A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ... kamarai tagságát törölt kecskeméti ügyvédjelölt (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| dr. | szül.: ... | |
| a. n.: ... | ||
| lakcím: ... |
eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltet arra, hogy 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt, jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. ... eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltet 2015. december 11. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti nyilvántartásába, ahonnan ... napján törölték. 2019. ... napjától dr. ... kecskeméti ügyvéd alkalmazásában állt, az itt fennállott munkaviszonya 2019. ... napján szűnt meg közös megegyezéssel.
Napi négy órás bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, havi jövedelme a minimálbér fele, továbbtanuló nagykorú gyermekéről saját háztartásában gondoskodik. Ez ideig vele szemben fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.
2020. május 29. napján érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ... bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
2020. június 10. napján a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el eljárás alá vont törölt ügyvédjelölttel és munkáltatójával szemben, felhívva mindkettőjüket a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok 8 (nyolc) napon belüli megküldésére a kamara részére.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt igazoló jelentést nem terjesztett elő, az ügyre vonatkozó iratokat felhívás ellenére nem küldte meg, míg munkáltatója 2020. július 01. napján igazoló jelentését előterjesztette és csatolta az ügyre vonatkozó iratokat is.
Vezető fegyelmi biztos 2020. szeptember 03. napján az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal, 2020. december 10. napjáig meghosszabbította.
2020. november 09. napján vezető fegyelmi biztos eljárás alá vont törölt ügyvédjelölttel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, mert alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt ügyvédi tevékenység gyakorlása során azzal a magatartásával, hogy a megbízót az ügyről illetve az új tárgyalási napokról nem tájékoztatta, a megbízóval a kapcsolatot nem megfelelően tartotta, a képviselet ellátásának befejezését követően az iratok kiadását mind munkáltatója, mind a megbízója részére megtagadta, az ügyre vonatkozó iratok kamara részére történő megküldését elmulasztotta, az átvett ügyvédi díjak tekintetében a számla kibocsátásáról nem gondoskodott, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, az ÜESZ 12.3. pontjának, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 159. §-ának rendelkezéseit, amellyel 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, bejelentő nyilatkozatai, a meghallgatott tanú vallomása, továbbá az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamaránál 2015. ... napján került az ügyvédjelölti nyilvántartásba bejegyzésre, a kamara 2020. ... napjával törölte az ügyvédjelöltek névjegyzékéből. 2019. ... napjától a munkáltatója dr. ... ügyvéd volt, a vele fennállott munkaviszonya 2019..... napján közös megegyezéssel megszűnt.
2019. május 27. napján ... bejelentő a Ceglédi Járásbíróságon szám alatt az OTP Faktoring Követéskezelő Zrt. felperesnek a bejelentő mint alperes ellen indított polgári perében eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt közreműködésével megbízást adott jogi képviseletének ellátására dr. ... ügyvédnek. Mindaddig, amíg eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt munkaviszonya principálisával fennállt - azaz 2019..... napjáig -, bejelentő perbeli képviseletét tevőlegesen eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt látta el; így 2019. május 28. és 2019. szeptember 26. napjain ő vett részt az ügyben tartott bírósági tárgyalásokon és bejelentő az ügyvédi díjat is az ő kezeihez teljesítette. Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt azonban az átvett ügyvédi díjakra vonatkozó bizonylat kiállításáról nem gondoskodott, az általa átvett ügyvédi díjakat eltitkolta munkáltatója elöl.
Dr. ... ügyvéd a részére elektronikus úton kézbesített bírósági ügyiratokat az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt e-mail címére továbbküldte.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt legutoljára 2019. szeptember 26. napján vett részt az ügyben bírósági tárgyaláson. Az ezt közvetlenül követő időszakban a bíróság 2019. október 29., 2020. január 09. és 2020. március 03. napjaira tűzött ki tárgyalási határnapokat az ügyben, ez utóbbi tárgyalástól kezdődően a bejelentő jogi képviseletéből adódó teendőket dr. ... ügyvéd látta el. Időközben eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt munkaviszonya dr. ... ügyvédnél közös megegyezéssel 2019..... napján megszűnt. Az, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt milyen tartalmú tájékoztatást adott bejelentőnek a tárgyalásokról való távolmaradásáról, annak okáról, a 2019. október 29-i tárgyaláson kitűzött következő tárgyalási határnapról, nem volt megállapítható, ahogy az sem, hogy a megbízóval nem tartotta megfelelően a kapcsolatot.
Mind bejelentő, mind pedig eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt munkáltatója is a 2020. március 03-i tárgyalás után az ügy iratainak kiadására vonatkozó igényt fogalmazott meg eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt felé, aki azonban ezeknek nem tett eleget, mivel állítása szerint -, mely az eljárás során kétséget kizáró módon nem volt megcáfolható - a bejelentő által kiadni kért eredeti kölcsönszerződés nem került a birtokába, az ügy aktája pedig ekkor már nem volt a birtokában.
2020. június 10. napján kelt előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában a vezető fegyelmi biztos felhívta eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 (nyolc) napon belül köteles megküldeni a kamarának, azonban eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt a felhívásra egyáltalán nem reagált, iratot sem csatolt.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét a tárgyaláson részben - az átvett munkadíjra vonatkozó bizonylat kiállításának elmulasztására nézve - elismerte, egyebekben pedig vitatta felelősségét; előadta, hogy folyamatosan megfelelően tájékoztatta bejelentőt a tárgyalási időpontokról, a tárgyalás menetéről, és megelőzően arról is, hogy a 2019. év végén megszűnő munkaviszonya miatt azt követően már nem járhat majd el az ügyben, principálisával folyamatosan tartotta a kapcsolatot, eredeti kölcsönszerződést bejelentőtől nem vett át, az ügy aktája nem maradt nála.
Bejelentő a fegyelmi tárgyaláson fenntartotta írásbeli nyilatkozatait, azonban előadta, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt a 2019. október 29-i tárgyalási napon felhívta, hogy a tárgyalás elmarad, nem lesz megtartva. 2019. novemberében és decemberében is beszéltek egymással, novemberben eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt azt mondta, hogy bejelentő értesítve lesz a következő tárgyalásról, decemberben pedig arról volt szó, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt a következő tárgyalásra nem tud menni. Bejelentő az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölttől általa kért iratok vonatkozásában végül akként pontosította korábbi nyilatkozatát, hogy kizárólag a kölcsönszerződés eredeti példányát kélte vissza, mert azt hagyta nála.
Dr. ... tanú előadta, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltet 2019. ...napjától 2019. .... napjáig foglalkoztatta, munkavégzésének helye a ... szám alatti irodában volt. A bíróságok által küldött elektronikus ügyiratokat kizárólag saját maga tudja átvenni a tárhelyén, az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt által kizárólag vitt ügyekben, amelyek közé a tárgybeli ügy is tartozott - mindig továbbította az elektronikus iratokat eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltnek; a 2019. október 29-i tárgyalás jegyzőkönyvét 2019. november 20. napján küldte meg részére e-mailben. Ezen ügy aktája eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltnél volt. 2019. szeptemberében jelezte eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltnek, hogy nem kívánja a jogviszonyát fenntartani, azzal, hogy ...-ig biztosítja számára a helyet. Megállapodtak arról, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt az általa kizárólag vitt ügyeket másik kollégához át fogja vinni. Előadta továbbá, hogy a vele létrejött megbízási jogviszonyok nem szűntek meg ezekben az ügyekben, ő fenntartotta ezeket, segítendő eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltet. A 2020. január 09-ére kitűzött tárgyaláson nem vett részt, nem emlékezett milyen ok miatt nem mentek el. 2020. március 03-i tárgyaláson azért jelent meg, mert eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt visszajelezte számára, hogy még nem tudott elhelyezkedni. Ezen a tárgyaláson merült fel, hogy bejelentőnél nincsenek meg bizonyos iratok - így az eredeti kölcsönszerződés sem -, melyek átadását kérte eljárás alá vont törölt ügyvédjelölttől.
Vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta. Álláspontja szerint az eljárás alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt nem megfelelően tájékoztatta megbízót az ügy állásáról, az új tárgyalási határnapokról, továbbá az iratok kiadásával kapcsolatban sem kommunikált megfelelően, még ha nem is voltak nála a kért iratok, erről sem a megbízót, sem a munkáltatóját nem tájékoztatta megfelelően. Továbbá az is megállapítható, hogy az átvett pénzösszegekről bizonylatot nem adott, illetve nem gondoskodott arról, hogy a megbízó megfelelő bizonylatot kapjon. Mindezek alapján 3 rb. szándékos fegyelmi vétség állapítható meg. Indítványozta írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását és a felmerült költségekben történő marasztalást.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt záró nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy megfelelően tájékoztatta az ügyfelet a tárgyalási időpontokról és a tárgyalás menetéről is, principálisával is folyamatosan, a munkaviszonyának megszűnését követően is tartotta a kapcsolatot. Véleménye szerint lelkiismeretesen látta el a rábízott feladatot.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács a számla kibocsátásának elmaradására vonatkozó tényállást bejelentő nyilatkozatai alapján -, melyet eljárás alá vont ügyvédjelölt előadása és a meghallgatott tanú is megerősített állapította meg, míg a kamarai felhívás alapján történő iratcsatolás elmaradására vonatkozó tényállást a rendelkezésre álló okiratok alapján állapította meg.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt a megbízás kapcsán a megbízó részére az általa megfizetett ügyvédi díjakról számla kibocsátásáról nem gondoskodott, pedig ezt meg kellett volna tennie.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt az ügyre vonatkozó iratokat a vonatkozó felhívás ellenére a kamarának elmulasztotta megküldeni, noha ezt meg kellett volna küldenie.
A rendelkezésre álló, egyéb bizonyítékokkal a szükséges mértékben alá nem támasztott vonatkozó ellentétes tartalmú személyi bizonyítékok, nyilatkozatok alapján az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt és a megbízó között zajlott kommunikáció részletei, mibenléte, a megbízónak nyújtott tájékoztatás esetleges hiányosságai, annak elégtelen volta nem volt megállapítható, valamint a bejelentő és a volt principális által problematikusnak tartott iratkezelés mikéntje sem; e körben még az sem volt megállapítható, hogy konkrétan mely iratokat kezelt eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy nem gondoskodott a megbízó által megfizetett ügyvédi díjakról számla kiállításáról, megszegve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakat -, amely szerint az adóalany köteles a szolgáltatásnyújtásáról a szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni -, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írt azon szabályt, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet a jogszabályok betartásával kell gyakorolni. Ezzel a magatartásával eljárás alá vont ügyvéd I rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy felhívás ellenére nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat, megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában ín szabályt. E rendelkezés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt magatartása 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a kamarai felhívásra történő iratcsatolási kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétség elszaporodottságát. Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács ugyanakkor azt a körülmény’t, hogy eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét részben elismerte, valamint azt, hogy továbbtanuló nagykorú gyermeke tartásáról gondoskodik.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétségekkel.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont törölt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont törölt ügyvédjelölt figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi. A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021.10.05. napján jogerős és végrehajtható.