A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. március 2. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő bejelentésében sérelmezte, hogy a kamarai közvetítői eljárás keretében megkötött megállapodást az eljárás alá vont ügyvéd csak részben teljesítette.
A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.
A bejelentő levelében korábbi bejelentését fenntartotta.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az igazoló nyilatkozatát és bizonyítékait 8 napon belül küldje meg a kamara részére.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet és a fegyelmi biztost is értesítette.
A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte írásbeli megrovás fegyelmi büntetés megállapítása mellett.
A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni.
A tényállás:
A rendelkezésre álló iratok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentő bejelentése alapján az eljárás alá vont ügyvéd ellen [...] ügyszámon előzetes vizsgálati eljárás indult. A bejelentő kezdeményezésére folyamatba tett közvetítői eljárásban a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között megállapodás jött létre, melyben az eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy 2020. június 10. napjáig mindösszesen 1.000.000 Ft-ot megfizet a bejelentőnek a következők szerint: 2019. október 10. napjáig 200.000 Ft-ot, azt követően pedig minden hónap 10. napjáig további 100.000 Ft-ot utal egészen 2020. június 10. napjáig.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, és egyben - figyelemmel a közvetítői eljárásban létrejött megállapodásra is - az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárás keretében megkötött megállapodás alapján mindösszesen 600.000 Ft-ot fizetett meg a bejelentőnek. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen fizetési kötelezettségének teljesítése során összesen egy esetben járt el határidőben. Az eljárás alá vont ügyvéd az utolsó utalása, 2020. február 19. napja óta a fennmaradó, mindösszesen 400.000 Ft-ot a fizetési határidő lejárta és többszöri felszólítás ellenére sem fizette meg.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére vonatkozó fegyelmi biztosi határozat szabályszerűen kézbesítésre került a részére, nem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra.
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 107. § b) pontjában rögzítetteket, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazzon, egyúttal marasztalja az eljárás költségeiben.
Az Üttv. 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 12.3. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárás során kompenzációs célú részletekben történő fizetési kötelezettséget vállalt, mely azt eredményezte, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetésre került azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd figyelmeztetésben részesült.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megállapodásban rögzített határidőn belül vállalta, hogy részletekben mindösszesen 1.000.000 Ft-ot megfizet a bejelentőnek, melynek a megállapított és nem vitatott tényállás szerint nem tett eleget. Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során védekezést nem terjesztett elő, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd rosszhiszemű magatartásának tulajdonította a kamarai közvetítői eljárás keretében megkötött egyezség megszegését.
Az eljárás alá vont ügyvéd fentiekben rögzített magatartása nem kizárólag a bejelentőnek az ügyvédségbe és magába a közvetítői eljárásokba vetett bizalmát rendítette meg, hanem cselekménye alkalmas az ügyvédi hivatás tekintélyének csorbítására is. Az ügyvédi kar tagjaitól elvárható a példamutató, jogkövető magatartás a szerződéses jogviszonyokban is, különös tekintettel egy önként vállalt kamarai közvetítői eljárás során tett megállapodás szerződésszerű teljesítésénél. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával azt a látszatot keltette, hogy a peren kívüli megállapodásokban foglaltakat nem szükséges betartani, mivel ő maga is megszegte a megállapodásban rögzített rendelkezéseket.
Az eljárás alá vont ügyvéd által a kamarai közvetítői eljárás keretében megkötött egyezség megszegése alkalmas az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére.
A Fegyelmi Tanács nyomatékkal kiemeli, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fentiekben körülírt rosszhiszemű, a megállapodást megszegő magatartásával a sikeres közvetítői eljárásba vetett bejelentői bizalommal is szándékosan visszaélt, mivel joggal bízott abban, hogy az eredményes egyezség megkötését követően az ellene már korábban megindított eljárás megszüntetésre fog kerülni.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során többszöri felhívás ellenére sem nyilatkozott, nem tette vitássá a tartozását, érdemi védekezést nem terjesztett elő, így a Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentés alapján állapította meg.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a közvetítői eljárásban megkötött megállapodásban foglalt kötelezettségvállalást csak részben teljesítette, valamint a fegyelmi eljárásban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget megsértette az Üttv. 107. § b) pontját és az ÜESZ 12.3. pontját, mellyel 2 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy a jelen eljáráson túl is több, fegyelmi felelősséget megállapító határozattal végződött fegyelmi eljárás folyt ellene. Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is - a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács a határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.
A Fegyelmi Tanács kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségéről jogosult dönteni, kártérítési igény elbírálására nem jogosult, az egyéb jogi útra tartozik.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 3. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 249.)