A Szeged Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ................n ügyvéd (iroda cím: ..........) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október 16. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ...............
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett - a tevékenység gyakorlását felfüggesztő határozati rendelkezés ellen nem halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: .............. óta, egyéni ügyvéd
Családi állapota: hajadon
Eltartottak: ...........................
Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege: -
Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai: -
Az eljárás fontosabb eseményei, időpontok
- bejelentés érkezése / hivatalos tudomásszerzés időpontja: 2019.10.01.
- vizsgálat elrendelése: 2019.11.14.
- eljárás megszüntetése: 2019.12.19.
- panaszos fellebbezése: 2019.01.30.
- az előzetes vizsgálatot megszüntető határozat visszavonása: 2020.02.27.
- a fegyelmi tárgyalás: 2020.10.16.
- fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala, tartalmának rövid ismertetése
2019.10.01. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához Dr. .................. bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd etikai vétséget megvalósító tevékenységét kifogásolta. A panaszost hiánypótlásra hívta fel a vezető fegyelmi biztos, mely hiánypótlásra a panaszos eleget tett.
2019.11.14. napján Dr. .................... vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.
2019.12.05. napján Dr. ................. eljárás alá vont ügyvéd észrevételt terjesztett elő.
2019.12.19. napján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntette.
2020. 01.20. napján kelt és a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2020.01.30. napján érkezett levelében a panaszos kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
2020. 02.10. napján kelt és a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2020.02.17. érkezett levelében Dr. Szabó Kálmán, a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa Dr. Czirják Lászlót, mint a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.
2020.02.27. napján vezető fegyelmi biztos a 2019.12.19. keltezésű előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és elrendelte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
2020.02.26-án a fegyelmi eljárás elrendelésre került.
2020.10.16-án a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, melyre idézve lett az eljárás alá vont ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A ........ Vadásztársaság, Dr...... és a ......... Kft 2019.03.29-én megállapodást kötött egymással korábbi vadkár, illetőleg jövőbeli vadkár rendezése tárgyában.
A megállapodást Dr. .............. ügyvéd foglalta okiratba és ő is jegyezte ellen.
A szerződő felek között később jogvita alakult ki, melynek folyományaként a szerződéstől Dr. ................ és a ............. Kft elállt.
Dr................, mint elsőrendű felperes és a ............. Kft, mint másodrendű felperes az Esztergomi Járási Bíróság előtt 7.p.20.542/2019 szám alatt kártérítés iránti keresetet terjesztett elő.
A perben a ............... Vadásztársaságot a panaszlott ügyvéd képviselte. A panaszos meglátása szerint az ügyvéd ezzel etikai vétséget követett el és kérte a fegyelmi tárgyalás lefolytatását.
A panaszlott ügyvéd álláspontja szerint nem követett el semmi féle vétséget, mivel a panaszos, illetőleg a ............. Kft részére is egyértelmű volt, hogy ő a .......... Vadásztársaság jogi képviselője. A panaszos ügyvéd előadása szerint a felek közötti egyeztetések kezdetekor már csatolta ügyvédi meghatalmazását, melyben igazolta, hogy ő a Vadásztársaság képviseletét látja el.
Ezen egyeztető tárgyalások eredményeként született meg 2019.03.29-én az egyesség.
A panaszlott ügyvéd álláspontja szerint a megállapodás ellenjegyzésére közte és a panaszos között, valamint közte és a .......... Kft között nem jött létre megbízási jogviszony, ezért is volt jogosult a perben is ellátni a ................ Vadásztársaság képviseletét.
A panaszos maga mellett hívta fel az Üttv. 43. § (5) bekezdését hangsúlyozva, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéd és a panaszos között megbízási jogviszonyt nem hozott létre.
A panaszlott ügyvéd ugyanezen jogszabályi helyre hivatkozással hangsúlyozta azt is, hogy ezen tájékoztatás mellőzhető, ha szerződő fél jogi képviselővel jár el.
A panaszlott ügyvéd álláspontja szerint a panaszos kiemelkedő munkássággal rendelkező kolléga, így alkalmazhatónak tartja az Üttv. 43. § (5) bekezdés mondatát.
A panaszlott ügyvéd állításának igazolására csatolta az Ügyvédek Lapjának 2016. május- júniusi számát. A panaszlott ügyvéd arra hivatkozott, hogy szóban tájékoztatta a panaszost az Üttv. 43. § (5) bekezdésben foglaltakról, azt azonban nem vitatta, hogy annak írásba foglalása elmaradt.
A vezető fegyelmi biztos a tárgyaláson indítványát fenntartotta és kérte az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását, egy rb. szándékos vétség elkövetése miatt figyelemmel arra, hogy a panaszlott ügyvéd megszegte az Üttv. 43. § (5) bekezdését.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Az eljárás alá vont ügyvéd következetes nyilatkozata az volt, hogy a panaszos számára egyértelműen nyilvánvaló volt, hogy kizárólag a ............. Vadásztársaság jogi képviseletét látja el és figyelemmel arra, hogy a panaszos is jogász végzettségű, így ennek okán sem tartotta szükségesnek az Üttv. 43. § (5) bekezdésben foglaltakat, a megállapodásban rögzíteni. A fegyelmi biztos a tárgyaláson az indítványát fenntartotta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az Üttv. 43. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatást írásba foglalni.
Az Üttv. 43. § (5) bekezdése kimondja „ha az ügyvédi tevékenység ellátásának olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre.
Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető. A fenti jogszabályi hely egyértelműen rögzíti, hogy a fenti tájékoztatást írásban kell megtenni és csak akkor lehet mellőzni, ha a szerződő fél jogi képviselővel jár e. A rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a 2019.03.29-én készült megállapodás a jogszabály által előírt tájékoztatást nem tartalmazza, mint ahogy az is megállapítható, hogy a megállapodás megkötése során a panaszos nem rendelkezett jogi képviselővel.
A Magyar Ügyvédi Kamara által üzemeltetett Országos Ügyvédi Nyilvántartásban Dr. .................... sem mint ügyvéd, sem mint jogtanácsos nem szerepel, ennek okán nem foghat helyt az eljárás alá vont ügyvéd előadása: önmagában a jogi diplomával való rendelkezés nem keletkeztet jogi képviseletre történő jogosultságot.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az Üttv. 43. § (5) bekezdésében foglalt tájékoztatást nem foglalta írásba megszegte ezen jogszabályi helyet, mellyel megvalósította az Üttv. 107. § a pontjában megjelölt fegyelmi vétséget, mely szándékos elkövetésű és egyrendbelinek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, valamint, hogy korábban fegyelmi büntetésben nem részesült.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja (és ha van 40.4. pontja) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány- és tételes költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A határozat jogerős és végrehajtható: 2021.05.03.