A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ..................... ügyvéd (.....................) fegyelmi ügyében a ..................... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. február 24. napján ..................... szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. szeptember 4. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a ..................... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának ..................... számú megváltoztatja akként, hogy az elsőfokú határozatban megállapított pénzbírság összegét 200.000 Ft-ra, azaz Kettőszázezer forintra mérsékli. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a ..................... Ügyvédi Kamara pénztárába 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a .................... Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Dr. ..................... ügyvéd ellen a ..................... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, a ..................... sz. alatt meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2 rendbeli szándékos - ebből 1 rendbeli esetén folytatólagos - fegyelmi vétség elkövetése miatt, kötelezte 350.000 Ft pénzbírság, valamint 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Dr. .................... ügyvéddel szemben azért indult fegyelmi eljárás, mert a ..................... Ügyvédi Kamara ellenőrei, a 2019. Eln. 470/43. számú ellenőrzési tervben meghatározottaknak megfelelően 2019. április 10-én pénzmosás megelőzési ellenőrzést tartottak az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként megadott ..................... sz. alatti helyiségben.
Az ellenőrzésre azért került sor, mert a NAV 2015. augusztus 25-én hivatalból törölte az ügyvédi iroda adószámát, ezen körülményre is figyelemmel a ..................... Ügyvédi Kamara Elnöksége a 2019. március 4-én tartott elnökségi ülésén ezzel a dátummal törölte az ügyvédi irodát a kamarai nyilvántartásból.
Az ellenőrzés időpontjában - mely előzetesen egyeztetésre került - az ügyvédi iroda névtáblája még ki volt helyezve az épület bejáratánál. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a NAV adószám törlését követően is folytatott ügyvédi tevékenységet, évente mintegy 4- 5 alkalommal, főleg ismerősei körében.
Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, valamint csatolásra kerültek azok az iratok, dokumentumok is, melyek bizonyítják, hogy a NAV adószám törlését követően milyen jogi munkát folytatott az eljárás alá vont ügyvéd, (adatlap, üzletrész átruházási szerződés, adásvételi szerződés, adatlap ingatlan-nyilvántartási kérelem, fénykép az ügyvédi iroda névtáblájáról)
A ..................... Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. május 8. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte, a fegyelmi biztos 2019. október 17. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 16. § (1) bekezdését, illetve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. 16. § (2) bekezdését, mellyel 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, továbbá, hogy a fegyelmi biztos felhívására nem csatolta az iratokat, így ezen magatartásával megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában írt kötelezettségét, mely 1 rb. önálló fegyelmi vétségnek minősül, így 2 rb. - ebből egy esetben folytatólagos - szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyre is figyelemmel kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
2019. december 10-én a ..................... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanács elnöke a vizsgálat kiegészítését rendelte el, az iratokat visszaküldte a fegyelmi biztos részére. Az iratok visszaküldésére azért került sor, mert a kamarai nyilvántartásból megállapítható, hogy a NAV 2015. március 31. napján kelt levelében arról tájékoztatta a ..................... Ügyvédi Kamarát, hogy a Dr. ..................... Ügyvédi Iroda adószámának az alkalmazását 2014. december 30-ai hatállyal felfüggesztette.
A ..................... Ügyvédi Kamara a 2017. december 28-án kelt levelében felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 2018. január 31. napjáig a jogszerű állapotot állítsa helyre, ennek tényét igazolja a kamara felé.
A felhívásban foglaltaknak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget, ezt követően került sor 2019. március 4-én kelt határozattal a Dr. ..................... Ügyvédi Iroda törlésére.
A fegyelmi tanács elnöke javasolta a jogszerű állapot helyreállításának elmulasztása miatt fegyelmi eljárás kezdeményezését.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos a fegyelmi tanács elnökének írt válasz levelében jelezte, azon körülményre is figyelemmel, hogy a NAV azt megelőzően törölte a Dr. ..................... Ügyvédi Iroda adószámát, hogy a jogszerű állapot helyreállítására felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a ..................... Ügyvédi Kamara, így dr. ..................... már nem volt abban a helyzetben, hogy a felhívásban foglaltaknak eleget tegyen. Ezen körülményre is figyelemmel e téren az ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2020. február 24. napján megtartott tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása során fegyelmi felelősségét nem ismeri el. Előadta, hogy az adószám helyreállítása érdekében egy könyvelővel adóbevallást adatott be, ám ennek ellenére nem került helyre állításra az adószám. Előadta, hogy nem folytatott olyan ügyvédi tevékenységet, melyből bevétele keletkezett volna.
Elismerte, hogy volt adóköteles tevékenysége, így e körben a felelőssége fennáll.
A fegyelmi biztos fenntartotta az indítványát, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos, ebből egy esetben 1 rb. folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, pénzbírság fegyelmi büntetést indítványozott, valamint átalányköltségben történő marasztalást kért.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérte, hogy enyhítő körülményként értékelje a fegyelmi tanács a beismerését, valamint, hogy 2019. áprilisában teljes mértékben rendbe tette az ügyvédi iroda hátterét, azóta egyéni ügyvédként működik.
Ezt követően az eljáró elsőfokú fegyelmi tanács határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos - ebből egy esetben folytatólagos - fegyelmi vétséget követett el, ezért őt az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 350.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa hozott határozat tényállásában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy folytatott ügyvédi tevékenységet, hogy az adóhatóságnál regisztrált érvényes adószámmal nem rendelkezett. Megállápításra került továbbá az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás elrendelését követően az üggyel összefüggésben levő iratait, felhívás ellenére nem csatolta.
Eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával megszegte
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 16. § (2) bekezdésében foglaltakat, mely szerint: „adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 20-21. §-ban foglalt kivétellel.”
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. 16. § (2) bekezdésében foglaltakat, mely szerint: „adóköteles tevékenységet - a 32. §-ban és az Áfa törvényben foglalt kivétellel - csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező személy folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa törvényben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adó megállapítás különös módjának alkalmazásáról.”
- az ÜESZ 12.3. pontjában írt rendelkezést, mely szerint: „az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellen indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, a fegyelmi vétségeket megalapozó kötelezettségszegések tárgyi súlyát, a folytatólagos elkövetést, az enyhítő és a súlyosító körülményeket értékelve kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 350.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés megfizetésére, valamint 80.000 Ft átalányköltségben marasztalta.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte a vele szemben kiszabott pénzbírság enyhítését, mérséklését. Álláspontja szerint a megállapított 350.000 Ft-os pénzbírság eltúlzott ..................... gyermeket nevelnek a feleségével, a család havi nettó árbevétele ..................... Ft, mely összegből a lakásbérleti díja: .................... Ft/hó. Jelenleg egyéni ügyvédként dolgozik, KATA hatálya alá tartozik.
Az országos fegyelmi főbiztos szerint az elsőfokú határozatban megállapított tényállás megalapozott, az abból levont jogi következtetés helytálló. A joghátrány mértéke megfelel a cselekmény tárgyi súlyának. Az eljárás alá vont ügyvéd anyagi körülményeire is figyelemmel megfontolás tárgya lehet a fegyelmi büntetés mértékének az enyhítése.
A fellebbezés részben megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel, a fellebbezés keretein belül felülbírálta, megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
Az eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján 2019. január 1. napjától hatályos a fegyelmi eljárásokról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Mindebből okszerűen következik, hogy azt a fegyelmi ügyet, mely a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően indult meg az Üttv. eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2020. szeptember 4. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat megalapozott, a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte.
Megalapozottan jutott arra a következtetésre az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 16. § (2) bekezdésében foglaltakat, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. 16. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az ÜESZ 12.3. pontjában írt rendelkezést.
Helyesen jutott arra következtetésre az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi vétség tárgyi súlyára tekintettel az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazása indokolt.
A pénzbírság mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosító körülményeket is. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadta továbbá, hogy praxisának 70%-át kínai ügyfelek képviselete teszi ki. A 2020. március közepe óta tartó veszélyhelyzetre is figyelemmel ezen ügyfélköre igen jelentősen visszaesett, emiatt az ebből eredő munkadíj bevétele is igen nagymértékben csökkent. Jelenleg a korábbi árbevételének a 60%-át keresi csak meg, így igen jelentős bevétel kiesése keletkezett.
Fellebbezésében is hivatkozott arra, hogy ..................... gyermeket nevelnek a feleségével, a család havi nettó árbevétele ..................... Ft, mely összegből a lakás bérleti díja: ..................... Ft/hó.
Az elsőfokú eljárásban előadottakra és a fellebbezésben írtakra is figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eltúlzott az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított 350.000 Ft összegű pénzbírság.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi vétség tárgyi súlya, valamint az eljárás alá vont ügyvéd személyi és anyagi körülményei indokolják a vele szemben, az elsőfokú eljárásban megállapított pénzbírság összegének 200.000 Ft összegre történő mérséklését.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács rendelkezett az eljárási költség megfizetésére vonatkozóan is, a részben eredményes fellebbezésre tekintettel a másodfokú eljárás átalányköltséget 30.000 Ft-ban állapította meg az Üttv. 142. § (2) bekezdés, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. tv. (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bíróságokhoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.” A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatványok oldalról tölthető le.
A határozat jogerősé és 2020. november 10. napján végrehajtható.