A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr ...
eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvédet 2004.12.15. napján jegyezték be a Szegedi Ügyvédi Kamarába egyéni ügyvédként.
2019.12.11. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd azon tevékenységét kifogásolta, hogy egy szerződésből eredő teljesítési letét kapcsán az örökösökkel nem teljes körűen számolt el, 500 000 Ft letétet nem fizetett ki a jogosultak részére.
2020.01.14. napján a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot nem terjesztett elő, és nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat.
2021.01.30. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot
hozott, amelyben megállapította, hogy .......... panaszos, mint ......... és .......... édesanyja azért tett panaszbejelentést, mert a gyermekei által megörökölt ingatlan értékesítéséből származó vételárral az eljárás alá vont ügyvéd részben nem számolt el, a hitelezőknek különböző összegeket kifizetett ugyan a tulajdoni hányadok arányában, azonban a panaszos előadása szerint gyermekenként 250 000 Ft-tal a mai napig nem számolt el.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
2013.01.23. napján gyermekei képviseletében panaszos és eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést kötöttek egymással, amelynek keretében eljárás alá vont ügyvéd a Szeged, ....... szám alatti ingatlan adásvétele tárgyában, illetve hagyatéki ügyben látott el jogi képviseletet.
A megbízáshoz kapcsolódóan pénzletét kezelésére is sor került eljárás alá vont ügyvéd részéről. 2014-ben vagy 2015-ben került sor utoljára a letéti összegből történt kifizetésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson kérdésre előadta, hogy az ügyben az utolsó kifizetés 2014-ben vagy 2015-ben történt.
Eljárás alá vont ügyvéd fenti nyilatkozatát támasztották alá a panaszos által okirati bizonyítékként csatolt banki bizonylatok is.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson észrevételezte, hogy a fegyelmi eljárás alapját képező ügy 2013-as, és tudomása szerint 3 év elteltével már nem lehet fegyelmi eljárást indítani. Előadta továbbá, hogy a vezető fegyelmi biztos iratok csatolására irányuló korábbi felhívását nem kapta meg, ugyanakkor bűnügyi felügyelet alatt volt, az akadályoztatása miatt nem tudott csatolni a jelen eljárásban iratokat; hat hónapig volt irodagondnoka, nála voltak az iratok.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta.
A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a panaszos által becsatolt okiratok, illetve eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi tárgyaláson tett vallomása alapján állapította meg.
Az okirati bizonyítékként csatolt banki bizonylatok tanúsága szerint eljárás alá vont ügyvéd a letétből 2014.03.18. napján teljesített utoljára kifizetést, a fegyelmi tanács tehát ezt a napot tekintette az elévülés kezdő napjának.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügy 2017.03.18. napján elévült, a 2019.12.11. napján érkezett panasz alapján fegyelmi eljárás nem lett volna indítható.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás a 2014. évi elkövetési időpontjában az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az elévülést az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 112. § (2) bekezdés a fegyelmi eljárást elévülés miatt megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.