Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/...../2020. határozata

ügyvédi megbízásról

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (.....) ügyvéd (iroda címe: (.....) KASZ: (.....)) fegyelmi ügyében a (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának (.....). napján (.....) sz. alatt hozott határozata ellen, (.....) ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020 (.....). napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

határozatot:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. (.....) napján (.....) sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a (.....) Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a (.....) Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete

Az eljárás alá vont ügyvéd (.....) tagja a (.....) Megyei Ügyvédi Kamarának. Ellene korábban fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata

(.....) (továbbiakban: bejelentő) Bábolnán, 2019. (.....) napján kelt bejelentésében panaszt terjesztett elő eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan.

Bejelentésének lényege szerint, az eljárás alá vont ügyvéd akként készített Kölcsönszerződést közte, mint hitelező és a (.....) Kft., mint adós között, hogy a Kölcsönszerződés szerkesztésekor nem kérte le az adós gazdasági társaság cégkivonatát. Ebből egyértelműen látszott volna, hogy adós gazdasági társasággal szemben, 2017. (.....) napjával kezdődően, végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Állítása szerint, amennyiben Ő tisztában lett volna azzal, hogy az adós gazdasági társasággal szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor nem adott volna kölcsön és eleve nem kötötte volna meg a Kölcsönszerződést. Előadása szerint, az eljárás alá vont ügyvéd erről Őt nem tájékoztatta, a Kölcsönszerződésben szó sincs arról, hogy van-e, vagy nincs tartozása az adós gazdasági társaságnak.

Megítélése szerint egy figyelmetlen, felelőtlen és gondatlan ügyvédi munka áldozata, jóhiszeműségét kihasználták, melyből fakadóan kérte, hogy az ügyvédeket munkájuk miatt vonják felelősségre.

A (.....) Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa (.....) 2019. (.....) napján kelt (.....). számú határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte, az Üttv. 1. § (3) bekezdésbe ütköző fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt. Határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nyolc napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A fegyelmi biztos (.....), 2019. (.....) napján kelt, (.....) intézkedésével felhívta eljárás alá vont ügyvédet a (.....) ügyvéd és közte, mint helyettesítésre megbízást adó ügyvéd között létrejött, helyettesítésre feljogosító szerződés benyújtására, valamint bármilyen fellelhető írásos dokumentum csatolására, mely a megbízás tárgyát rögzíti.

Az eljárás alá vont ügyvéd (.....), 2019. (.....). napján kelt beadványa mellékleteként megküldte a helyettesítésre létrejött meghatalmazás egy példányát és előadta, hogy a felek azonosítása és a szerződés ismertetése során, helyettesként vette igénybe (.....)ügyvéd kollégája közreműködését.

Előadta, hogy emlékezete szerint a felek a jelenlétében és helyettesítő kollégája jelenlétében írták alá a Kölcsönszerződést. Indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését.

A (.....) Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa (.....), 2019. (.....). napján kelt (.....). számú határozatával, az előzetes vizsgálati eljárást megszűntette és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. Megállapította, hogy tényvázlat hiányában, a szerződés szövegezése és a panaszos állítása közötti ellentét nem oldható fel, személyes meghallgatásukkal sem. Rögzítette, hogy tényként kizárólag a cégkivonat hatályos adatai fogadhatók el, melyből megállapítható, hogy egy lényeges körülményről, a szerződés nagyobb kockázatot viselő résztvevője nem kapott ügyvédi felvilágosítást.

Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával szándékosan megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket és ezzel 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd (.....), 2019. (.....) napján kelt beadványával fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte.

A (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság 2019. december 13. napjának 10.00 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, mely alkalommal meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet, aki akként nyilatkozott, hogy a tájékoztatás megtörtént, pontosabban nem bizonyítható, hogy nem történt meg.

Indítványozta a helyettesként eljáró ügyvéd, valamint a bejelentő, mint hitelező és az adós ügyvezetője, tanúként történő meghallgatását. Az I. fokú fegyelmi tanács, az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványait elutasította.

Az I. fokú fegyelmi tanács (.....) 2019. (.....) napján kelt határozatával eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. szándékos és 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg, melynek alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabott ki és kötelezte eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft kamarai átalányköltség megfizetésére.

Az I. fokú fegyelmi tanács által megállapított tényállás szerint, a végrehajtási eljárás ténye 2017. (.....) napján, azaz a Kölcsönszerződés megkötését megelőzően be volt jegyezve. Megállapította továbbá, hogy az ügyvédi megbízásról külön szerződés, tényvázlat, feljegyzés, vagy bármely, a Kölcsönszerződésen kívüli más irat nem keletkezett.

Az I. fokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1. rb., az Ütv. 23. § (2) bekezdésébe ütköző szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg azért, mert az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi megbízási szerződést nem készített, ennek elmulasztása pedig szándékosan követhető el.

Az 1 rb., az ESZ 7/5. pontjába ütköző gondatlan fegyelmi vétség elkövetését azért állapította meg, mert szerinte a kölcsönügyletnek lényeges körülménye, feltétele volt az, hogy az adós ellen végrehajtási eljárás folyik. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásnak az I. fokú fegyelmi tanács nem látta nyomát az okiratokban, ezért nem tudta elfogadni az eljárás alá vont állítását arra vonatkozóan, hogy a kioktatás megtörtént.

Az I. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az eljárás alá vont védekezése, mely szerint „a tájékoztatás megtörtént, pontosabban nem bizonyítható, hogy nem történt meg”, nem fogadható el, mert a megfelelő kioktatás megadása az eljáró ügyvéd kötelezettsége. Álláspontja szerint, az eljárás alá vont ügyvédnek kell igazolnia a kioktatás megtörténtét.

Az I. fokú fegyelmi tanács az írásbeli megrovás fegyelmi büntetést megfelelő szankciónak és arányban állónak találta az elkövetett cselekmény súlyával. A határozat meghozatalánál súlyosító körülményeket nem, enyhítő körülményeket viszont figyelembe vett.

Az I. fokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd által, a fegyelmi tárgyaláson előterjesztett bizonyítási indítványokat, a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 23.4. b) pontja alapján elutasította, tekintettel arra, hogy az indítványok elkésettek voltak.

Az I. fokú fegyelmi határozattal szemben, az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az I. fokú határozat hatályon kívül helyezését és az I. fokú fegyelmi tanács új eljárásra kötelezését kérte, másodlagosan pedig az I. fokú határozat megváltoztatását és a gondatlan fegyelmi vétség miatti felelősség megállapításának mellőzését kérte.

Hangsúlyozta, hogy a szándékos fegyelmi vétség megállapításával kapcsolatban nem jelent be fellebbezést, azonban a tájékoztatás hiányára alapított, gondatlan fegyelmi vétség kapcsán azon álláspontját rögzítette, hogy az I. fokú fegyelmi tanács a tényállást nem derítette fel, bizonyítási indítványait tévesen mellőzte és a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves mérlegeléssel következtetett a gondatlan fegyelmi vétség megállapítására.

Jelezte, hogy a II. fokú eljárásban 15 napon belül csatolni fogja a bejelentő feljelentése alapján indult büntető eljárás releváns iratait, valamint a másik szerződő fél írásbeli nyilatkozatát, azonban ezekre nem került sor.

Az országos fegyelmi főbiztos, az Üttv. 138. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az I. fokú határozat helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint, az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett bizonyítási indítvány mellőzése nem járt azzal a következménnyel, hogy az I. fokú határozat megalapozatlan lenne. A rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és a meghallgatott személyek nyilatkozata alapján, a tényállás megállapítható volt, még az eljárás alá vont ügyvéd által kifogásolt, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétség vonatkozásában is.

III. A tényállás

A Magyar Ügyvédi Kamara II. Fokú Fegyelmi Tanácsa a rendelkezésre álló adatok alapján, jelen ügyben, a releváns tényállást az alábbiak szerint állapította meg.

(.....), 2017. (.....) napján, helyettes ügyvéd közreműködésével került aláírásra az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett Kölcsönszerződés.

A dokumentum 3.000.000 Ft kölcsönadását rögzíti azzal, hogy adós a Kölcsönszerződést 2018. (.....). napjáig nem jogosult felmondani, a kölcsön kamatmentes és adós jogosult a kölcsön összegét a gazdasági tevékenysége körébe tartozó kereskedelmi tevékenysége során használni.

Tekintettel arra, hogy a Kölcsönszerződés szerkesztését megelőzően, megbízási szerződés, tényvázlat írásba foglalására nem került sor, a szerződő felek tényállításait kizárólag a szerződés szövegezése tartalmazza. Ebben pedig nyilvánvalóan nem került rögzítésre a bejelentésben hivatkozott, a cégkivonat tartalmából megállapítható, NAV (.....) javára bejegyzett végrehajtás.

Tényként állapítható meg továbbá, hogy a (.....), 2017. (.....) napján kelt Helyettesítési meghatalmazás tartalma szerint, a helyettesítő ügyvéd feladata a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban a szerződő felek azonosítása, valamint a szerződés tartalmának ismertetése volt.

IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása

A II. fokú fegyelmi tanács, alapvetően azonos indokok alapján osztotta az I. fokon eljárt fegyelmi tanács álláspontját, vagyis, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1. rb., az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 23. § (2) bekezdésébe ütköző szándékos és 1. rb., az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 7/5. pontjába ütköző, gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

A II. fokú fegyelmi tanács megítélése szerint, az I. fokon eljárt fegyelmi tanács helyesen állapította meg a tényállást és helyes az abból levont jogi következtetés, melyből fakadóan, helyesen állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

Fellebbezésében az eljárás alá vont ügyvéd maga is hangsúlyozta, hogy a tényvázlat hiányából eredő szándékos fegyelmi vétség megállapításával szemben nem jelent be fellebbezést, álláspontja szerint e vonatkozásban a tényállás megállapítása és annak jogi értékelése egyaránt helyes és e vonatkozásban a megrovás fegyelmi büntetés sem eltúlzott.

Az eljárás alá vont ügyvéd által, az 1. rb. gondatlan fegyelmi vétség megállapításával összefüggésben előterjesztett fellebbezés alaptalan.

A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az I. fokú fegyelmi tanács a tényállást ebben a vonatkozásban is alaposan felderítette, illetve az, a rendelkezésre álló dokumentumok tartalmából kétséget kizáróan megállapítható.

Az I. fokú határozat helyesen hivatkozik a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 23.4. b) pontjára, mely szerint, a bizonyítási indítványok előterjesztésére a tárgyalásra szóló idézés kézhezvételét követő nyolc napon belül, írásban van lehetőség, mely határidőt, az eljárás alá vont ügyvéd nyilvánvalóan elmulasztotta.

A 2019. december 13. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson előterjesztett, tanúbizonyításra vonatkozó indítványa nyilvánvalóan elkésett volt és a II. fokú tanács megítélése szerint, a tanúk a Kölcsönszerződésben és a Helyettesítési meghatalmazásban mint okirati bizonyítékokban foglaltakkal szemben, más, esetleg ellenkező körülményre, nyilvánvalóan nem hivatkozhattak volna.

Megjegyzi a II. fokú fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében írt, saját maga által vállalt dokumentumok (büntetőeljárás releváns iratai, másik szerződő fél írásbeli nyilatkozata) csatolására vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette.

A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az I. fokú határozat a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen és okszerűen mérlegelte és ennek eredményeként állapította meg az 1. rb. gondatlan fegyelmi vétség elkövetését. Az eljárás alá vont ügyvéd által hivatkozott, (.....) ügyvéd ellen folyamatban volt, előzetes vizsgálat iratanyagában fellelhető, (.....), 2019. (.....) napján kelt észrevételekben is az szerepel, hogy a helyettesítő ügyvéd tevékenysége arra korlátozódott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által előkészített, tehát általa szerkesztett Kölcsönszerződést részletesen ismertesse, majd azt a felek – azonosításukat követően – előtte írják alá.

Nyilatkozata szerint, beszerezte az adós cégkivonatát, melyből meggyőződött arról, hogy a jelenlevő (.....) a társaság önálló képviseletre jogosult ügyvezetője, így a társaság nevében aláírási joggal rendelkezik.

Ezt követően, (.....) azon feltételezésbe bocsátkozik, hogy a cégkivonatot a felek is már korábban megismerhették, illetve „azt az aláíráskor magam is rendelkezésre bocsátottam”.

Nem arról van szó tehát, mint amit az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének utolsó bekezdésében említ, hogy dr. R..... F..... „egyértelműen rögzítette, hogy a felek részére a szerződéskötés körülményeiről és a cégkivonat tartalmáról részletes tájékoztatást adott.”

(.....) azon nyilatkozata, mely szerint a cégkivonatot az aláíráskor Ő maga is rendelkezésre bocsátotta, nem azonosítható a fellebbezésben rögzített azon érveléssel, hogy dr. R..... F..... a felek részére a szerződéskötés körülményeiről és a cégkivonat tartalmáról részletes tájékoztatást adott. Ilyet ugyanis a helyettesként eljáró ügyvéd nyilvánvalóan nem nyilatkozott, nem nyilatkozhatott, hiszen a Kölcsönszerződés aláírása érdekében szerződő felek eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájában megjelentek, azt nem vitásan aláírták, nekik a szerződéskötés körülményeiről nem kellett részletes tájékoztatást adni.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a gondatlan fegyelmi vétség a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt következett be. A tájékoztatás megtörténtét két okiratban lehetett volna rögzíteni. Elsősorban magában a kölcsön szerződésben, de ennek hiányában, a tényvázlatban, vagy esetleg mindkettőben.

Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerződésben a tájékoztatás nincs benne, a tényvázlatban sincs, hiszen nem készült. Önmagában a cégkivonat esetleges megmutatása nem menti az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, mert a szerződésbe nem foglalt bele olyan lényeges körülményt, amely vitathatatlanul szükséges lett volna. Ha tényleg rendelkezésre állt a cégkivonat – bár azt sem csatolta senki – még súlyosabb az eljárt ügyvédek felelőssége, mert tudtak róla és mégsem írták bele a szerződésbe. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a helyettes ügyvéd magatartásáért a megbízó ügyvéd, mint sajátjáért felel.

Az indítványozott tanú bizonyítás – elkésettség hiányában is – nem vezethet eredményre, mert a helyettes ügyvéd és az adós az ügyben nem tekinthető érdektelennek, vallomásuk nem eredményezheti a lényeges körülményekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség elmaradásának kimentését. Ha ez általánosságban megengedhető lenne, mind a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség, mind a tényvázlat készítési kötelezettség súlytalanná válna.

Fentiek alapján, a II. fokú tanács álláspontja szerint az I. fokú határozat helyesen állapította meg a tényállást, helyes az abból levont jogi következtetés is.

Helyesen hivatkozott arra az 1. fokú határozat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában súlyosító körülmények nem állapíthatóak meg, illetve az enyhítő körülmények figyelembevétele mellett helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával és biztosítja azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jövőben ilyen cselekményt ne kövessen el.

V. Költségviselés- és keresetindítási lehetőség indoklása

A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.

A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE.) 40.2. c) pontján alapul.

A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11.) pontján alapul.

A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.

A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.

A határozat jogerős és végrehajtható.