” jelzettel érkeztek vissza, irodahelyiség ellenőrzést rendelt el. A kamarai ellenőr feljegyzése szerint a bejelentett székhelyről „az Ügyvédi Irodák” elköltöztek. Az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésre álló mobil-telefonszámán előfizető nem kapcsolható.
A fegyelmi biztos levelében egyebekben arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy önálló fegyelmi vétséget képez az iratbecsatolási kötelezettség megszegése és arról értesítette, amennyiben 8 napon belül sem érkezik semmilyen irat tőle, akkor az előzetes vizsgálati eljárást a rendelkezésre álló iratok alapján fogja befejezni.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. E határozatot és az ahhoz kapcsolt értesítést két címen kísérelte meg az eljárás alá vont ügyvéd részére megküldeni, de azok „Címzett ismeretlen” és „Nem kereste” jelzetekkel érkeztek vissza.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint – az abban írt tényállásra alapozottan – alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésének, az Üttv. 28. § (3) bekezdésének, az Üttv. 29. § (1) bekezdésének, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 12.3. pontjának, továbbá az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1., 1.2., 1.3. 1.5. pontjának rendelkezését, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 3 rendbeli, ebből két esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, erről tájékoztatta a fegyelmi biztost, kérve, hogy indítványát – a tárgyaláson kívüli elbírálással való egyetértése esetén az alkalmazandó joghátrányra is kiterjedően – 8 napon belül terjessze elő.
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakkal egyezően állapítsa meg a tényállást, azzal hogy az eljárás alá vont ügyvéd háromrendbeli, ebből két esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta azt is, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, melynek mértékére az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is tekintettel 300.000 Ft mértékben kérte megállapítani az eljárásban felmerült költségek viselése mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett észrevételt a megadott határidőben, és azóta sem.
Tényállás:
A bejelentő [...] és [...] elleni büntetőügyben bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet, hogy mint pótmagánvádlónak lássa el a jogi képviseletét. Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette a vádindítványt, amely alapján a Bíróság 2019. október 16. napjára tűzött ki előkészítő ülést.
A megtartott előkészítő ülésen a bíróság az ügyet tárgyalásra utalta és új határnapul 2020. január 23. napját tűzte. Az új tárgyalási határnapra a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet szóban idézte, a távolmaradás törvényes jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel.
A tárgyalást megelőzően az eljárás alá vont ügyvéd telefonon értesítette a bejelentőt, hogy a tárgyalás elmarad és azon nem kell megjelenni. Ennek megfelelően a bejelentő a 2020. január 23-ai tárgyaláson nem jelent meg. A Bíróság a végzésével a csalás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy a Be. 803. § (4) bekezdése alapján, ha a tárgyaláson sem a pótmagánvádló, sem jogi képviselője nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen haladéktalanul nem mentette ki, úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat elejtette. Ilyen esetben pedig a Be. 806. § (2) bekezdése alapján a bíróság az eljárást megszünteti.
Az eljárás megszüntetéséről a bejelentő a végzésből szerzett tudomást, amelynek kézhezvételét követően nyomban felkereste az eljárás alá vont ügyvédet és részére megbízást adott a fellebbezés előterjesztésére. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéddel érdemben a kapcsolatot felvenni nem tudta sem telefonon, sem személyesen.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő igazolási kérelmet nyújtott be a bírósághoz, azonban a Bíróság az igazolási kérelmet elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd a végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be. Ilyen fellebbezés azonban a bírósághoz nem érkezett, az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság felhívására nyújtotta be a bejelentő által hivatkozott „fellebbezés” szövegét, amely tartalmilag a 2020. január 23. napjára kitűzött tárgyalás elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem volt. A fentiek alapján megállapítható volt, hogy az elmulasztott cselekményhez képest az igazolási kérelem előterjesztésére több mint három hónapon túl került sor, így az elkésett.
Az elsőfokú bíróság végzését a Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta.
A bejelentés kézhezvételét követően a Budapesti Ügyvédi Kamara többször értesítette az eljárás alá vont ügyvédet az előzetes vizsgálat elrendeléséről, amely küldemények „nem kereste” jelzéssel, illetve „címzett ismeretlen” jelzéssel érkeztek vissza a Kamarához, amelyre tekintettel a fegyelmi biztos irodavizsgálatot rendelt el.
Az irodavizsgálat megállapítása szerint a bejelentett irodahelyiségében az eljárás alá vont ügyvédet megtalálni nem lehet, és ugyan a kapucsengőn szerepel az eljárás alá vont ügyvéd neve, de sem az épületen az iroda névtáblája nincsen elhelyezve, sem a lépcsőházban nincs az eljárás alá vont ügyvéd megjelölve és a postaládán sincs a címe feltüntetve. A nyilvántartásban megjelölt iroda ajtaján, sem a csengőn, sem egyéb módon nincs megjelölve az eljárás alá vont ügyvéd.
A vezető fegyelmi biztos megkeresése ellenére sem az általa írt határidőben, sem az eljárás alá vont ügyvéd által kért póthatáridő alatt sem csatolta az ügyre vonatkozó iratait.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként kétségtelenül megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően látta el a bejelentő jogi képviseletét a bejelentő által kezdeményezett pótmagánvádas eljárásban, mert
– tévesen tájékoztatta bejelentőt arról, hogy a 2020.01.23-án tartott büntető tárgyalás elmarad, minek következtében sem ő, sem a bejelentő azon nem jelent meg és előzetesen nem mentette ki egyikük sem a távolmaradását, s a bíróság ennek folytán, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően döntött az eljárás megszüntetéséről,
– a mulasztás miatt előterjesztett igazolási kérelem pedig végleges törvényszéki határozat alapján elkésetten került előterjesztésre.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az is kétségtelenül megállapítható volt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara által az eljárás alá vont ügyvéd nyilvántartásba vett címén lévő épületen az iroda névtáblája nincsen elhelyezve, sem a lépcsőházban, sem az iroda ajtaján, sem a csengőn, sem máshol semmilyen módon nincs megjelölve az eljárás alá vont ügyvéd neve, illetve irodája.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétségtelenül megállapítható volt az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd sem az eredetileg megszabott határidőben, sem a később általa kért póthatáridőben, sem semmikor az üggyel kapcsolatos iratait nem nyújtotta be.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2020 évben fejtette ki, ennélfogva az alkalmazandó jogszabály az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
– a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...”
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.”
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében „A megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a tárgyaláson való részvételt elmulasztotta és arról magát ki nem mentette, valamint az igazolási kérelmet elkésetten terjesztette elő, megsértette a fenti rendelkezéseket.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében „A megbízási szerződést írásba kell foglalni, tekintettel arra, hogy az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.”
Tekintettel arra, hogy felhívásra az üggyel kapcsolatos iratait nem csatolta, így az ügyre vonatkozó megbízási szerződés becsatolására sem került sor, ezért azt kell megállapítani, hogy a megbízás írásba foglalására nem került sor.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 12.3. pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.”
A fegyelmi biztos megkeresései ellenére határidőben, illetve az eljárás alá vont ügyvéd által kért póthatáridő alatt sem csatolta az ügyre vonatkozó iratait, amely magatartásával a fenti kamarai szabályzatot is megsértette.
Az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. pontjai együttes tartalma szerint az ügyvéd a működéséhez az ügyfelek fogadására alkalmas ügyvédi irodát köteles biztosítani, amelyet névtáblával kell megjelölni, amely alapján az irodát a postai kézbesítő és a kamarai szervek egyértelműen azonosítani tudja. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatosan eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőséget folyamatosan s úgy kell, hogy az ügyvéd biztosítsa, hogy az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az ügyvédi működés feltétele, hogy az ügyvéd megfelelő irodahelyiséggel rendelkezzen, azt az azonosításhoz szükséges módon jelölje meg, és biztosítsa az elérhetőségét az ügyfelek és a kamara számára, továbbá a részére küldött küldemények átvételéről gondoskodjon. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi működés ezen alapvető feltételeit sem biztosította, amely magatartásával megsértette a fent írt szabályokat.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében: „A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.”.
A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tartotta.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti mulasztásaival megszegte az Üttv. 107. § a) pontját, amellyel 3 rendbeli, ebből két esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával a büntetés neme tekintetében (pénzbírság), melynek mértékét a fokozatosság elvét alkalmazva mérlegeléssel állapította meg a rendelkező részben írtak szerint, mert megítélése szerint jelenleg ez a szankció az, amely kellő visszatartó erővel hat az eljárás alá vont ügyvédre.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált. Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban már két esetben volt folyamatban fegyelmi eljárás, melyekben pénzbírság került kiszabásra, valamint a halmazatot és a részbeni folytatólagos elkövetést, továbbá azt, hogy magatartásával elzárta a bejelentőt attól, hogy büntető igényét bíróság előtt érdemben érvényesíthesse.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 246.)