A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. április 9. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő - aki az egész eljárás alatt folyamatosan külföldön élő magyar állampolgár - panaszában kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből fakadó kötelességszegését, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd a jogi képviselet ellátásból fakadó kötelezettségének nem tett eleget, így a fellebbezést nem nyújtotta be a bíróságra.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.
A kamara felhívására az eljárás alá vont ügyvéd kezdeményezte a közvetítői eljárás lefolytatását, mely azért hiúsult meg, mert a bejelentő a szabályzatban biztosított 8 napos határidőn belül nem nyilatkozott arról, hogy a közvetítői eljárásban részt kíván venni.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett az alábbi tényállás alapján.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd megbízást kapott a bejelentőtől az ellene szülői felügyeleti jog rendezése és gyermektartásdíj követelése tárgyában a jogi képviseletének ellátására.
A bíróság előtt indult perben a bejelentő számára nem elfogadható ítélet született.
Az eljárás alá vont ügyvéd a részére kézbesített ítéletet megküldte a bejelentő részére és egyidejűleg kérte bejelentőtől, hogy a fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit írásban küldje meg neki, aki a fellebbezést nem nyújtotta be határidőben, így az ítélet jogerőre emelkedett.
A bejelentő a nyár folyamán többször érdeklődött az ügye állásáról, azonban az eljárás alá vont ügyvédtől tájékoztatást nem kapott, így a bíróságon történt személyes iratbetekintése során szerzett tudomást arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd mulasztása miatt a bejelentő az I. fokú ítélet felülvizsgálatától elesett.
Mindezen tényállás alapján a fegyelmi biztos indítványozta az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétség megállapítását az Üttv. 1. § (1) és (3) bek., a 39. § (3) bek., illetve az ÜESZ 2/1., 2/4, 12/3. pontjaiban foglalt rendelkezések megszegése miatt és egyben indítványozta az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság alkalmazását.
A fegyelmi biztos felhívására a bejelentő csatolta a birtokában lévő iratokat.
A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az iratait nem csatolta. Beadványában arra hivatkozott, hogy az elektronikai rendszerének hibája miatt történt a részéről mulasztás, így a felelősségét elismerte.
A tényállás:
A felperes a bejelentő, mint alperes ellen szülői felügyelet rendezése és járulékai iránt indított pert a bíróság előtt, amely ügyben a bíróság tárgyalást tartott, amelyen a felperes és jogi képviselője, az alperes, mint bejelentő és képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd részt vett. Ezen alkalommal a felek részegyezséget kötöttek a gyermek láthatásával kapcsolatban, amely aznap jogerőre is emelkedett.
A járulékos kérdésekben a bíróság 14. sorszám alatt hirdetett ítéletet, amelyben az alperest (a bejelentőt) az ítélet rendelkező része kötelezte, hogy B utónevű gyermeke tartására 2018.05.14. napjától kezdődően fizessen meg havonta előre esedékesen 65.000 Ft gyermektartásdíjat, egyben megállapította, hogy a bejelentőnek 560.089 Ft hátraléka keletkezett, melyre vonatkozólag részére 36 havi részletfizetést engedélyezett, továbbá a bejelentőt kötelezte a le nem rótt illeték fele részének megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ítéletet átvételt követően azonnal továbbította a bejelentőnek.
2020. március 12. napján az eljárás alá vont ügyvéd e-mail levelet küldött a bejelentőnek, és egyben érdeklődött, hogy, ha a hétvégén megkapja a bejelentő által elkészített észrevételeit, akkor határidőben el tudja készíteni a fellebbezést. A bejelentő a válaszában arra hivatkozott, hogy fellebbezéssel kíván élni, továbbá érdeklődött, hogy meddig lehet beadni a fellebbezést, mert véleménye szerint sok hiba van a bírói végzésben, több hiányosság is, és valótlan állításokat tartalmaz.
2020. 03. 18. napján az eljárás alá vont ügyvéd e-mailt küldött a bejelentő részére, melyben közölte, hogy a járvány miatt rendkívüli ítélkezési szünetet vezettek be meghatározatlan időtartamra, így nem folynak a határidők.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést nem nyújtotta a bíróságra.
A bejelentő - többek között - 2020. június 16-án érdeklődött az eljárás alá vont ügyvédnél, hogy a fellebbezéssel kapcsolatban kapott-e már választ a bíróságtól, egyben tájékoztatta őt, hogy elküldte a részére az adatokat e-mailben, reméli, hogy megkapta.
A bejelentő részére az eljárás alá vont ügyvéd által 2021. 01. 22. napján küldött e-mailben az eljárás alá vont ügyvéd ismét hivatkozott az üzenet-átvételi és -továbbító rendszerének meghibásodására, azaz nem kapta meg az üzeneteket. Egyben kifejezésre juttatta sajnálkozását és felajánlotta anyagi segítségét.
Az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen iratot nem csatolt a kamara többszöri felhívása ellenére.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő írásbeli beadványa és az ügyben becsatolt iratok alapján állapította meg a tényállást.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) van hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI.26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
a) ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt alapszabály) vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A (2) bekezdés szerint a tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, közhatalmi szervektől függetlenül- az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerint megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2/4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz- illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles csatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétséget elismerte, megbánó magatartást tanúsított, felajánlotta egy esetleges kártérítés lehetőségét.
A fegyelmi tanács a fentiek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben megállapította, miután az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a fellebbezés benyújtását. Vétkességét enyhíti, hogy a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő a Covid 19 vírus miatti vészhelyzet idejére esett, annak időtartama bizonytalan ideig tartott. Elfogadható, hogy az irodai számítógép működtetése, illetve az iratok érkezése további bonyodalmat jelentett a nem megfelelő rendszer kiépítésére tekintettel. A jelen eljárásban önmagában az a körülmény, hogy a fellebbezés nem került időben előterjesztésre, nem egyenlő azzal, hogy az biztosan eredményes lett volna.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az iratcsatolás elmulasztása miatt további 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben állapította meg.
A fegyelmi tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 41 évi ügyvédi tevékenysége alatt semmilyen fegyelmi eljárás nem indult, fegyelmi vétséget nem követett el, ügyvédi magatartásával kapcsolatban kifogás nem merült fel korábban.
A fentiek alapján a fokozatosság figyelembevételével a fegyelmi tanács írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását látta indokoltnak és a fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak az Üttv. 108. § a) pontja alapján.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. május 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 251.)