A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. .... szegedi ügyvéd ellen
folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év január hó 7. napján tárgyalás megtartása nélkül, zárt ülésben meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80 000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040- 36000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Dr. ........ eljárás alá vont ügyvéd, 2017. november 1. napjával kezdődően, ... lajstrom szám alatt nyert bejegyzést a Szegedi Ügyvédi Kamarába.
Fegyelmi eljárás nem indult ellene.
A Szegedi Ügyvédi Kamarába 2020. február 21. napján érkezett irat szerint Dr. ........ ügyvéd bejelentést tett a Kalocsai Városi Bíróságon folyó kártérítési peres eljárásban felperesi képviselőként eljáró Dr. ......... ügyvédnek beadványában reá nézve sértő, a perben résztvevő szakértő befolyásolását feltételező magatartásának bíróság elé tárásáról.
A bejelentés alapján 2021. január 8. napján került sor az előzetes vizsgálat elrendelésére.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatban tett észrevétel és iratcsatolás figyelembevétele mellett indokoltnak tartotta a fegyelmi eljárás elrendelését.
A hivatkozott felperesi beadvány ugyanis olyan megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek sérelmesek lehetnek az ellenérdekű fél által megvalósított jogi képviselet ellátása során és megállapítható etikai magatartási szabályokat sért.
Az RFSZ-2/2021/8. ügyszámon elrendelt fegyelmi eljárásban eljáró tanácsot és delegált tagját a Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottságának Elnökhelyettese a 2021. január 31. napján kelt intézkedésével kijelölte.
A Fegyelmi Tanács az 502/2020 (XI. 16.) Korm. számú rendelet értelmében az ügyben fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján a következő tényállást állapította meg.
A panasz bejelentése időpontjában a Kalocsai Járásbíróságon 6.P.20.688/2017 szám alatt kártérítési peres eljárás volt folyamatban ......... I. rendű és ........... II. rendű felperesek, valamint a .......... Viziközmű alperes, ill. ............. Biztosító .............. alperesi beavatkozó között.
A felperesek képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd látta el.
A bíróság - a felperesek által egyik javaslatba hozott - ingatlanforgalmi szakértőt rendelte ki, akinek elkészült szakvéleményére a peres felek észrevételt tehettek.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében ........... szakértő szakvéleményét vitatva, a beadványa 3.oldal 2.bekezdésében azt írja le, hogy a beavatkozó jogi képviselője, a bejelentő, a szakértővel a tárgyalás után beszélget és egyeztet, amiből levont következtetése szerint a szakértőt befolyásolták esetlegesen a szakértői vélemény megtételében, vagy vele nem hivatalos módon a beavatkozó képviselője egyeztetett. Magának az egyeztetésnek a tárgyát nem tudja, de erre nem kerülhetett volna sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban előterjesztett védekezése szerint ténybelileg nem tagadta a bejelentésben foglaltakat, a peres iratokon túl csatolta azt a tényvázlat kiegészítést, mely az I. rendű felperesnek a vitatott beszélgetés szóvá tételére szóló igényét rögzíti. Védekezése szerint a beadványában írt feltételes mód nyelvtanilag is úgy értelmezhető, hogy nem állította a bejelentőnek a szakértővel való összebeszélését, és a szakvélemény megállapításainak befolyásolását. Megítélése szerint a bejelentő a tárgyaláson tisztázta magát a beadványában felhozottakkal szemben.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában tett indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvédnek a peres képviselet ellátása során tanúsított magatartása Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.6., 11.8. 13.4 és 13.5. pont alatti rendelkezéseibe ütközően azÜttv.107. § a) pontjában megállapított fegyelmi vétséget kimeríti.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatban Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kapcsolata más ügyvédi tevékenység gyakorlókkal, az ellenérdekű féllel, a bírósággal és más hatósággal fejezete 11.8. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kerülnie kell az ügyvédi tevékenység másik gyakorlóját, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlói egyes csoportjait általában sértő megjegyzéseket, valamint a másik ügyvédi tevékenység gyakorló lejáratását vagy negatív jellemzését.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szembeni etikai elvárások során a 13.4. pontban: Az ügyvédi tevékenység gyakorlói egymással szemben fokozott igényességgel teljesítik kötelezettségeiket, jó kollegiális kapcsolatot tartanak fenn, ennek körében munkájukat a kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság normái szerint végzik.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy fegyelmi eljárás eddig nem indult az eljárás alá vont ügyvéd ellen.
Súlyosító körülmény nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.