A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a (...) kecskeméti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év január hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
(...) eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
I. Eljárás alá vont ügyvéd 2006. május 1. napjától Ügyvédi Iroda tagjaként végzi tevékenységét. Fegyelmi felelősségét ez idáig nem állapították meg. (...)
II. (...) bejelenő beadványa 2019. augusztus 3. napján érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben eljárás alá vont ügyvéd egy adásvételi szerződés során, különösképpen az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban kifejtett tevékenységét kifogásolta.
Előadta a bejelentő, hogy (...) bízta meg egy ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésével, és ellenjegyzésével, az illetékes földhivatal előtti eljárás lebonyolításával, továbbá a társtulajdonosok elővásárlásra történő felhívásával. Előadta továbbá, hogy 2017. július 5. napján (...) eladóval együtt aláírták a panaszolt ügyvéd által a (...) hrsz alatti természetben (...). sz.a. ingatlan 3/12-3/12 eszmei hányadrészeire vonatkozó adásvételi szerződést, melyben a tulajdonaikat képező jelölt hányadokat (...) vevő vásárolta meg.
Beadványában előadta a bejelentő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2017. július 5. napján kelt felszólító levelében tájékoztatta az ingatlan társtulajdonosaként elővásárlásra jogosult (...) az elővásárlási jog - 10 napon belül történő - gyakorlásának lehetőségéről.
Előadta továbbá, hogy (...) bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, azonban a vételárat az ügyvédi levélben biztosított határidőn belül nem fizette meg.
Ezt követően az eljáró ügyvéd a szerződés szerinti vevő tulajdonjogának bejegyzése érdekében kérelmet terjesztett elő a Földhivatalhoz, azonban a tulajdonjog bejegyzését a hivatal visszautasította, mivel nem került igazolásra, hogy a társtulajdonos nem élt elővásárlási jogával.
Előadta továbbá a beadványban (...), hogy (...) az adásvételi szerződés érvénytelenség iránt pert kezdeményezett a szerződő felekkel, így vele szemben is, és úgy első-, mind másodfokon pernyertes lett. A pervesztes alpereseket a két eljárásban, egyetemlegesen mindösszesen 1.007.500 Ft különböző jogcímeken történő megfizetésére is kötelezték a bíróságok.
Előadta a panaszos, hogy mindkét ítélet szerint hibázott az eljáró ügyvéd, amikor csak 8 napos határidőt biztosított a társtulajdonosnak az elővásárlási jog gyakorlására. A panaszos beadványában nehezményezte, hogy az ügyvéd tevékenységével kapcsolatban őt jelentős anyagi hátrány érte, és kérte ezért a panaszolt ügyvéd felelősségre vonását.
Ezen bejelentés alapján a Bács - Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. szeptember 2. napján P. 379/2019. szám alatt elrendelte az előzetes vizsgálatot.
(...) ügyvéd 2019. szeptember 16. napján igazoló jelentést nyújtott be és csatolta az adásvételi szerződést, az elővásárlással kapcsolatos a társtulajdonoshoz intézett levelét, az arra kapott választ, a (...) ügyvéddel folytatott levelezést, a földhivatali kérelmet és a Földhivatalhoz írt levelét.
(...) igazoló jelentésében az alábbiakat adta elő:
Az adásvételi szerződés elkészítésénél, az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, az elővásárlásra jogosult joggyakorlását követő egyeztetés (levélváltások) során a felek akaratának megfelelően, az etikai szabályok betartása mellett járt el, sem szándékos, sem gondatlan fegyelmi vétséget nem követett el.
Kiemelte, hogy a bejelentő által állítottakkal ellentétben sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem állapította meg, hogy szakmai hibát vétett volna azzal, hogy a felek kérésének megfelelően rövid határidőt biztosított a társtulajdonosok elővásárlási jogának gyakorlására. Előadta, hogy az elővásárlási jogát gyakorló (...) joggyakorló nyilatkozatának kézhezvételét követően a szerződő felek álláspontja volt az, hogy nem tekintik az elővásárló jognyilatkozatát joghatályosnak, és (...) vevő tulajdonjogának bejegyzését kérik. Utalt arra, hogy (...) társtulajdonos (...) bejelentővel már korábban is perben állt, kifejezetten el kívánta volna kerülni, hogy az adásvétel tárgyát képező tulajdoni illetőség tulajdonjogát (...) szerezze meg. (...) perindítását követően (...) jogi képviselőt vett igénybe, aki nyilvánvalóan tájékoztatást adott a pernyertesség/pervesztesség esélyeire, ennek ismeretében tette meg a perbeli nyilatkozatait, védekezése arra irányult, hogy a társtulajdonos joggyakorló az ajánlattól eltért, illetve nem volt meg a teljesítőképessége. A bejelentő hivatkozásával ellentétben az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő „rövidségének” (...) pervesztessége szempontjából nem volt relevanciája, mivel a rövid határidőhöz képest is jogszerűen gyakorolta a társtulajdonos az elővásárlási jogát. A pervesztességét az ítélet szerint az eredményezte, hogy (...) és eladó társa, (...) jogellenesen nem adták meg a bejegyzési engedélyt az elővásárló felperes részére, annak ellenére, hogy a vételárat ügyvédi letétbe helyezte.
A fegyelmi biztos a 2019. november 26. napján kelt határidő hosszabbítást követően 2020. február 29. napján a fegyelmi eljárás elrendelte a P.379/2019. számú határozatával.
A fegyelmi biztos határozatában arra hivatkozott, hogy az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Az Üttv. 42. § (6) bekezdése szerint az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos jogi kockázatokról. A fentiek alapján megalapozott annak gyanúja, hogy (...) ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
III. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
(...) bejelentő és az élettársa (...) 3/12-ed-3/12-ed arányú tulajdonában állott a Kecskemét belterület (...) hrsz-ú, Kecskemét, (...) szám alatti ingatlan, amelynek további társtulajdonosai voltak (...) 2/12-ed, valamint (...) 4/12-ed arányban. Az ingatlan használati megosztását a Kecskeméti Járásbíróság (...) számú ítélete szabályozta. (...) társtulajdonos jognyilatkozat pótlása iránt indított pert gázvezeték helyreállítása ügyben, a keresete alapján a Kecskeméti Járásbíróság (...). számú ítéletével (...) és (...) jognyilatkozatát pótolta.
A szomszédos (...) hrsz-ú ingatlan tulajdonosa az (...)., amelynek ügyvezetője (...).(...) élettársa (...) - jelenleg már a házastársa (...). A Kft. már évekkel korábban is tárgyalt (...) és (...) a (...) hrsz-ú ingatlanban fennálló tulajdoni illetőségeinek megvételéről. (...) tanúkénti meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy az eladók közös egyetértésével döntöttek úgy, hogy nem a Kft., hanem az ügyvezető élettársa (...) vásárolja meg (...) és (...) 3/12-ed-3/12-ed tulajdoni illetőségeit 8.250.000 Ft vételárért.
Az adásvételi szerződést a felek 2017. július 5. napján írták alá. A szerződést (...) ügyvéd készítette és ellenjegyezte. A szerződés tartalmazza, hogy a vételár az okirat aláírásakor készpénzben hiánytalanul megfizetésre került, eladók a szerződésben megadták a vevő javára a tulajdonjog bejegyzési engedélyt. A szerződés tartalmazza, hogy a Ptk. 5:81. §-ában írtak szerint a társtulajdonosok elővásárlási joggal rendelkeznek, akiknek a szerződést teljes terjedelemben közölni kell. Rögzítésre került, hogy amennyiben bármelyik elővásárlásra jogosult él ezen jogával, a teljes vételárat a (...) tulajdonában lévő (...) számú számlára kell megfizetnie. A szerződés azt is tartalmazza, hogy az elővásárló köteles megfizetni ugyanezen számlára a felmerült ügyvédi költséget 101.600 Ft + 6.600 Ft földhivatali szolgáltatási díjat. A szerződés tartalmazza, hogy a (...) ügyvéd részére adott meghatalmazás alapján az ügyvéd az elővásárlási joggal kapcsolatos felhívások körében a felek helyett és nevében teljes jogkörrel jár el.
A szerződés szerint a felek által aláírt szerződés ügyvédi megbízási szerződés tényvázlatául is szerepel.
(...) által 2017. július 5-én készített, és e napon tértivevényes küldeményként feladott levelet (...) 2017. július 19. napján vette át. A felhívás tartalmazza, hogy a levél kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban jelezze, amennyiben élni kíván az elővásárlási jogával. A felhívás tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a szerződésben rögzített feltételektől nem térhet el. (...) 2017. július 26-án kelt és tértivevényes küldeményként feladott elővásárlási jog gyakorlását bejelentő levelét a posta 2017. július 28-án megkísérelte (...) részére kézbesíteni, ami eredménytelen volt. (...) 2017. augusztus 1. napján vette át (...) bejelentését, majd 2017. augusztus 2. napján benyújtotta a földhivatalba a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét, amelyet a földhivatal 2017. augusztus 14-i határozatával elutasította.
(...) 2017. augusztus 7-én a vételárat (...) ügyvédnél letétbe helyezte, azzal, hogy minden feltétel nélkül kifizethető az ügyvédi letétből, amennyiben megadják az eladók a tulajdonjog bejegyzési engedélyhez a nyilatkozatukat. (...) 2017. augusztus 9-én ismét felhívta az eladókat a (...) ügyvéd útján a tulajdonjog bejegyzési engedély kiadására.
(...) 2017. augusztus 10-én arról értesítette a jogi képviselő részére küldött levelével (...) elővásárlásra jogosultat, hogy a joggyakorló nyilatkozata elkésetten, 2017. július 31-ét követően érkezett meg, pénzügyi teljesítés nem történt meg, illetve el kívánt térni az adásvételi szerződésben írtaktól, ezért nem jött létre vele az adásvételi szerződés.
(...) felperes képviseletében (...) ügyvéd keresetet nyújtott be Kecskeméti Járásbíróságon. A (...) számú elsőfokú ítélet megállapította, hogy a 2017. július 5. napján az I. r. (...) és II. r. (...) alperesek (eladók) és (...) III. r. alperes (vevő) között létrejött szerződés a felperessel szemben hatálytalan, és megállapította, hogy a szerződés a Kecskemét belterület (...) hrsz-ú ingatlan I. r. (...) és II. r. (...) alperesek és (...) felperes között jött létre.
A perben az eladókat (...) ügyvéd, (...) vevőt (...) ügyvéd képviselte.
Az I. fokú ítélet I., II., III. r. alpereseket kötelezte arra, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 412.500 Ft perköltséget, valamint az Állam javára 495.000 Ft eljárási illetéket.
Az ítélet ellen eladók és vevő fellebbezéssel éltek. A Kecskeméti Törvényszék (...) számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és I., II., III. r. alpereseket 100.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte egyetemlegesen, míg III. r. (...) alperest az illetékfeljegyzési joga alapján le nem rótt 660.000 Ft II. fokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára. ((...) és (...) a 660.000 Ft fellebbezési eljárási illetéket előzetesen lerótták).
A Törvényszék jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a vita tárgyát az képezte, hogy az elővásárlási joggal élő (...) tett-e olyan elővásárlási jognyilatkozatot, amely alkalmas volt a kereseti kérelem teljesítésére. A Ptk. 6:222. § (4) bekezdése szerint, ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre. Az eladók és a vevő alperesek álláspontja az volt, hogy az elővásárló részéről a joggyakorlásra késedelmesen került sor. A Magyar Posta Zrt. közlése szerint az ajánlati kötöttség időtartama alatt 2017.07.28. napján sikertelenül kísérelte meg a posta az elővásárlási jognyilatkozatot tartalmazó küldemény kézbesítését (...) ügyvéd részére. Az ítélet megállapítja, hogy ez a körülmény nem vezet arra, hogy az elővásárló jognyilatkozata elkésett volna. Az adásvételi szerződésnek sajátos kikötése volt, hogy ha az elővásárlásra jogosult a jogát gyakorolja, nem az eladóknak, hanem a szerződéses vevőnek kell teljesíteni, tehát olyan személy irányába terheli a vételár fizetési kötelezettség, akivel a szerződés létrejötte során nem kerül jogviszonyba. Ez a kikötés azzal a következménnyel is járt, hogy elvált a vételár jogosultjának, illetve a bejegyzési engedély kiadására kötelezettnek a személye. Az ítélet megállapítja, hogy az elővásárló által támasztott, azon kikötés, hogy az eladók az ő részére adják meg a tulajdonjog bejegyzési engedélyt, nem volt többletkikötés.
Az ítélet indokolásában kifejti, hogy az alperesek elzárkózó hozzáállása folytán nem volt elvárható az elővásárló felperes részéről annak a kockázatnak a felvállalása, hogy bejegyzési engedély nélkül egy olyan személy részére teljesítse a jelentős összegű vételárat, aki az engedély kiadásának nem volt kötelezettje. Megállapította továbbá az ítélet, hogy nem minősült a vételi ajánlattól eltérő feltételnek az, hogy a vételárat készpénzben kívánja kiegyenlíteni, hiszen a szerződéses vevő is készpénzben egyenlítette ki az eladók részére. Az ítélet szerint az alperesek az együttműködési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért nem volt más lehetősége az elővásárló felperesnek, mint az ügyvédi letétbe helyezéssel történő teljesítés. A jogerős ítélet szerint a jognyilatkozat tételre biztosított tíz napos határidő rövidnek volt tekinthető.
IV. A 2020. október 28. napján tartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Az üggyel kapcsolatban előadta továbbá, hogy az igazoló jelentésében leírtakat változatlanul fenntartja, és azt részben ki is egészítette.
Elmondta, hogy a szerződéskötést megelőzően több egyeztetés is lezajlott a szerződő felek, valamint (...) között (...) ügyvéd előtt, sőt ezt meghaladóan a panaszost a szerződés tartalmának kialakítása kapcsán (...) ügyvédnő is segítette.
A panaszos már a szerződéskötés előtt nyilvánvalóvá tette, hogy el kívánja kerülni azt, hogy az ingatlant (...) szerezze meg.
Többször is egyeztetett a vevő érdekében eljáró (...), aki tudomása szerint ugyancsak több alkalommal beszélt a panaszossal a szerződéssel kapcsolatos kérdésekről.
Hangsúlyozta, hogy a szerződő felek közös döntése volt az, hogy nem fogadták el (...) elővásárlási jogát gyakorló nyilatkozatát.
Azt nem vitatta eljárás alá vont ügyvéd, hogy az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat ismeretében adta be másnap a földhivatalhoz a szerződés szerinti vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét. Ezt azzal indokolta, hogy a szerződő felek együttesen nyilatkoztak úgy, hogy nem a késedelmes nyilatkozat tétel, hanem a vételár meg nem fizetése miatt tekintették jogszerűtlennek (...) nyilatkozatát. Megemlítette továbbá, hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos járulékos költségeket sem fizette meg a nyilatkozattevő, így az elővásárlási jog jogszerű gyakorlása több okból sem valósult meg.
Nyilatkozott továbbá eljárás alá vont ügyvéd arról is, hogy ő haladéktalanul értesítette (...) az elővásárlási nyilatkozat átvételéről, és őt (...) arról tájékoztatta, hogy egyeztetett valamennyi érdekelttel és mindenki jogszerűtlennek találta az elővásárlási jogosult joggyakorlását, ezért kérték a haladéktalan földhivatali benyújtást.
Előadta továbbá, hogy amennyiben a panaszos valóban megadta volna az elővásárlásra jogosult részére a tulajdonjog bejegyzési engedélyt, úgy bizonyára nem bocsátkozott volna perbe ebben a kérdésben.
A bejelentő 2020. október 28-i meghallgatása során a korábbi nyilatkozatait fenntartotta, azt kiegészíteni, pontosítani nem kívánta.
Ezt követően a fegyelmi tanács a bejelentőt részletesen meghallgatta a 2020. december 3-án tartott tárgyaláson, ahol elmondta, hogy a perben őt valóban nem az eljárás alá vont ügyvéd képviselte. A perbeli képviselője ugyancsak problémásnak ítélte, hogy véleménye szerint rövid határidőt biztosított eljárás alá vont ügyvéd az elővásárlási jog gyakorlására.
A bejelentő arra a kérdésre, hogy amennyiben nem bocsátkozik perbe és megadja (...) részére a tulajdonjog bejegyzési engedélyt, akkor elkerülhető lett volna a per, miért nem állapodott meg erről az elővásárlási jogával élni kívánó társtulajdonossal - úgy nyilatkozott, hogy őt senki sem tájékoztatta ennek lehetőségéről, nem volt tudomása arról sem, hogy a perben is lehetett volna egyezséget kötni. Azt nem vitatta, hogy (...) volt már korábban is peres ügye.
Arra a kérdésre, hogy miért nyújtott be fellebbezést az elsőfokú ítélettel szemben, úgy nyilatkozott, hogy bár a jogi képviselője tájékoztatta, hogy nem biztos, hogy eredményes lesz a fellebbezés, ennek ellenére megbízást adott a fellebbezés benyújtására és lerótta az ehhez szükséges illetéket is. Előadta továbbá, hogy, ha lett volna arról tudomása, hogy hogyan lehet az ügyet költséghatékonyan lezárni, úgy elgondolkozott volna az elismerés lehetőségén.
A 2021. január 14. napján tartott tárgyaláson került meghallgatásra (...) tanú, aki elmondta, hogy az elővásárlásra jogosult határidőn belül tett elfogadó nyilatkozatot, de nem helyezte ügyvédi letétbe a vételárat, ezért úgy döntöttek az eladókkal folytatott egyeztetés során, hogy nem fogadják el a jogosult ajánlatát, és egybehangzóan azt kérték az ügyvédnőtől, hogy adja be a földhivatalba a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét. Kiemelte, hogy ő a panaszossal egyeztetett és a közös kérésükről ő értesítette (...). Hozzáfűzte, hogy a bejelentő egyeztetett a saját ügyvédjével is ezen kérdésben és ezt követően döntött arról, hogy ő sem fogadja el a nyilatkozatot és kéri a vevő a tulajdonjog bejegyzésének kezdeményezését az ügyvédtől.
Elmondta, hogy tudomása volt arról, hogy a bejelentőnek kimondottan rossz viszonya volt és van (...) és ezért nem kívánta, hogy az elővásárlásra jogosult megszerezze az ő tulajdoni hányadát.
Mivel a meghallgatott tanúk vallomásai között ellentét mutatkozott, ezért a Fegyelmi tanács elrendelte a szembesítésüket, azonban ez egyik kérdésben sem vezetett eredményre.
Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a dr. (...) és dr. (...) közötti levélváltást, melynek tanúsága szerint az adásvételi szerződés véleményezésre megküldésre került a bejelentő által megjelölt ügyvédnek, aki azzal kapcsolatban nem jelzett problémát.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd azon kérdésére, - hogy amennyiben a peres ügyvédje is rövidnek találta a nyilatkozattételre biztosított határidőt, akkor miért bocsátkozott perbe, miért nem egyezett meg inkább a társtulajdonossal - érdemi választ nem adott, csak annyit nyilatkozott, hogy el akarta adni az ingatlant és igazságtalannak érezte, hogy ez után pereskednie kellett.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta. Álláspontja szerint az okirat szerkesztő ügyvédnek fel kellett volna hívnia igazolható módon az eladókat arra, hogy adják meg az elővásárlónak a tulajdonjog bejegyzésre az engedélyt, tájékoztatni kellett volna az eladókat, hogy ennek megtagadása milyen következményekkel járhat. Amennyiben ennek ellenére utasították volna a felek az ügyvédet arra, hogy kérik mégis a tulajdonjog bejegyzést a vevő javára, akkor ezzel a fegyelmi felelősség alól mentesülhetett volna. Mivel ennek elmaradása nem állt a megbízók érdekeinek szolgálatában, így megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és indítványozta megrovás fegyelmi büntetés kiszabását, és költségekben történő marasztalását.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában kérte az eljárás megszüntetését, mivel fegyelmi vétséget nem követett el. Az eljárás során jogszabályt nem sértett, lelkiismeretesen a legjobb tudása szerint járt el, az ügyfelek közös kérelme alapján nyújtotta be a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet. Úgy nyilatkozott, hogy az ügyfelek tudomással bírtak a lehetséges jogkövetkezményekről és ennek ismeretében adták meg a felhatalmazást a bejegyzési kérelem előterjesztésére.. Alátámasztja ezt az is, hogy valamennyien perbe bocsátkoztak és vitatták az eljárás mindkét fokán az elővásárlásra jogosult joggyakorlásának jogszerűségét, ekkor sem hivatkoztak azonban arra, hogy nem voltak tisztában a lehetséges jogkövetkezményekkel.
V. A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.
A fegyelmi tanács a tényállást a felek és a tanú vallomása, a rendelkezésre bocsátott okiratok, ügyvédi levelezések alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében és a fegyelmi tárgyaláson is vitatta a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését, azonban a fegyelmi megbízott a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte.
A bejelentő eljárást indító beadványából az állapítható meg, hogy abban azt sérelmezte, hogy „a társtulajdonos elővásárlásra felhívásában a kézhezvételtől számított 8 nap határidőt biztosított a 21 illetve 30 napos határidő helyett. Panaszolt ügyvéd fentebb hivatkozott hibája révén jelentős anyagi károm keletkezett”.
Elsődlegesen azt vizsgálta a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elővásárlásra jogosultat joggyakorlásra felhívó levele - különös tekintettel a joggyakorlásra vonatkozó határidő vonatkozásában - jogszabálysértő volt-e, vagy az bármilyen okból ellentétes volt a bejelentő érdekeivel. A fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd a felhívó levél tartalmát körültekintően a vonatkozó jogszabályi előírások és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának egyéb szakmai szabályival összhangban fogalmazta meg, így ezzel kapcsolatban fegyelmi felelősség nem terheli.
A következő vizsgált kérdés az volt, hogy az ügyfelek tájékoztatása - az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának megismerését követően - megfelelő volt-e. A fegyelmi tanács arra az álláspontra jutott, hogy eljárás alá vont ügyvéd haladéktalanul tájékoztatta a vevő képviseletében eljáró megbízottat és rajta keresztül az eladókat is. (...) tanú aggálymentes vallomása alapján megállapítható volt, hogy az ügyvédi tájékoztatást követően a vevő az eladókkal közösen alakította ki azon álláspontját, hogy nem fogadják el - a vételár letétbe helyezésének hiánya miatt - jogszerű nyilatkozatnak az elővásárlásra jogosult által megtett nyilatkozatot. Azt is tényként fogadta el a fegyelmi tanács, hogy a szerződő felek közösen és egybehangzóan arra utasították az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az előzőek okán nyújtsa be a földhivatalba a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét.
Nem osztotta tehát a fegyelmi tanács a fegyelmi megbízott a végindítványban kifejtett azon álláspontját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csak akkor mentesülhetett volna a fegyelmi felelősség alól, ha írásban tájékoztatja a szerződő feleket az esetleges jogkövetkezményekről.
A szerződő felek, így a panaszos is tisztában voltak a jognyilatkozat el nem fogadásának esetleges jogkövetkezményeivel, amit az előzőekben kifejtetteken túl igazol az is, hogy egy peres eljárás megindítása, és egy elsőfokú ítélet alapján sem ismerték el a társtulajdonos igényét.
E körben utalni kíván a fegyelmi tanács arra az el nem hanyagolható tényre is, hogy meg kell különböztetni az eladói és vevői érdekeket az elővásárlási jog gyakorlása kapcsán. A vevő érdeke az, hogy megszerezzen egy ingatlant, míg az eladó érdeke az, hogy megkapja a vételárat. Amennyiben az elővásárlásra jogosult él ezen jogával, úgy a vevő érdekei csorbulnak, hiszen nem tudja megszerezni a tervezett ingatlant, de az eladó érdeke ugyanúgy teljesül ez esetben is, hiszen ugyanazon vételárhoz jut az elővásárlásra jogosulttól, mint a vevőtől.
Maga a panaszos sem vitatta, hogy rossz viszonyban van az elővásárlásra jogosulttal, vele szemben már azt megelőzően is viselt pert. Ehhez kapcsolódóan azt is tényként fogadta el (...) tanú vallomásából a fegyelmi tanács, hogy a bejelentő egyáltalán nem kívánta az elővásárlásra jogosult tulajdonszerzését előmozdítani.
A panaszos a bejelentésében hivatkozott arra is, hogy őt a peres eljárással kapcsolatban kár érte. A fegyelmi tanács rámutat arra, hogy a panaszosnak lehetősége lett volna a peres eljárást elkerülni, amennyiben megadta volna a tulajdonjog bejegyzési engedélyt az elővásárlási jogával élő társtulajdonos részére. Itt utal vissza arra a Fegyelmi Tanács, hogy ezzel a panaszos szerződéses és anyagi érdekei sem csorbultak volna. Nyilatkozott az eljárás során a panaszos, hogy számára mindegy volt, hogy ki vásárolja meg az ingatlanját. A fenti tények tükrében a fegyelmi tanács nem látott logikai összefüggést a panaszos által az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt magatartása és a kétfokú bírósági eljárás költségeinek viselése között, így ezen kérdésben sem állapította meg a fegyelmi felelőségét.
Hangsúlyozni kívánja a fegyelmi tanács, hogy a panaszos többször is utalt arra, hogy nem volt megfelelően tájékoztatva, nem tudta, milyen jogkövetkezményei lehetnek, ha nem adják meg az elővásárlásra jogosult részére a tulajdonjog bejegyzési engedélyt. Mivel a panaszos már a szerződés megkötését megelőzően is igénybe vette egy kívülálló harmadik ügyvéd támogatását, aki őt később a perben is képviselte, így a bejegyzési engedély megadásának elmaradásával járó esetleges jogkövetkezményekkel, a várható perköltségekkel kapcsolatos ismeretekkel legkésőbb a keresetlevél kézhezvételekor tisztában kellett lennie. Ekkor - a felek között egyezség esetén - még jelentős illetékkedvezmény alkalmazásával le lehetett volna zárni az eljárást.
A jogkövetkezményekkel, a peres eljárás kockázataival és perköltségekkel kapcsolatos tájékoztatás nem a szerződést készítő ügyvéd feladatát képezték, ezért ezek esetleges elmaradásából adódó bárminemű hátrány sem róható fel neki.
VI. A fegyelmi tanács a fentiek alapján az ügy részletes analízisét követően nem észlelt olyan magatartást az eljárás alá vont ügyvéd részéről, ami fegyelmi felelősségének megállapítására alkalmas lett volna, ezért vele szemben az eljárást megszüntette.
VII. Mivel a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, így az eljárás során felmerült költségeket a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021. május 21. napján jogerős és végrehajtható.