A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... egyéni ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év július hó 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| dr. | szül: ... | |
| an: ... | ||
| lakcím: ... | ||
| iroda: ... | ||
| eljárás alá vont ügyvéd |
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
450.000 Ft (Négyszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 450.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 1 1732002-20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. ... eljárás alá vont ügyvédet 1991. augusztus 16. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Kilenc fegyelmi eljárás folyt ellene, melyből kettő megszüntetéssel zárult. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire nem állnak rendelkezésre adatok.
... a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. szeptember 09. napján érkezett beadványában Dr. ... ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettség szegését kifogásolta, mert az általa szerkesztett és ellenjegyzett okiratot nem valamennyi fél, és a tanúk sem előtte írták alá, annak ellenére, hogy az ügyvédi ellenjegyzés szövegében az alábbi szöveg szerepel.
„tanúsítom, továbbá, hogy szerződő felek ezen okiratot a fenti kettő - együttesen és folyamatosan jelen lévő - okirati tanúk előtt saját kezűleg írták alá...”
Bejelentő előadta bejelentésében, hogy .... szám alatti lakos tartozik neki, mert a Budapest Környéki Törvényszék ... számú ítéletével jogerőre emelkedett a Ceglédi Járásbíróság ... számú marasztaló ítélete alapján. ... önként nem teljesített, ezért végrehajtási eljárás megindítására került sor ellene 2012.04.25. napján.
A végrehajtási eljárás megindításakor még ... tulajdonát képezte a tápiószelei ... hrsz-ú ingatlan, azonban azt követően először . .. a leányának ajándékozta, majd peres eljárást kezdeményezett bejelentő ajándékozási szerződés hatálytalansága érdekében, s ezt követően felbontásra került a szerződés. A peres eljárásban és felbontás során is eljárás alá vont ügyvéd járt el.
A felbontást követően házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződéssel került le ... nevéről a fenti ingatlan volt felesége ... javára. Ezen szerződésen lévő ügyvédi ellenjegyzés nem felel meg az ügyvédi törvényben szabályozott követelménynek, melyre a Ceglédi Járásbíróság előtt .... szám alatti szerződés hatálytalansága iránt indított eljárásban derült fény, a meghallgatott tanúvallomások alapján.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2019. szeptember 10. napján előzetes vizsgálatot rendelt el eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mely egy ízben három hónappal meghosszabbításra került.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, melyben észrevételezte, hogy nem a levél írójától származik a bejelentés, kérte az eljárás megszüntetését, mert semmiféle etikai vagy egyéb vétséget nem követett el. Hivatkozott arra, hogy nem merült fel kétely arra vonatkozóan, hogy nem szerződő felektől származik az aláírás s kárt sem okozott. Nyilatkozatában részletesen kifejtette, hogy miért felelnek meg az általa szerkesztett és ellenjegyzett okiratok a vonatkozó jogszabályoknak. Azonban a nyilatkozata végén előadja, hogy ő maga is a perben értesült arról, hogy milyen módon történtek az aláírások.
2019. 12. 10. napján a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az elrendelt előzetes vizsgálat határidejét további 3 hónappal meghosszabbította figyelemmel az Üttv. 122. § (1) és (2) bekezdésére.
Fegyelmi Megbízott 2020. február 13. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd ellen ... bejelentése alapján az előzetes vizsgálati eljárás alapján.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére azért került sor, mert eljárás alá vont ügyvéd olyan okiratot Házastársi vagyonközösséget megszüntető okiratot szerkesztett és jegyzett ellen, ahol szerződő felek nem eljárás alá vont ügyvéd előtt írták alá az okiratot, majd ezt követően az ingatlan-nyilvántartásba átvezetése került .. . tulajdonjoga.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás elrendelése iránti beadványában hivatkozott arra, hogy alapos gyanú merül fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdésének b) és d) pontját, amely alapján az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el,
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot. A fegyelmi tanács elnöke intézkedett tárgyalás kitűzéséről.
A Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. július 28. napján tartott tárgyalást.
A fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint eljárás alá vont ügyvéd ... jogi képviselője volt több eljárásban is. megbízása alapján dr. .... ügyvéd képviselte ... bejelentővel szemben folyamatban lévő polgári peres eljárásokban, ahol ... jogerősen 3.000.000 Ft tőke és járulékai megfizetésére kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék.
Ezt követően ... ellen végrehajtási eljárás indult, s ezen eljárás alatt eljárás alá vont ügyvéd ajándékozási szerződést, ajándékozási szerződés felbontása elnevezésű okiratot, valamint házastársi vagyonközösséget megszüntető okiratot szerkesztett ... hrsz-ú ingatlanára.
A fegyelmi eljárás alapját képező Tápiószelén 2018. április 29. napján kelt házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette ... kérésének megfelelően Kecskeméten és az okiratot ... vitte el volt feleségéhez ... aláírás érdekében.
... a szerződést a saját lakhelyén írta alá, az aláírásakor kizárólag ... volt jelen. Egy példány sem maradt ...nénél. ...né sem az okiraton szereplő tanúkat nem ismeri, sem az okiratot ellenjegyző ügyvédet.
Az okirati tanúk együttesen és folyamatosan nem voltak jelen, amikor szerződő felek az okiratot aláírták.
A fegyelmi eljárás alapját képező okirat hatálytalansága okán peres eljárás volt folyamatban a Ceglédi Járásbíróság előtt ... szám alatt, mely során bejelentő kereseti kérelme első fokon elutasításra került, jelenleg az eljárás másodfokon van folyamatban.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy a jogszabályok betartásával szerkesztette meg a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést. ...et már régóta ismeri. Senkinek semmilyen kárt, érdeksérelmet nem okozott és ...né tulajdonjoga átvezetésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Kiemelte, hogy ezen eljárást bejelentő jogi képviselője dr. ... hatására indította, mert többször megfenyegette eljárás alá vont ügyvédet már. Hivatkozott arra, hogy bejelentő nem volt érintett a szerződésben ezért nem folytatható le a fegyelmi eljárás, mert már az előzetes vizsgálat során meg kellett volna szüntetni.
Elmondta eljárás alá vont ügyvéd, hogy az okiratot átadta ...nek, hogy írassa alá volt feleségével, aki nem Kecskeméten lakik, valamint az aláíráskor legyen jelen két tanú is, hogy az ingatlan-nyilvántartási szabályoknak megfeleljen az okirat. Hivatkozott rá, hogy a bírósági eljáráson tudta meg, hogy nem ... által előadott módon, együttes jelenlétükben történt az aláírás.
Csatolta ... és ...né általa szerkesztett nyilatkozatait, melyen eldöntendő kérdések kerültek feltevésre, s azokon ... és ...né aláírása szerepel.
Bejelentő távollétét kimentette és beadványt nyújtott be, melyhez csatolta Budapest Környéki Törvényszék ... számú ítéletével jogerőre emelkedett a Ceglédi Járásbíróság ... ítéleteit, az ajándékozási szerződést és földhivatali formanyomtatványt. Korábbi beadványát fenntartotta és kiegészítette azzal, hogy az előzményi anyagokat pontosította és a szerződéskötés egyes körülményeire hivatkozva előadta, hogy a szerződés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozatban foglaltakat fenntartotta, s annyiban módosította, hogy 1 rb. szándékos fegyelmi vétség valósult meg. A rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó szakaszában foglaltakat megsértette, azáltal, hogy felek azonosítását nem megfelelően végezte el, legalább az egyik fél nem nyilatkozott arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratának, illetőleg az egyik fél az okiratot nem eljárás alá vont ügyvéd előtt írta alá, ennek ellenére mindezeket eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzésével tanúsította. A fentiek miatt az Üttv. 44. § (1) bekezdésében foglaltak szándékos megsértése eljárás alá vont ügyvéd részéről megállapítható és így 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése is megállapítható. Ezért pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta és a felmerülő költségekben történő marasztalást.
Eljárás alá vont ügyvéd kérte panaszos kérelmének elutasítását és az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint nem okozott senkinek érdeksérelmet illetve kárt. Hivatkozott arra, hogy ... és ...né aláírása sajátjaként szerepel az okiraton. Csekély hibának minősítette, ami történt, de ennek olyan csekély a tárgyi súlya, hogy következményt nem vonhat maga után. Elismerte, hogy abban tévedett, hogy elegendő a két tanú is aláíráskor ilyen esetben, azaz ...né aláírásakor.
A vezető fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást panaszos/bejelentő vallomása, eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata és a csatolt okiratok alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatait nem fogadta el teljes mértékben. Tényként állapítható meg, hogy a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést ...né nem eljárás alá vont ügyvéd előtt írta alá, s nem okirati tanúk jelentétében írta alá, s nem volt tudomása előzetesen ...nének a szerződés tartalmáról, mert az ... megbízása alapján került elkészítésre.
Eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta, hogy nem előtte írta alá ...né a szerződést s azon körülményt sem, hogy ... megbízásából került elkészítésre az okirat.
Eljárás alá vont ügyvéd, akkor járt volna el helyesen, ha előzetesen mindkét szerződő féllel legyezteti az okirat tartalmát és ...né előtte írta volna az okiratot alá az ó jelenlétében és a tanúk jelenlétében a fentebb már idézett okiraton feltüntetett ellenjegyzés szerint.
Pontosan be nem azonosítható személy által telefonon történt szerződés aláírás elismerés nem minősül az ügyvéd előtt a szerződő fél által tett sajátjaként történő aláírás elismerésnek.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (1) bekezdése kimondja:
44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a házastársi vagyonközösséget megszüntető okiratot úgy jegyezte ellen, hogy a mindkét fél nem nyilatkozott, hogy az akaratuknak megfelel s az okiratot valamennyi fél nem előtte írták alá, illetve nem ismerte el előtte valamennyi szerződő fél az aláírását sajátjuknak, így eljárás alá vont ügyvéd megszegte a fenti szabály b) és d) pontját. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása az Üttv. 108. § b) pontjába írt pénzbüntetés fegyelmi büntetést alkalmazta. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt a tényt, hogy az ügyvédi ellenjegyzés jelentős szerepet tölt be az ügyvédi hivatásba s ennek megsértése az ügyvédek tekintélyét, az ügyvédségbe vetett bizalmat nagy mértékben csorbítja.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021. április 22. napján jogerős és 2021. július 6. napján végrehajtható. (FF/072/2020.)