A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... egyéni ügyvéd (KASZ: ....) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év szeptember hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| dr. ... | szül: | ... | |
| an: | ... | ||
| lakcím: | ... | ||
| iroda: | ... |
eljárás alá vont ügyvéd
2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (egyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 100.000 Ft pénzbírságot és 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd 2005. június 15. napjától végzi ügyvédi tevékenységét a ... Ügyvédi Iroda tagjaként. A Fegyelmi Tanács ez ideig eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét jogerősen kettő esetben állapította meg, mindkettő esetben pénzbírságot szabott ki.
... bejelentő a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. december 15. napján érkezett beadványában eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
Beadványában előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédet megkereste egy tiszakécskei ház vásárlása ügyében. 2019.03.12-én eljárás alá vont ügyvéd megállapodást szerkesztett, miszerint bejelentő megvásárolja a Tiszakécske ... hrsz. alatt felvett 6060 Tiszakécske, ... szám alatti házat 2.500.000 Ft-ért. A vételárból 1.000.000 Ft-ot kifizetett a vevőnek, további 1.500.000 Ft-ot ügyvédi letétbe helyezett. A megállapodásban rögzítésre került, hogy az ingatlanra 2020.06.03-ig a Magyar Államnak elidegenítési jog van bejegyezve, de bejelentő azt nem tudta, hogy emiatt a megállapodást az ügyvéd nem adja be a földhivatalba. Amikor a tilalom lejárt, 2020.06.05-én az ügyvéd végleges adásvételi szerződést szerkesztett, és a nála lévő pénzt is kifizette az eladónak. A szerződés szerint vezetékjog és elidegenítési tilalom terhelte az ingatlant, ami lejárt. Az eladó vállalta, hogy az elidegenítési tilalmat törölteti, de azt nem kérte ki. A földhivatali bejegyző határozat szerint bejelentő tulajdonjogát ugyan bejegyezték, de rajta volt az ingatlanon két végrehajtási jog is. Az első teher már a végleges szerződést megelőzően rajta volt, a második a szerződés megkötése és a benyújtása között került rá a házra. Bejelentő megkeresésére a végrehajtó azt válaszolta, hogy vagy ki kell fizetni a tartozást, vagy folytatódik a végrehajtás, és árverést írnak ki. Az eladó elérhetetlen, bejelentő pedig nem tudja és nem is akarja kétszer kifizetni a ház árát.
Ezen bejelentés alapján a Bács – Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2021. január 5. napján P.651/2020. szám alatt elrendelte az előzetes vizsgálatot.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa egyúttal felhívta eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy nyolc napon belül a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat küldje meg a kamarának.
Eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. január 29. napján érkezett beadványában eleget tett, és csatolta az ügyre vonatkozó releváns iratait. Beadványában előadta a jogügylet menetét. Állítása szerint az elidegenítési tilalom törlésére az eladó vállalt kötelezettséget, de azt nem teljesítette, és nem említette azt sem, hogy az ingatlant végrehajtási joggal terhelték meg, holott a végrehajtó erről az eladót értesítette. A végrehajtási jog bejegyzése azért történhetett meg, mert az eladó azt ígérte, hogy a szerződéskötésre hoz magával egy aznapi hiteles tulajdoni lap másolatot, de azt szintén elmulasztotta. A másik végrehajtási jog bejegyzése azon időszakban történt meg, amikor a törlési jog beszerzése folyamatban volt a gyámhivatalnál. Tájékoztatta az ügyfelét, hogy ezen második végrehajtási jogot végrehajtási igényperrel lehet orvosolni, melynek költségét vállalja. Az először bejegyzett teher vonatkozásában pedig az ügyvédi biztosítót keresi meg. Ezt követően, 2021.01.24. napján megállapodást kötött bejelentővel, miszerint mindkét teher letöröltetését teljes mértékben saját költségén vállalja. Mindezekre tekintettel kérte a fegyelmi biztostól, hogy az ellene folyamatban lévő előzetes vizsgálat lefolytatását követően ne kezdeményezzen fegyelmi eljárást.
Bejelentő a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. január 25. napján érkezett beadványában kérte az általa kezdeményezett és elrendelt vizsgálat megszüntetését, mivel az ügyvéd úrral 2021.01.24. napján megállapodást kötöttek, az ügy kapcsán egyezségre jutottak.
A Fegyelmi Biztos 2021. április 5. napján a hivatalból indult előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az előzetes vizsgálat adataiból az alábbi tényállást állapította meg:
Bejelentő megbízása alapján 2019.03.12. napján eljárás alá vont ügyvéd „Megállapodás” elnevezésű okiratot – tartalma szerint előszerződést – készített, melyben bejelentő a Tiszakécske belterület ... hrsz-ú ingatlant meg kívánta vásárolni 2.500.000 Ft vételár ellenében ... eladótól. Az okiratban rögzítésre került, hogy az ingatlant vezetékjog és elidegenítési tilalom terheli. Az okirat aláírása napján bejelentő megfizetett 1.000.000 Ft foglalót, további 1.500.000 Ft-ot pedig letétbe helyezett. Az ingatlanra időközben kettő végrehajtási jog került bejegyzésre. Eljárás alá vont ügyvéd – anélkül, hogy a tulajdoni lapot lekérte volna, vagy meggyőződött volna arról, hogy nincs további teher bejegyezve – a végleges adásvételi szerződést elkészítette. A földhivatal a tulajdonjogot bejegyezte, a végrehajtási jogok azonban változatlanul fennmaradtak. Az elidegenítési tilalom törlésre került, de nem eljárás alá vont ügyvéd kérelme alapján. Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében kifejtette, hogy a két végrehajtási jog töröltetését végrehajtási igényperrel lehet orvosolni, amit ügyvéd kollégája vállalt is megindítani.
Az előzetes vizsgálat adatai alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, a 6/2008. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.4. pontjában foglaltakat, az Üttv. 42. § (6) bekezdésének és az Üttv. 45. §-nak rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Biztos 2021. április 5. napján megküldte a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot és az ügy iratait a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökének az eljáró Fegyelmi Tanács kijelölése végett az Üttv. 125. § (1) bekezdése alapján.
2021. április 19. napján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke RFK 5/2020/1. szám alatt a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.
A Fegyelmi Tanács Elnöke 2021. május 2. napján vette át a fegyelmi iratokat.
2021. május 25. napján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a tanácsa tagjaiban bekövetkezett változás miatt kijelölte a Fegyelmi Tanácsot.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló nyilatkozatok, okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd bejelentő megbízása alapján 2019. március 12. napján megállapodást szerkesztett. Az okirat szerint bejelentő meg kívánta vásárolni a Tiszakécske belterület ... hrsz. alatt felvett ingatlant – mely természetben 6060 Tiszakécske, ... szám alatt található – ... 2.500.000 Ft vételárért. Rögzítésre került, hogy az ingatlant az E.ON javára vezetékjog terheli, míg a Magyar Állam javára elidegenítési tilalom terheli öt év időtartamra a támogatással megszerzett összeg erejéig, mely 2020. június 3. napján járt le. Az okirat aláírása napján bejelentő megfizetett 1.000.000 Ft-ot foglaló jogcímén, továbbá letétbe helyezett okiratszerkesztő ügyvédnél 1.500.000 Ft-ot. A megállapodás rögzíti, hogy okiratszerkesztő ügyvéd köteles a letétet a tulajdonosnak kifizetni a végleges adásvételi szerződés aláírásakor.
Az ingatlanra 2019. október 21. napján végrehajtási jog került bejegyzésre a ..... jogosult javára (cím: ....) 521.378 Ft főkövetelés és járulékai erejéig.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. június 5. napján készítette el a végleges adásvételi szerződést anélkül, hogy az ingatlan tulajdoni lapját lekérte volna, vagy meggyőződött volna arról, hogy az ingatlanra nincs további teher bejegyezve. A szerződés aláírásakor eljárás alá vont ügyvéd a letétbe helyezett 1.500.000 Ft-ot kifizette az eladónak.
Eladó a szerződésben kötelezettséget vállalt az elidegenítési teher törlésére, melynek nem tett eleget.
Az ingatlanra 2020. június 23. napján újabb végrehajtási jog került bejegyzésre a .... jogosult javára (cím: ...) 760.805 Ft főkövetelés és járulékai erejéig.
Okiratszerkesztő ügyvéd az adásvételi szerződést 2020. augusztus 4. napján nyújtotta be a kormányhivatalba.
Az elidegenítési tilalom 2020. augusztus 4. napján nem eljárás alá vont ügyvéd kérelme alapján került törlésre.
A kormányhivatal 2020. augusztus 28. napján jegyezte be bejelentő tulajdonjogát, a két végrehajtási jog azonban változatlanul fennmaradt az ingatlanon.
Eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő 2021. január 24. napján megállapodást kötött, melyben eljárás alá vont ügyvéd vállalta mindkettő végrehajtási jog rendezését saját költségén, végrehajtási igényper, valamint az ügyvédi felelősségbiztosítás alapján.
Bejelentő írásbeli beadványaiban panaszolta eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét.
Eljárás alá vont ügyvéd a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamrához 2021. január 29. napján érkezetten beadványt nyújtott be, és csatolta az ügyre vonatkozó releváns iratait. Beadványában előadta a jogügylet menetét. Kérte a fegyelmi biztost, hogy az ellene folyamatban lévő előzetes vizsgálat lefolytatását követően ne kezdeményezzen fegyelmi eljárást.
Bejelentő a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. január 27. napján érkezett beadványában kérte az általa kezdeményezett és elrendelt vizsgálat megszüntetését, mivel az okirat szerkesztő ügyvéddel 2021.01.24. napján megállapodást kötöttek, az ügy kapcsán egyezségre jutottak.
A 2021. június 08. napjára kitűzött tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő is megjelent, azonban a tárgyalás megtartása villanyóra csere miatt akadályba ütközött.
A 2021. június 28. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen kimentette, és kérte a fegyelmi tárgyalást elhalasztani. Bejelentő szabályszerű idézésre nem jelent meg.
A 2021. szeptember 14. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen kimentette.
Ugyanezen fegyelmi tárgyaláson bejelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a részére megküldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
A Fegyelmi Biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi végindítványt terjesztette elő: a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd ügyfelét nem tájékoztatta a jogügylettel kapcsolatos esetleges kockázatokról, továbbá az adásvételi szerződés szerkesztését megelőzően az ingatlannal kapcsolatos jogokra vonatkozóan a szükséges ellenőrzést nem végezte el, az ingatlan tulajdoni lapját okiratszerkesztést megelőzően nem szerezte be, így eljárása során megszegte az Üttv. 42. § 6. bekezdésében és 45. §-ban foglalt rendelkezéseket, így 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség állapítható meg vele szemben. Indítványozta, hogy a fegyelmi tanács pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, és eljárás alá vont ügyvédet kötelezze az átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Biztos indítványa alapos.
Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta bejelentőt arról, hogy a 2019. március 12. napján aláírt megállapodás – mely tartalma szerint előszerződés – nem nyújtható be a kormányhivatalba, így fennáll annak a kockázata, hogy az ingatlanra végrehajtási jog kerül bejegyzésre.
Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd a végleges adásvételi szerződés aláírása napján nem kérte le az ingatlan tulajdoni lapját, az adásvételi szerződést nem nyújtotta be határidőben a kormányhivatalba.
Megállapítást nyert továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd az elidegenítési tilalom törlése érdekében nem járt el, a kár megtérítése érdekében viszont eljárt.
A Fegyelmi Tanács a fentiek szerint állapította meg a tényállást, mivel a rendelkezésre álló nyilatkozatok, okiratok ezt támasztották alá.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.”
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4. pontja szerint „ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
Az Üttv. 42. § (6) bekezdése szerint „az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.”
Eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta bejelentőt arról, hogy a 2019. március 12. napján aláírt megállapodás – mely tartalma szerint előszerződés – nem nyújtható be a kormányhivatalba, így fennáll annak a kockázata, hogy az ingatlanra végrehajtási jog kerül bejegyzésre, ezáltal megszegte a fenti rendelkezéseket.
Az Üttv. 45. §-a szerint „ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.”
Eljárás alá vont ügyvéd a végleges adásvételi szerződés aláírása napján köteles lett volna az ingatlan tulajdoni lapját lekérni, amit elmulasztott, ezáltal megszegte az Üttv. 45. § – ban foglalt rendelkezéseket.
Eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, ha nem is egyenes szándékkal vezérelten, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak, és mindazokba belenyugodott.
Eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége 2 alkalommal jogerősen megállapítást nyert.
Enyhítő körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét lényegében elismerte, valamint azt, hogy a kár megtérítése érdekében eljárt.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021.11.10. napján jogerős és végrehajtható.