Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.55/2020., F.61/2020. határozata

okiratszerkesztéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása akarathibás okirat ellenjegyzéséről

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ..................... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021.07.16. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

szül:

an:

lakcím:

iroda:

fegyelmi előzménye: F.41/2018 - pénzbírság

F.42/2019 - pénzbírság

eljárás alá vont személy felelősségét 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért a Fegyelmi Tanács

400.000 Ft (négyszázezer forint) összegű pénzbírság

fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra. hogy a 400.000 Ft (négyszázezer forint) összegű pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltséget a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005-20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

I.

Eljárás alá vont ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagja, fegyelmi előzményeit a határozat fejrésze tartalmazza. A jelen két fegyelmi eljárás ..................... és ..................... - panasza alapján indult az eljárás alá vont ügyvéd okirat szerkesztési tevékenységével kapcsolatban. Figyelemmel arra, hogy a két bejelentés ugyanazon ingatlanra vonatkozó ügylettel kapcsolatos, melyet az eljárás alá vont ügyvéd készített, a fegyelmi ügyek egyesítésre kerültek.

II.

..................... panasza 2020.07.09. napján érkezett a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához, amely kiegészítésre került 2020.08.24. napján Takács Ferencn.....................é panasza 2020.07.20. napján érkezett meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához. A bejelentések saját kézzel aláírt papír alapú okiratban kerültek megküldésre, így a bejelentések alkalmasak voltak a panasz érdemi vizsgálatára (FE.13.1.).

Panaszosok a beadványukban előadták, hogy mindketten a belterületi .... hrsz. alatti ingatlanra kötöttek adásvételi szerződést. Mindkettőjük ügyleti akarata és szándéka önálló. 1/1 arányban tulajdonukba kerülő „lakás” ingatlan megszerzésére vonatkozott. Az eljárás alá vont ügyvéd által készített adásvételi szerződések alapján azonban önálló albetétként bejegyzett lakás tulajdonjogát egyikük sem tudta megszerezni.

III.

A fegyelmi biztos Salló Ju....dit panasza alapján indult eljárásban előzetes vizsgálatot rendelt el 2020. 07.14. napján, míg a ..................... panasza alapján indult eljárásban 2020.09.02. napján Az előzetes vizsgálat ideje alatt a fegyelmi biztos jogkövetkezményekre történt felhívása ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat egyik ügyben sem csatolta, nyilatkozatot nem tett, azt csak a fegyelmi eljárás során, 2021.06.22. napján terjesztette elő. Az előzetes eljárás lefolytatását követően a fegyelmi biztos mindkét panaszos ügyében a 2020.10.05. napján kelt határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2-2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért őt az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa, egyben kötelezze az eljárás költségeinek a megtérítésére. A fegyelmi vétség alapja mindkét esetben az okiratszerkesztéskor elkövetett tájékoztatási kötelezettség, gondossági eljárás és az iratcsatolási kötelezettség mulasztása.

IV.

A Fegyelmi Tanács a tényállást a becsatolt és rendelkezésre álló iratok - így különösen: adásvételi szerződések, használati nyilatkozatok, tulajdoni lapok, tervdokumentáció a panaszlott ügyvéd nyilatkozata és a panaszosok előadása alapján állapította meg.

1. ..................... 2019. 04.02. napján ingatlan adásvételi szerződést kötött a .... eladóval. Az adásvételi szerződés az eladó tulajdonát képező .... belterület. ... hrsz. alatti ingatlanon felépítendő egyik „lakás” megjelölésű ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányult. Az adásvételi szerződést a panaszolt ügyvéd készítette és jegyezte ellen. Az adásvételi szerződés tanúsága szerint az eladó vállalta, hogy az ingatlanon kétszer egy lakásos lakóépületet épít fel. Ennek egyik, önálló albetétbe kerülő, 90,21 tervezett területű lakása képezte az adásvételi szerződés tárgyát, 1/A megjelöléssel (adásvételi szerződés 1. 2. pontok). A szerződés 1. pont első bekezdése tartalmazza, hogy a megvásárolandó lakás 3 szoba, konyha+étkező és egyéb helyiségekből fog állni. Az eladó vállalta a későbbi társasház alapító okirat elkészítését és így a lakások önálló ingatlanként történő földhivatali bejegyeztetését is. Az adásvételi szerződés tartalma szerint a panaszos 1/1 arányban lakástulajdont kívánt megszerezni, a lakáshoz kapcsoló egyéb helyiségek (pld. tároló) és földterület kizárólagos használati jogával. A szerződés rögzítette, hogy a társasház alapító okirat 2019.03.05. napján aláírásra került. A szerződés mellékletét képezte a földterületre vonatkozó használati rajz. Az adásvételi szerződés kifejezetten rögzítette (szerződés 2. oldal utolsó előtti bekezdése), hogy a panaszos tulajdonába kerülő lakáson kívül további 3 „lakás” megjelölésű ingatlanra is már adásvételi szerződések kerültek megkötésre. A szerződés rögzíti továbbá (2. pont, 3 oldal második bekezdése), hogy „vevő kijelenti, hogy ..................... az eladótól megvásárolja az 1. pontban megjelölt lakás ingatlan egészét akként, hogy azon nevezett vevő 1/1 arányú tulajdonjogot szerez”. A szerződésben foglaltak szerint a panaszos teljes egészében saját forrásból, hitel nélkül vásárolta meg az ingatlant.

Eljárás alá vont ügyvéd az általa ellenjegyzett, az adásvétellel érintett ingatlanra vonatkozó. 2019.05.08. napján kelt használati megosztási nyilatkozatot a bejelentőnek az utolsó vételárrész megfizetésekor adta át. A nyilatkozat 3.a.) pontja érinti a panaszos által megvásárolt ingatlant, az okiratban az egyes helyiségek felsorolása nem egyezik az adásvételi szerződésben írt helyiség felsorolással, az ingatlan e szerint garázs + tároló és egyéb helyiségekből áll. Megállapítható továbbá, hogy ezen okirat 3.c.) pontjában, mely ..................... panaszos ingatlanát érinti, szintén garázs + tároló és egyéb helyiségek kerültek felsorolásra.

Miután a vételárat a panaszos teljes egészében megfizette az Eladó részére, az ingatlanba beköltözött és oda megpróbált bejelentkezni. A bejelentkezés meghiúsult, mivel az Önkormányzat tájékoztatta arról, hogy a panaszos által birtokba vett ingatlanrész nem lakás, hanem garázs + egyéb helyiség, ahova bejelentkezni és állandó lakóhelyként azt megjelölni nem lehet.

2. ..................... 2019. 06.19. napján szintén ingatlan adásvételi szerződést kötött a ... Kft-vel a Gyál... belterület ..................... hrsz. alatti ingatlanon felépülő 2x1 lakásos lakóépületben kialakítandó 1 db 50,01 m2 alapterületű 1 szoba + mellékhelyiségekből álló lakrészre, 2/A megjelöléssel. A panaszos ugyanakkor lakrész megjelölés helyett 2019.06.12. napján az eladói hirdetés alapján lakásként adott vételi ajánlatot. Az ingatlanközvetítő 2019.06.13. napján értesítette a ... belterület .... hrsz. alatti ingatlanon épülő lakásra a vételi szándékról a panaszolt ügyvédet, az email az ingatlanra vonatkozó megjegyzésnél tartalmazza, hogy a vétel 50.61 m2, 2 szobás, összkomfortos lakásra vonatkozik, 228,33 m2 telekkel, mely a telekmegosztási rajzon 2/A jelölésű A panaszos ügyleti szándéka önálló lakás megszerzésére vonatkozott. Az adásvételi szerződés mellékletét képezte az ingatlan alaprajza, telekhasználati vázrajz - ez megegyezett a .... bejelentő részére is átadott rajzzal - valamint a panaszolt ügyvéd által 2019.05.08. dátummal készített és ellenjegyzett ingatlan használati megosztási nyilatkozat. A nyilatkozat 3. c) pontja érinti a panaszos által megvásárolt ingatlant, az okiratban az egyes helyiségek felsorolása egyezik az adásvételi szerződésben írt helyiség felsorolással, az ingatlan e szerint 1 szoba és egyéb helyiségekből áll. Ezen okirat 3. a) pontjában, mely .... panaszos ingatlanát is érinti, szintén az adásvételi szerződéssel egyező a helyiség felsorolás.

Az iratok között megtalálható „alaprajz-4-lakás-egyben” megnevezéssel az az alaprajz, mely az egyes használatában elkülönített ingatlanrészeket lakásként tünteti fel (eljárás alá vont ügyvéd 2019.06.13. napján kelt emailje).

A panaszos a teljes vételárat az eladó részére megfizette és az ingatlanba beköltözött. Ezt követően lakcímkártyát kívánt készíteni, azonban az okmányiroda tájékoztatása szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlanrész nem lakásként van feltüntetve, hanem garázsként, műhelyként, ezért oda nem lehet bejelentkezni.

A szerződésben foglaltak szerint a panaszos teljes egészében saját forrásból, hitel nélkül vásárolta meg az ingatlant.

Eljárás alá vont ügyvéd ugyanazon a napon (2019.05.08), ugyanarra az ingatlanra (... hrsz.) vonatkozóan szerkesztett és ellenjegyzett az ingatlan használati megosztásáról eltérő tartalmú megállapodást.

V.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozataiban kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, és indítványozta az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi felelősség megállapítását, 2-2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében továbbá pénzbírság büntetés kiszabását valamint az eljárással okozott költségek megtérítését.

Az indítványát azzal indokolta, hogy panaszolt ügyvéd az okiratok szerkesztésekor nem tájékoztatta megfelelően a panaszosokat a tulajdonszerzésük körében, mely magatartásával megvalósult a szándékos fegyelmi vétség továbbá nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének, mely további önálló fegyelmi vétség.

VI.

A fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt terjesztette elő panaszolt ügyvéd az igazoló jelentését, melyhez iratokat csatolt és nem ismerte el fegyelmi felelősségét. Hivatkozott arra, hogy mindkét panaszosnak előzetesen megküldte a szerződéseket, az aláírás előtt elmagyarázta azok tartalmát, észrevétel a panaszosok részéről nem merült fel. Hivatkozott arra, hogy .... panaszos önálló albetétre soha nem szerződött, ..................... panaszos ügyletében a társasházzá alakítás nem merült fel. Állította, hogy mindkét panaszost tájékoztatta arról, hogy az adásvétellel tulajdoni hányadot fognak szerezni. Hivatkozott arra, hogy minden esetben a kivitelező bocsátotta a rendelkezésére az építési dokumentációt, elsőként a részére eljuttatott alaprajz 4 lakás kialakítását tartalmazta, majd ez utóbb módosításra került, melynek okát nem tudta. Előadta, hogy az ingatlanra a hatósági bizonyítvány ki lett adva 2 lakóingatlanként, így nem felel meg a valóságnak az a panaszosi előadás, hogy nem lakóingatlanban szereztek tulajdonjogot. Hivatkozott arra, hogy az ingatlanon több alkalommal banki hitel folyósítása okán banki ügyintézők jártak és mindent rendben lévőnek találtak. Előadta, hogy az ingatlan további 2 vevőjének nem okozott gondot az ingatlanba való bejelentkezés. Állította, hogy ha a kivitelezés során szabálytalanság esetleg fel is merült, neki arról nem volt tudomása. Panaszosok őt egy egyeztetés kivételével - melyben az állítólag felmerült szabálytalanságok legalizálására kérték fel a panaszosok, melyet visszautasított - nem keresték. Kérte az eladó ügyvezetőjének tanúkénti meghallgatását.

VII.

Az ügyben eljáró Fegyelmi Tanács a 2021.07.16. napon tartott tárgyalást, azon az eljárás alá vont személy nem jelent meg, a panaszosok közül .... jelent meg. aki lényegében az írásban beadottak szerint tartotta fenn a panaszát.

A tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványában indítványát akként tartotta fenn, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben - mivel iratcsatolási kötelezettségének utólag bár, de eleget tett -, 2 rendbeli, szándékos fegyelmi vétség elkövetését látta megállapíthatónak és középmértékhez igazodó pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, figyelemmel a fegyelmi előzményekre és a többrendbeliségre.

VIII.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok és tényállás alapján osztotta a fegyelmi biztos indítványát és az alábbi jogszabályok alapján hozott döntést.

Alkalmazott jogszabályok:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint:

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 108. § szerint:

A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:

b.) pénzbírság

Fentiek alapján a Fegyelmi Tanácsnak vizsgálnia kellett, hogy az eljárás alá vont személy cselekménye valamely szabályzatot sértett-e vagy sem, így megvalósult-e fegyelmi vétség.

Az Üttv. 1. § szerint:

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 42. § szerint:

(1) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.

(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

(5) Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.

(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról

Az Üttv. 44. § (1) bek. szerint:

Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) Preambulum g) pontja szerint az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé tartozik többek között az ügyvéd szakmai hozzáértése.

Az ÜESZ további rendelkezései szerint:

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában -

b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.

12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának

12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A Fegyelmi Tanács a becsatolt, .... vevővel kötött adásvételi szerződés alapján tényként állapítja meg, hogy az adásvételi szerződés több pontban ellentmondásos rendelkezést tartalmaz a panaszos megszerzendő tulajdonjogát illetően: a jelen panasz szempontjából releváns a szerződés 1. pont 1. és 3. bek., 2. pont 1. bek. és a 7. pont 1. bek. A kialakuló /A/1 hrsz. albetét tekintetében a panaszos 1/1 arányú kizárólagos tulajdonjogának megszerzését rögzíti a szerződés 2. pont 1. bekezdése, a szerződés 1.1 bekezdésének megfogalmazása is tartalmilag önálló lakás tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó megállapodást fogalmaz meg. A további hivatkozott pontokban viszont ezen kialakuló albetét résztulajdonjogát rögzíti a panaszos tulajdon szerzéseként. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az adásvételi szerződés egyes pontjai ellentmondásosok, nem egyértelműek, megtévesztőek. A fegyelmi tanács megítélése szerint mindez a panaszos előadását támasztja alá, hogy nem kapott kellő és egyértelmű felvilágosítást az ügylet során. Így a fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd e körben tett nyilatkozatát.

A Fegyelmi Tanács a becsatolt építész kiviteli tervdokumentáció részét képező földszinti alaprajzból tényként állapítja meg, hogy a panaszosok által birtokba vett ingatlanrészek ténylegesen a panaszosok által előadottakkal egyezően „garázs + tároló” és egyéb helyiségek megjelölésűek, ellentétesen az adásvételi szerződésekben rögzített - szoba + egyéb helyiségek - megjelöléssel, mely ellentmondást az eljárás alá vont személy nem tudott feloldani. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, továbbá ha az adásvételi szerződéseket megelőzően már aláírt társasháztulajdont alapító okirat rendelkezésre állt - ezt rögzíti a .... aláírt szerződés -, annak tartalmát ellenőriznie kellett volna az eljárás alá vont személynek az adásvételi szerződés megkötését megelőzően.

A rendelkezésre álló használati nyilatkozat alapján pedig az állapítható meg, hogy ugyanazon - 2019 05.08. - napon két, tartalmában eltérő okirat került az eljárás alá vont ügyvéd részéről készítésre és ellenjegyzésre, ennek nem lehet oka az igazoló jelentésben írt kivitelezői változtatás: ha ilyen módosulás bekövetkezik, akkor sem azonos dátummal készül el két okirat, annak jogi megoldása a korábbi okirat hatályon kívül helyezése, vagy felbontása és erről az ügyfelek tájékoztatása.

Az eljárás alá vont ügyvéd saját emailje támasztja alá ..................... panaszos előadását, hogy ügyleti szándéka önálló lakás megvásárlására vonatkozott, így e körben sem tudta elfogadni a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személy nyilatkozatát. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy egyik panaszossal sem készült külön megbízási szerződés, mely rögzíthette és alátámaszthatta volna az ügyvédi tájékoztatás tényleges tartalmát, külön kiemelve a panaszosok tulajdonjog szerzésére vonatkozó tartalmat.

Az okirat szerint mindkét panaszos önerőből, hitel felvétele nélkül vásárolta meg az ingatlanokat, így a panaszlott ügyvéd banki hitellel kapcsolatos általános hivatkozása jelen ügyek szempontjából irreleváns.

A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács megállapítja meg, hogy ..................... eljárás alá vont személy az ügyletkötések során nem tartotta be az okiratkészítés és a körültekintő gondossági eljárás szabályait: az általa készített okiratok nem a vevők tényleges ügyleti szándékát rögzítette, hiszen a panaszosok ügyleti akarata nem közös tulajdoni illetőség, hanem jogilag is önálló lakások 1/1 tulajdonjogának megszerzésére irányult. Az eljárás alá vont személy nem adott a panaszosok részére tájékoztatást arról, hogy a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció szerinti ingatlanrészek lakásoknak felelnek-e meg és az aláírt szerződések rendelkezései a már aláirt társasház tulajdont alapító okirat rendelkezéseivel összhangban vannak-e? Megsértette az okiratszerkesztés szabályait az eljárás alá vont személy a körben is, hogy ugyanazon napon két, egymással eltérő tartalmú okiratot szerkesztett és ellenjegyzett, mely megtévesztésre alkalmas. Az okiratszerkesztés szabályainak megsértését eredményezi az is, hogy a panaszosok tulajdonjog szerzését nem egyértelműen, kétséget kizáróan rögzítették a szerződések. A Fegyelmi Tanács a panaszosok előadását fogadta el, melyet a csatolt okiratok alátámasztottak, miszerint nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a szerkesztett okiratok alapján a vevők pontosan mit és milyen jogi tartalommal szereznek.

Fenti magatartással a panaszolt ügyvéd megsértette az a fentebb hivatkozott, Üttv. 1. § (3) bek.-ben, az Üttv. 42. § (4)-(6) bek.-ben, az Üttv. 44. § (1) bek. b) pontban és az Etikai Kódex 2.1, 2.2., 2.4. és 5.12. b) pontjaiban rögzített, az ügyvédi hivatás gyakorlásával összefüggő magatartási és okiratkészítésre vonatkozó szabályokat és gondossági eljárás követelményét, így magatartása alapot adhatott arra, hogy az ügyvédben és az ügyvédségben az általános bizalom megrendüljön.

Az okiratszerkesztés során pontos és precíz tájékoztatást kellett volna adnia a vevők tulajdonjog szerzéséről, annak jogi tartalmáról. Az eljárás alá vont személy tudata ki kellett, hogy terjedjen a jogkövetkezményekre, az eredmény re, így a cselekmény csak szándékosan követhető el. Ezen cselekmények alapján, mivel két okirattal összefüggően és két panaszos sérelmére valósult meg a fegyelmi vétség, a Fegyelmi Tanács megállapította Dr. Tóth Viktória felelősségét 2 rendbeli, szándékos fegyelmi vétség elkövetésében.

A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egyedülállóként 2 kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a panaszlott ügyvédnek több fegyelmi előzménye van, jelen eljárásban teljesen passzív magatartást tanúsított továbbá a többrendbeliséget. A súlyosító körülmények okán a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyetértve - arra a következtetésre jutott, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont személlyel szemben a középmértékhez közelítő pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki.

A Fegyelmi Tanács mellőzte az eljárás alá vont személy által indítványozott tanú meghallgatását, mivel álláspontja szerint az ügy érdemében nem tudott volna nyilatkozatot tenni, hiszen az okiratokat nem ő szerkesztette és ellenjegyezte. Az okiratok tartalmáért az azt készítő ügyvéd tartozik felelősséggel.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé, míg a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezés az Üttv. 142. § (2)-(3) bek.-en és az új FESZ 40.2. a) pontján alapul.

Záradék: A határozat 2021. október 5. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére