A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) [ÜGYVÉD] ellen a [....] Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. április 4. napján megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a DRFB-6/2021-II. számú 2022. február 2. napján kelt határozata eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartása iránti kérelme miatt 2022. február 23. napján hatályát vesztette.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [ÜGYVÉD] (KASZ: [....] székhely: [....]) eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 270.000 Ft (kettőszázhetvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
A [....] Ügyvédi Iroda tagja, annak vezetője.
[....]
Ellene indult fegyelmi eljárások:
- P34/2010. sz. alatt Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya bejelentése alapján indult eljárásban a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget állapított meg, 30.000 Ft pénzbírság és 60.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte. Jogerős: 2013.05.13.
- P35/2019. sz. alatt az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetésben részesült. 2019.12.05.
A [....] Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője 2021. 02. 03-án értesítette a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét arról, hogy [ÜGYVÉD] ellen hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja miatt az ügyvéd gyanúsítotti kihallgatására került sor 2021. január 26-án. Az ügyvéd a fentieket a kamarának nem jelentette be.
2021. 02.15. - A vezető fegyelmi biztos P.6./2021. számú határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte, az ügyvédet 8 napon belüli iratcsatolásra és észrevételei megtételére hívta fel.
2021. 02. 16. - Az előzetes vizsgálatról szóló értesítést az eljárás alá vont ügyvéd letöltötte.
2021. 03. 19. A vezető fegyelmi biztos ismételten felhívta az ügyvédet, hogy e-papíron, 8 napon belül küldje meg az ügyben keletkezett iratokat.
2021. 03. 29. A felhívást az ügyvéd letöltötte.
2021. 04. 05. E-mailben reagált az eljárás alá vont ügyvéd, amelyben közölte, hogy alaptalan az ellene folyó eljárás, nem rendelkezik iratokkal, és kérte az ellene folyó fegyelmi eljárás felfüggesztését.
2021. 04. 13. A [....] Járási Ügyészség értesítette a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét, hogy folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt az ügyvéddel szemben B.... /2020/12. számon vádiratot nyújtott be a [....] Járásbíróságon.
2021. 04. 20. A vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
2021. 04. 22. Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti dokumentumot letöltötte.
2021. 04. 26. - Eljárás alá vont ügyvéd felhívásra közölte, hogy nem kapta meg a vádiratot.
2021. 04. 28 - A Fegyelmi Tanács Elnöke elrendelte az előzetes vizsgálat kiegészítését, erről tájékoztatta az ügyvédet, valamint arról, hogy kizárólag elektronikus úton nyújthatja be beadványait.
2021. 05. 03. - A fentieket az ügyvéd letöltötte.
2021. 05. 04. - A vezető fegyelmi biztos megkereste a [....] Járásbíróságot a vádirat megküldése céljából.
2021. 05. 07. - Eljárás alá vont ügyvéd csatolta a büntetőeljárás gyanúsítási jegyzőkönyvét és kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését, vállalva a „befejező határozat” megküldését.
2021. 05. 18. - A [....] Járásbíróság elnöke megküldte a vádiratot a vezető fegyelmi biztos részére. 2021. 05. 20. - A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatát kiegészítette, a vádirati tényállást is figyelembe véve 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta azzal a javaslattal, hogy a fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül a fegyelmi eljárást függessze fel, a bíróság jogerős ügydöntő határozatáig, vagy véglegessé vált ügydöntő végzésével történő befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács 2021. május 25-én a fegyelmi eljárást felfüggesztette, a határozat 2021. június 14. napján jogerős lett.
A Fegyelmi Tanács elnökének megkeresésére a [....] Járásbíróság elnökhelyettese 2022. január 11-én megküldte a [....] Járásbíróság Bpk..../2021 számú jogerős büntetővégzését, amelyben [ÜGYVÉDDEL]szemben hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt 300 napi tétel pénzbüntetést, napi 1.000 Ft összegben szabott ki.
A vezető fegyelmi biztos 2022. január 28-án - a büntetővégzésre is tekintettel - indítványát 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése tekintetében tartotta fenn. Indítványozta a tárgyalás mellőzésével elbírálást, pénzbírság kiszabása és az eljárási költségek megtéríttetése mellett.
A Fegyelmi Tanács az ügy egyszerű megítélése miatt - 2022. február 2-án tárgyalás nélkül határozatot hozott, amelyet az ügyvéd 2022. február 8-án letöltött és 2022. február 23-án tárgyalás tartását kérte.
A Fegyelmi Tanács 2022. április 4-én 13 órára tárgyalást tűzött, majd az ügyvéd kérelmére azt aznap 17 órára halasztotta.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, különösen a [....] Járásbíróság Bpk. [....]/2021. számú, 2021. szeptember 21. napján meghozott és 2021. október 8-án jogerőssé vált büntetővégzése, valamint az ügyvéd nyilatkozata, beadványai alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
„Dr. [....] vádlott ügyvédként közreműködött a 2018. december 3. napján kelt, B.Jné és V.É. eladók, valamint a vádlott lánya, K.J.J. között létrejött előszerződés megkötésénél, mely előszerződés lényege szerint az eladók a [....] [....] hrsz.-ú ingatlanon fennálló, 33/2470-ed és 35/2470-ed arányú tulajdonrészeikre a későbbiekben adásvételi szerződést kívánnak kötni 13.500.000 Ft vételár mellett K.J.J-vel; mivel ekkor ezen közös tulajdonú ingatlant érintően a [....] Járásbíróságon tulajdonközösség megszüntetése iránt per volt folyamatban, még nem jogerős elsőfokú ítélettel, a felek a végleges adásvételi szerződés megkötésének időpontjául az ítélet jogerőre emelkedését követő időszakot jelölték meg.
[ÜGYVÉD] vádlott a fenti előszerződést ügyvédként ellenjegyezte, tisztában volt az ingatlanrész 13.500.000 Ft-os teljes vételárával is, majd K.J.J. megbízásából továbbra is eljárt az ügyben, így egy 2019. szeptember 17-én kelt, tértivevényes levélben megkereste a fenti ingatlanban ugyancsak tulajdonrésszel rendelkező, így elővásárlási joggal bíró kk. S.R. törvényes képviselőjét, S.Sz.Zs-t annak [....] sz. alatti címén, a levélben azzal a valótlan állítással, hogy a B.J-né és V.É. társtulajdonosok részét K.J.J., mint leendő vevő 17.500.000 Ft-os vételárért kívánja megvásárolni és felszólította S.Sz.Zs-t nyilatkozattételre, hogy ezen a vételáron kíván-e élni elővásárlási jogával vagy sem, mely nyilatkozatot 8 napon belül tegyen meg.
A fenti, a Dr. [....] Ügyvédi Iroda pecsétjével ellátott levelet S.Sz.Zs. 2019. szeptember 18-án vette át és még ugyanezen a napon tisztázta azt B.J.-né eladóval személyes felkeresés útján, hogy a hivatkozott ingatlanrész teljes vételára 13.500.000 Ft.
Mivel Dr. [....] vádlottnak tudomására jutott, hogy S.Sz.Zs. B.J-nétől értesült a valós, 13.500.000 Ft-os vételárról, egy 2019. szeptember 18-án kelt és a címzett által 2019. szeptember 23-án átvett levélben ismételten valótlanul tájékoztatta S.Sz.Zs-t a teljes vételár összegéről, ezúttal hangsúlyozva azt is, hogy az ingatlanrész teljes vételára 17.500.000 Ft, az előszerződéskor már kifizetett 13.500.000 Ft csupán vételár rész, egyben K.J.J. bérlői jogviszonyba is került és a további fizetés majd a végleges adásvételi szerződés megkötésekor lesz esedékes.
Ezen, ugyancsak a Dr. [....] Ügyvédi Iroda pecsétjével ellátott levelet S.Sz.Zs. 2019. szeptember 23-án vette át [....] szám alatti lakcímén.
A fentieket követően Dr. [....] vádlott a B.J-né és V.É. eladók, valamint K.J.J. vevő között létrejött, 13.500.000 Ft-os vételárat tartalmazó, 2019. október 8-án kelt és a vádlott által ellenjegyzett végleges adásvételi szerződést úgy nyújtotta be 2019. október 9-én a [....] Megyei Kormányhivatal [....] Járási Hivatalához bejegyzés végett, hogy ahhoz az általa előzetesen S.Sz.Zs-nek küldött, 2019. szeptember 17-i keltezésű, eredetileg 17.500.000 Ft-os teljes vételárat tartalmazó, eredetileg is kézzel írt levél nála lévő példányán a 17.500.000 Ft-os vételárat kézzel 13.500.000 Ft-ra hamisította, mellyel így azt a látszatot keltette, hogy ő az elővásárlási jog jogosultját eredetileg is az alacsonyabb, 13.500.000 Ft-os vételárról tájékoztatta.
Dr. [....] vádlott csak ezzel egyidejűleg, 2019. október 9-én postai úton juttatta el S.Sz.Zs-nek az előszerződés másolatát, melyre valótlan, 2019. szeptember 17-i dátummal írt egy olyan tartalmú feljegyzést, miszerint a teljes vételár valóban csak 13.500.000 Ft, ezt a dokumentumot azonban a [....] Megyei Kormányhivatal [....] Járási Hivatalához nem csatolta, csupán az általa a fentiek szerint meghamisított, 2019. szeptember 17-i keltezésű, S.Sz.Zs-nek címzett levelet, mintha a vádlott S.Sz.Zs-t eredetileg is a 13.500.000 Ft-os vételárról tájékoztatta volna.
Dr. [....] vádlott fentiekben leírt cselekményeiről lányának, K.J.J. igazolható tudomása nem volt.
A fentiek során S.Sz.Zs. a vádlott első, 2019. szeptember 17-i keltezésű levelének kézhezvétele után, 2019. szeptember 20-án feladva ajánlott levélben szólította fel a vádlottat megfelelő, valós vételárat tartalmazó, eladónként, tulajdonrészenként elkülönítetten feltüntetett módon előkészített elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat megküldésére, melyet a vádlott válasz nélkül hagyott, illetve azt az adásvételi szerződés bejegyzés végetti benyújtásakor sem csatolta.
S.Sz.Zs. a [....] Kormányhivatal [....] Járási Hivatala [....]/2019. számú, K.J.J. tulajdonjogát 862/1222-ed arányban a [....], kerület belterület [....] hrsz-ú ingatlanra bejegyző határozatát megfellebbezte, melyet a [....] Kormányhivatal elutasított, ezt követően S.Sz.Zs. büntetőfeljelentéssel élt.
A [....] Járásbíróság hamis magánokirat felhasználása vétségében eljárás alá vont ügyvédet jogerősen elmarasztalta, vele szemben 300 napi tétel, összesen 300.000 Ft pénzbüntetést szabott ki.
Eljárás alá vont ügyvéd a vele szemben indított büntetőeljárást a Debreceni Ügyvédi Kamara részére nem jelentette be, a jogerős büntetővégzést - felfüggesztő határozatban előírt felhívás ellenére nem csatolta. 2022. március 16-i beadványában azt közölte, hogy „elsősorban az eljáró hatóságok kötelezettsége az, hogy értesítse a kamarát az ellene folyó eljárásokról”.
A Fegyelmi Tanács által megállapított bűncselekményi tényállást a bíróság jogerős büntetővégzése alapozza meg, az a Fegyelmi Tanácsot köti. A vádirat 5 tanút jelöl meg a vádirati tényállás bizonyítására. A büntetővégzés elsőfokon jogerőre emelkedett, az ellen eljárás alá vont ügyvéd kifogást nem emelt, tárgyalás tartását nem kérte.
Az iratok egyértelműen bizonyítják, hogy a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke a büntetőeljárás megindításáról kizárólag a nyomozó szervtől értesült, így az ügyvéd bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, sőt 2022. március 16-án az alábbiakat közölte beadványában: „Felhívom a T Cím figyelmét arra, hogy elsősorban nem nekem, hanem elsősorban az eljáró hatóságok kötelezettsége az, hogy értesítse a Kamarát az ellenem folyó eljárásokról. Ezt mellőzték a hatóságok!”
A 2022. április 4-én megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a fentiekkel ellentétes nyilatkozatot tett, amikor azt közölte, hogy „szóban átruházta ezt a bejelentési kötelezettséget a rendőrségre, ügyészségre, bíróságra, nem tudja, miért nem tettek ennek eleget.” „Hát gondoltam, hogy a hatóságoknak vastagabb a szava, mint nekem, és majd csak értesítik a kamarát.”
JKV. 2. és 3. oldala.
Az előző két nyilatkozatnak is ellentmond eljárás alá vont ügyvédnek az iratok között 12. sorszám alatt lévő, 2021. május 6-án keltezett beadványa, amely első oldalának utolsó mondata az alábbiakat tartalmazza: „A bírósági határozatot megküldöm, ha az eljárás befejeződött.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati és a fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, a bűncselekmény elkövetését a jogerős döntés ellenére tagadta.
Nyilatkozata szerint bosszúból jelentette fel az elővásárlási jog jogosultjának törvényes képviselője.
Arra a kérdésre, hogy miért nyugodott bele azonnal a bíróság döntésébe, kérhette volna tárgyalás tartását, azt válaszolta, hogy nem akart egy hosszú eljárásba belefolyni. JKV 5 oldal.
Az eljárást felfüggesztő határozatban a Fegyelmi Tanács felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a büntetőügyben hozott bírósági, ügyészségi vagy hatósági döntést a Fegyelmi Tanács részére a kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni, és a döntést tartalmazó okiratot a bejelentéséhez csatolni. Ennek az ügyvéd nem tett eleget., a Fegyelmi Tanácsnak kellett kinyomoznia, melyik bíróságot jelölték ki az eljárásra és bekérni a hozott jogerős határozatot.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában - a jogerős végzésre is tekintettel - az írásban becsatolt kiegészített indítványában megjelölt 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése tekintetében tartotta fenn indítványát.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az ügyvéd 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy bűncselekményt követett el, ezzel megsértette az Üttv. 1. §-ának (3)-(5) bekezdését,
1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, amikor nem jelentette be, hogy vele szemben büntetőeljárást indult, ezzel az ÜESZ 12.4 pontját szegte meg,
1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy felhívás ellenére a jogerős ítéletet nem csatolta be, amely az ÜESZ 12.2. a) pontjával ellentétes.
Pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárási költségek megtéríttetése mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd záró indítványában sem ismerte el fegyelmi felelősségét egyik fegyelmi vétség tekintetében sem. Itt már - a 2022. március 16-i beadványával ellentétesen úgy nyilatkozott, hogy tudja, hogy feladata lett volna a büntetőeljárás megindításának bejelentése, de szóban azt a rendőrségre ruházta, míg az ítélet megküldését szintén szóban a bíróságra ruházta. A tárgyalás mellőzésével kiszabott pénzbírság összegének mérséklését kérte arra tekintettel, hogy felesége és ő is nyugdíjasok, házastársa más jövedelemmel nem rendelkezik, valamint velük él nagykorú gyermeke és unokája is.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
1.) A [....] Járásbíróság a Bpk. [....]/2021 számú, 2021. október 15. napján jogerőre emelkedett büntető végzésében eljárás alá vont ügyvéddel szemben hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt 300 napi tétel, összesen 300.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. A büntetővégzés indoklása szerint 2 alkalommal is hamis magánokiratot használt fel eljárás alá vont ügyvéd, ezzel megsértette az Üttv. 1. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ügyvéd iratait lefoglalta a nyomozó hatóság, - így iratait a fegyelmi biztos részére megküldeni nem tudta, ezért az iratcsatolás hiányával kapcsolatban fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg. Ezt utóbb a vezető fegyelmi biztos sem indítványozta.
A [....] Rendőrkapitányság 2021. január 26-án közölte a gyanúsítás tényét, ennek bejelentését az ügyvéd elmulasztotta. Ugyancsak nem tájékoztatta a Debreceni Ügyvédi Kamarát arról, hogy ellene 2021 áprilisában vádiratot nyújtottak be.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat - Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól (ÜESZ) 12.4. pontja előírja, hogy Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg, b) magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás során a bíróság a bűnösségégét jogerősen megállapította.
Fenti mulasztásával eljárás alávont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárást felfüggesztő határozatában előírta, hogy „az eljárás alá vont ügyvéd köteles az előzetes kérdés - ideértve az ellene indult büntetőeljárást is - tárgyában hozott bírósági, ügyészségi vagy hatósági döntést a Fegyelmi Tanács részére a kézhezvételétől számított három munkanapon belül bejelenteni, és a döntést tartalmazó okiratot a bejelentéséhez csatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság döntéséről nem tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, a büntetőhatározatot is a Fegyelmi Tanács elnöke szerezte be, ezért eljárás alá vont ügyvéd megszegte az ÜESZ 12.1. pontját: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.” valamint az ÜESZ 12.2. a) pontjában előírtakat., amely szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának, amellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a kiszabható összeg alsó harmada alatti értékben állapította meg. Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a vétkességét semmilyen formában nem ismerte el, sőt újabb kifogásokat terjesztett elő mulasztásai igazolására, a Fegyelmi Tanács megítélése szerint a kiszabott pénzbírság összege arányban áll az elkövetett fegyelmi vétségek számával és azok súlyával.
Súlyosító körülményként értékelte, hogy a büntetőeljárás alapját képező cselekmény alkalmas az ügyvédi kar tagjaiba vetett bizalom csorbítására, valamint, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2013-ban jogerőre emelkedett határozattal fegyelmi büntetésként pénzbírság került kiszabásra, továbbá, hogy 2019. decemberében a fegyelmi biztos figyelmeztetésben részesítette.
Enyhítő körülményként értékelte, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő bűncselekmény miatt az eljárás alá vont személlyel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak. Személyi körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a pénzbírság megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.
A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 25-én jogerős és 2022. május 26-án végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB-6/2021/IV.