A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. április 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben előterjesztett panaszában az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletének nem megfelelő ellátását kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette. E határozatában tájékoztatta és egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd közvetítői eljárást kezdeményezett, azonban az üggyel kapcsolatos iratait nem csatolta, nyilatkozatot nem tett.
A közvetítői eljárás, tekintettel arra, hogy a bejelentő nem nyilatkozott az abban való részvételi szándékáról, meghiúsult.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és azzal egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben előterjesztett panaszát visszavonta.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a megszüntető határozattal kapcsolatban az alábbiakat rögzítette: „... és ha a fegyelmi eljárásra vonatkozó eljárási rendelkezések lehetőséget adnak a figyelmeztetésben részesítés törlésére fegyelmi tárgyalás formális lefolytatása nélkül, akkor kérem ezt a beadványomat olyannak tekinteni, amelyben kérem a fegyelmi eljárás lefolytatását. Ellenkező esetben nem kérem az eljárás lefolytatását.” Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti nyilatkozata a megszüntető határozattal szembeni jogorvoslat tárgyában nem volt egyértelmű, a fegyelmi biztos pontosításra hívta fel azzal, hogy a nyilatkozattétel elmulasztása esetén úgy tekinti, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezi. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásra nem válaszolt, ennek megfelelően a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd beadványát fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményező nyilatkozatként értékelte, így a megszüntető határozat hatályát veszítette.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) 6:272. § és 275. § (1) bekezdését, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdését, a 39. § (3) bekezdését, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pont első fordulatát, a 2.4 pontját, továbbá a 12.3 pontját, mellyel 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke intézkedésével az Üttv. 127. § (1) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 22.1 pontja alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírását kezdeményezte.
A tényállás:
A bejelentő pontosan meg nem határozható időpontban ügyvédi megbízást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy a [...] alatt nyilvántartott ingatlanon fennálló tulajdonközösség megszüntetése iránti ügyében eljárjon, keresetlevelet terjesszen elő és a perben – a kötelező jogi képviselet okán – a jogi képviseletét lássa el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet elkészítette és benyújtotta. A törvényszék végzésével – felperes (bejelentő) közös tulajdon megszüntetése iránti perében – keresetlevelét visszautasította a kötelező alaki és tartalmi elemek hiányossága miatt.
A bejelentő a visszautasító végzésről a bíróság kezelő irodáján tájékozódva szerzett tudomást, mivel azt részére az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevél újbóli beadása érdekében eljárt, az új keresetlevél tervezetét elkészítette és a bejelentőnek megküldte.
A bejelentő azonban az időmúlásra, az eljárás alá vont ügyvéd gyakori elérhetetlenségére és a bizalmának megingására tekintettel a megbízást felmondta azzal, hogy további ügyintézésére nem tart igényt. Az eljárás alá vont ügyvéd a bizalom megingását tudomásul véve, a kötelező jogi képviselet okán felajánlotta a bejelentőnek, hogy a keresetlevelet még benyújtja, hogy a használati díjkövetelés tekintetében ne érje veszteség a bejelentőt, s csak ezt követően szüntessék meg a megbízását.
A bejelentő azonban a javaslatot nem fogadta el, külön sérelmezve azt, hogy a keresetlevél továbbra sem felel meg a törvényszék visszautasító végzésében előírtaknak.
Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére az előzetes vizsgálat lefolytatásához az iratait nem terjesztette elő és azt a fegyelmi eljárás során sem pótolta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalásával együtt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra – a Fegyelmi Tanács elnökének felhívása ellenére – nyilatkozatot, észrevételt nem terjesztett elő, iratait nem csatolta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos az alábbiak szerint.
A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontja 2019. december – 2020. május, így az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
A Ptk. 6:275. § (1) bekezdése értelmében a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése alapján a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontjának első fordulata szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 5.12. c) pontja alapján a megbízott (ügyvéd) az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett rendelkezése hiányában – (...) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.
Az ÜESZ 12.3. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellen indult panasz, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Mindenekelőtt hangsúlyozza a Fegyelmi Tanács, hogy a jelen határozatában foglalt tényállást kizárólag a bejelentő által benyújtott iratok (panasz, keresetlevél, bírósági végzés, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közti e-mailváltás) alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy a bejelentésben foglaltakat az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, arra észrevételt, nyilatkozatot nem terjesztett elő.
Erre – akár a védekezés eszközeként – az eljárás alá vont ügyvédnek joga van, ugyanakkor az ÜESZ 12.3 pontjában foglalt kötelezettség, azaz az üggyel kapcsolatos iratainak a kamara szervei részére történő megküldése, ez esetben is terheli. Az eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy az iratait felhívás ellenére sem az előzetes vizsgálati eljárásban, sem a fegyelmi eljárásban nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.3 pontját, mely mulasztásával 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd által készített keresetlevél, a törvényszék visszautasító végzésében foglaltak alapján nem tartalmazta a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. §-ában, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket és alaki kellékeket. Ez azonban önmagában még nem éri el a fegyelmi vétség szintjét, hiszen a végzésnek megfelelően kiegészített keresetlevél benyújtásával a perindítás hatálya fennmarad(hat). Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a bíróság visszautasító végzéséről és annak jogkövetkezményeiről a rendelkezésre álló iratok alapján nem tájékoztatta a bejelentőt, azt a bejelentő külön kérésére sem küldte meg, így ezen mulasztásával megsértette a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését, az Üttv. 1. § (3) bekezdését, a 39. § (1) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1, 2.4 és 5.12 c) pontjait, mellyel 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd elektronikus levelezése alapján rámutat arra, hogy a bejelentő e-mailben már jelezte az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy a bíróság részéről keletkezett egy irat („beszéltem a törvényszékkel, azt a felvilágosítást kaptam, hogy Önnek küldtek valamit, de nem mondhatják meg telefonon”), melyet maga is szeretne látni. Ha ez az irat az eljárás alá vont ügyvéd részére valóban nem került kézbesítésre az általa jelzett „informatikai probléma okán”, úgy a bejelentőtől való tudomásszerzést követően, az ügyvédi megbízása keretében, haladéktalanul be kellett volna szereznie a törvényszéktől a végzést és azt a bejelentő részére, annak lehetséges jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatás mellett meg kellett volna küldenie (ld. Ptk. 6:275. § (1) bekezdés, ÜESZ 2.4, 5.12 pont).
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az iratok alapján az ténylegesen nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd pontosan mikor vette át a keresetlevelet visszautasító végzést, ugyanakkor a Fegyelmi Tanács ugyancsak az e-mailek alapján azt sem látta bizonyítottnak, hogy a visszautasító végzés az eljárás alá vont ügyvéd birtokába csak 2020. május 19-én került volna. Ennek ugyanis ellentmond a felek közötti levelezés tartalma, melynek alapján az eljárás alá vont ügyvédnek már 2020 februárjában ismernie kellett a végzés tartalmát, hisz 2020. február 28-án maga írta a bejelentő részére, hogy „igyekeztem eleget tenni a bíróság elvárásának a kötelezően előírt személyek perbeállításával kapcsolatban...” stb., ami arra utal, hogy a végzésnek megfelelően elkezdte az új keresetlevél elkészítését, ám annak benyújtására nem került sor.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményt nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, hisz több mint 40 éve folytat ügyvédi tevékenységet és vele szemben ezidáig fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000,- Ft átalányköltségének megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. május 21. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 248.)