A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... egyéni ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év október hó 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ...
szül: ...
an: ...
lakcím: ...
lakcím: ...
eljárás alá vont ügyvéd
3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
210.000 Ft (kettőszáztízezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az 210.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer Forint) átalányköltséget és 50.000 Ft (azaz ötvenezer forint) II. fokú eljárási költséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: bejegyzés: 1991.06.01., aktív ügyvéd.
Személyi vagyoni körülményei nem ismertek. Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai:
– F. 14/2002. megrovás + ktg. – jogerős
– F/23/2003. megrovás + ktg. – jogerős
– F/23/2005. megrovás + ktg. – jogerős
– F/8/2006. 2 rb. szándékos és 1 rb. gondatlan fegy. vétség, 50.000 Ft pb. + 30.000 Ft ktg. jogerős
– F/53/2013. 1 rb. szándékos fegy. vétség 75.000,_Ft pb. + 60.000 ktg. jogerős
– F/19/2013. 3 rb. szándékos fegy. vétség 50.000 Ft pb. + 60.000 Ft ktg. jogerős
– F/27/2014. megrovás + 60.000 Ft ktg. jogerős
– F/3/2017. 2 rb. szándékos fegy. vétség 50.000 Ft pb. + 60.000 Ft ktg. jogerős
– F/15/2017. 2 rb. szándékos fegyelmi vétség 75.000 Ft pb.+ 60.000 Ft ktg. jogerős
– F/13/2018. Felfüggesztve
– F/15/2018. Felfüggesztve
– F/20/2018. Felfüggesztve
2020. január 15. napján Bács-Kiskun Megyei Kamara vezető fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelt el, mely 2020. április 15. napján meghosszabbításra került.
Az előzetes vizsgálat során eljárás alá vont ügyvéd nem nyújtott be jelentést és nem csatolt iratokat.
Fegyelmi biztos 2020. július 15. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd ellen ... bejelentése okán, az előzetes vizsgálati eljárás alapján.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránti beadványában hivatkozott arra, hogy alapos gyanú merül fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.2. és 2. 4. pontjait, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 11.10. és 12.3. pontjainak a rendelkezését, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget és 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el,
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot. A fegyelmi tanács elnöke intézkedett tárgyalás kitűzéséről.
A Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. szeptember 22. napján tartott tárgyalást és 2020. szeptember 22. napján nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésen az eljárás alá vont ügyvédet 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése – melyből 1 rendbeli folytatólagos – miatt 210.000 Ft (Kettőszáztízezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A Fegyelmi Tanács kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 210.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500383 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel, melyben előadta, hogy a feleket – mind a vevőt, mind az eladót – tájékoztatta, hogy az engedélyt az eladónak kell beszerezni és beadni a törlési engedélyt a földhivatalba. Az eladót 2016., 2017. és 2019. évben írásban kereste, de nem találta. A panaszos/vevő telefonon történt érdeklődésére jelezte, hogy meghatalmazás nélkül nem tud intézkedni, és tájékoztatta, hogy az ingatlant végrehajtási jogok terhelik. A felelősség kizárólag az eladót terheli. A fegyelmi bizottság tévesen alaptalan következtetést vont le, mert nem lehet 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetője.
A fegyelmi eljárás megszüntetését kérte, másodsorban a költségek csökkentését, mert nincs jövedelme a járvány miatt.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa 2021. január 26-án kelt indítványában az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2021. május 6. napján tárgyalást tartott, s Első fokú fegyelmi Tanácsot új eljárás lefolytatására utasította az Üttv. 138. § (1) bekezdése a) pontja szerint.
A másodfokon eljárt fegyelmi tanács szükségesnek tartja a tényállás teljes feltárását kiemelve az ügyvédi letétet, annak a szerződés megkötésekor hatályos szabályainak betartását (esetleges be nem tartását), a letéti összeg sorsának tisztázását, különösen a letétben lévő összeg kifizetésének módjára. Nem merült fel arra nézve adat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letétet jelenleg is birtokolja, vagy kifizette-e és ha igen, akkor mely személynek és mikor.
Másodsorban tisztázandó, hogy a panasszal érintett – Madaras ... helyrajzi számú, Madaras, .... alatti lakóház, udvar megjelölésű ingatlan tulajdoni lap III. részén szereplő Magyar Államot illető elidegenítési és terhelési tilalom 5 év időtartama milyen jogviszonyhoz kapcsolódik, miért kell gyámhivatali engedély ezen bejegyzés törléséhez.
A Fegyelmi Tanács a másodfokú határozat megérkezését követően 2021. október 26. napján tárgyalást tűzött ki, melyre eljárás alá vont ügyvédet és bejelentőt is megidézte, melyre bejelentő írásban kiegészítette nyilatkozatát, míg eljárás alá vont ügyvéd aláírás nélküli nyilatkozatot terjesztett elő, melyet a fegyelmi tanács joghatályosnak nem fogadott el.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd korábbi írásbeli nyilatkozata és bejelentő írásbeli nyilatkozata, a csatolt iratok és okiratok alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
2020. január 13. napján érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ... bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd magatartását kifogásolta, hogy az általa kifizetett ingatlan nem került a nevére és az ügyvédje levelére sem válaszolt az eljárás alá vont ügyvéd.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2013. május 15. napján adásvételi előszerződést készített és ellenjegyzett ... eladó, Müller Rezsőné sz. ...állagvevő és ... holtig tartó haszonélvezeti jogot vevő fél között.
Az előszerződés tárgyát a 6456 Madaras, .... szám alatt található ingatlan képezte, melynek vételárát a felek 550.000 Ft, azaz Ötszázötvenezer forint összegben határozták meg azzal, hogy abból vevők 230.000 Ft összeget a szerződés aláírásakor fizettek meg, melyből eladó 200.000 Ft összeget ügyvédi letétbe helyezett eljárás alá vont ügyvédnél azzal, hogy azt majd csak a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg kérheti ki. A fennmaradt 320.000 Ft vételárhátralékot vevők havi 9.000 Ft részletfizetéssel kötelesek teljesíteni eladó részére, minden hónap 10. napjáig.
Eladó az előszerződéssel érintett ingatlan 50% tulajdoni hányadát birtokba adja vevőknek, míg további 50% tulajdoni illetőségének a birtokba adása 3 év múlva történne.
Az okiratba foglaltan megállapodtak abban is, hogy eladó a teljes vételár megfizetésével adja feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását ahhoz, hogy vevő javára a tulajdonjog bejegyzésre kerüljön. Az okiratban rögzítésre került, hogy az ingatlan nem tehermentes, a törlési engedély beszerzéséről eladó saját költségén fog gondoskodni a teljes vételár megfizetésével egyidejűleg.
Szerződő felek az okirat elkészítésével, ellenjegyzésével és a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos földhivatali ügyintézéssel eljárás alá vont ügyvédet megbízták.
... bejelentő 320.000 Ft vételárhátralékot eladó részére 2015. május 15. napjáig részletekben teljesítette, melyről eljárás alá vont ügyvédet több alkalommal is értesítette, kérve, hogy járjon el az állagvevő tulajdonjoga és az ő holtig tartó haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.
A letétbe helyezett pénz kifizetésre került eladó részére, annak ellenére, hogy mind a mai napig a törlési engedély nem került beszerzésre.
... bejelentő jogi képviselője 2019. október 21. napján ajánlott levélben, 2019. november 28. napján pedig elektronikus levélben, e-mail útján felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, azonban ez sem vezetett eredményre, a jogi képviselő választ nem kapott.
A fegyelmi tanács 2021. október 26. napján tartott tárgyalást.
A tárgyalásra történő idéző kiküldését követően bejelentő írásban nyilatkozott a letétről, míg eljárás alá vont ügyvéd joghatályos nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi tárgyaláson sem bejelentő, sem eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.
A fegyelmi tanács elnöke ismertette az ügyben keletkezett – így a másodfokú eljárás során keletkezett – iratokat.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, azt nem kívánta kiegészíteni a letétkezelési szabályok megsértése miatt – annak elévülése okán – és indítványozta, hogy a fegyelmi tanács pénzbírságot szabjon ki, valamint kötelezze az eljárás során felmerült költségek viselésére eljárás alá vont ügyvédet.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács az eljárásban a tényállást a csatolt okiratok és bejelentő, valamint eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai alapján állapította meg. A fegyelmi tanács hivatkozik arra, hogy a fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat, a másodfokú határozat és az ahhoz tartozó körben került lefolytatásra a bizonyítási eljárás.
Nem volt vita a felek között a tekintetben, hogy eljárás alá vont ügyvéd:
2013. 05. 15. napján adásvételi előszerződést készített és ellenjegyzett ...eladó, ... állagvevő és ... holtig tartó haszonélvezeti jogot vevő fél között. Az előszerződés tárgyát képező 6456 Madaras.... szám alatt található ingatlan képezte, melynek a vételárát a felek 550.000 Ft azaz ötszázötvenezer forint összegben határozták meg azzal, hogy abból vevők 230.000 Ft összeget a szerződés aláírásakor fizettek meg, akként, hogy abból 200.000 Ft összeget eladó ügyvédi letétbe helyezett eljárás alá vont ügyvédnél, hogy az majd csak a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg kérheti. A fennmaradt 320.000 Ft vételárhátralékot vevők havi 9000 Ft részletfizetéssel kötelesek teljesíteni eladó részére, minden hónap 10. napjáig. Eladó az előszerződéssel érintett ingatlan ½ tulajdoni hányadát birtokba adta vevőknek, míg a további ½ tulajdoni illetőségének a birtokba adása 3 év múlva történik.
Az adásvételi előszerződésben szabályozott kérdésekben tehát a felek között nem állt fenn vita, az abban rögzítetteket tényként szolgálnak, a megbízás/meghatalmazás kivételével.
Eljárás alá vont ügyvéd arra hivatkozott, hogy a tehermentesítésre nem volt meghatalmazása, továbbá arra a körülményre, hogy eladó elköltözött a korábbi lakóhelyéről és nem tudja az új címét.
A vitás körülmény azonban az volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd megbízása az adásvételi előszerződés aláírásakor az okirat elkészítésével és ellenjegyzésével és tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos földhivatali eljárásra is szólt.
Eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta vevőt és haszonélvezetőt, hogy a leghamarabb 2017-évben törölhető le a Magyar Állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom, vagy ha eladó visszafizeti a Magyar Állam javára felvett támogatását.
Nem tájékoztatta feleket, hogy az előszerződés nem kerül a földhivatalba benyújtásra, s az előszerződés ellenére egyéb teher érkezhet rá, és bizonytalan a vevő tulajdonjog és haszonélvező haszonélvezeti jogának tehermentes megszerzése. Továbbá eljárás alá vont ügyvéd előszerződés megnevezés alatt adásvételi szerződést szerkesztett, mert az általa elkészített okirat nem felel meg az előszerződés jogszabályi követelményének, úgynevezett „függőben tartásos” adásvételi szerződésnek felel meg a tartalma alapján.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében foglaltak alapján megállapítható, hogy eladó otthonteremtési támogatással vásárolta meg a madarasi ingatlant, mert az adásvételi szerződéssel megvásárolt ingatlanra otthonteremtési támogatás okán a Magyar Állam javára (5 év) időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, mely az illetékes Megyei Kormányhivatal határozata alapján törölhető.
Eljárás alá vont ügyvéd a 2013. május 15. napján átvett és meg nem határozható időpontban kifizetett letét kapcsán a letétkezelésre vonatkozó szabályokat megszegte.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd védekezése akkor lehetne elfogadható, ha igazolta volna, hogy bejelentő jogi képviselőjének felszólítására bármilyen intézkedést tett volna és reagált volna írásban kollégája megkeresésére.
Eljárás alá vont ügyvédet 2020. január 15. napján kelt – eljárás alá vont ügyvéd által 2020. január 30. napján átvett – előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozattal felhívta a Kamara Elnöke, hogy 8 napon belül csatolja az ügyre vonatkozó iratokat, mely kötelezettségének, a fegyelmi eljárás kezdeményezése óta sem tett eleget. Mulasztását nem igazolta eljárás alá vont ügyvéd, továbbá a megismételt eljárásban kiküldött idézőben történt felhívásra sem tett joghatályos írásbeli nyilatkozatot és a tárgyaláson sem jelent meg.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja:
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.2, 2.4, 11.10. és 12.3. kimondja:
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Eljárás alá vont ügyvéd akkor járt volna el helyesen, ha tájékoztatja vevőt és haszonélvezetőt, hogy a leghamarabb 2017-évben törölhető le a Magyar Állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom, vagy ha eladó visszafizeti a Magyar Állam javára felvett támogatását. S erre tekintettel megkereste volna Magyar Államot a tehermentesítés módjai érdekében. Akkor járt volna el helyesen eljárás alá vont ügyvéd, ha tájékoztatta volna feleket, hogy az előszerződés nem kerül a földhivatalba benyújtásra s az előszerződés ellenére egyéb teher érkezhet rá, és bizonytalan vevő tulajdonjog és haszonélvező haszonélvezeti jogának tehermentes megszerzése. Akkor járt volna el hozzáértően okiratszerkesztő ügyvéd, ha az okirat készítésekor utánajár a tehermentesítés feltételeinek.
11.10. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellenérdekű fél jogi képviselőjét haladéktalanul tájékoztatja, ha ajánlatára vagy megkeresésére kellő határidőn belül érdemben válaszolni nem tud.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy írásbeli megkeresésekre nem válaszolt és igazolható módon nem intézkedett vevő és haszonélvező érdekeinek érvényesítésében, megszegte az Ügyvédi Etikai Szabályzat ezen rendelkezését is.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy felhívás ellenére nem csatolt iratok megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontját.
Eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3.8.1. pontját, mely kimondja, hogy az ügyfelektől vagy más harmadik személyektől az ügyvéd birtokába kerülő pénzeszközöket (a továbbiakban: „ügyfél pénzeszközei”) letétbe kell helyezni bankszámlán vagy más hasonló, hatósági felügyelet alatt álló intézmény számláján (a továbbiakban: „ügyfélszámla”). Az ügyfélszámlát az ügyvéd minden más számlájától elkülönítetten kell kezelni. Az ügyféltől kapott minden pénzeszközt ilyen számlán kell elhelyezni kivéve, ha a számla tulajdonosa beleegyezik az ettől eltérő pénzkezelésbe és az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3.8.2. pontját, mely kimondja, hogy ügyvédnek teljes és pontos nyilvántartást kell vezetnie, mely kimutatja az ügyvéd minden, az ügyfél pénzeszközeivel kapcsolatos tevékenységét és meg kell különböztetnie azokat az ügyvéd által kezelt más pénzeszközöktől.
Nem csatolt ennek megtörténtére vonatkozó iratokat.
A fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3.8.1. pontja és 3.8.2. pontja megsértése okán nem állapítható meg eljárás alá vont ügyvéd felelőssége az Üttv. 112. § (2) bekezdése alapján, mert nincs hitelt érdemlő adat a vonatkozásban, hogy mikor került a letéti összeg kifizetésre.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásakor az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, valamint a korábban az eljárás alá vont ügyvéd terhére megállapított fegyelmi vétségeket.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022. január 26. napján jogerős és végrahajtható.