Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-7/2021. (P62/2020.) határozata

ügyvédi mulasztásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] ügyvéd ellen a [.........] cég ügyvezetője, [.........] bejelentésére indult, folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 02. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.........] (KASZ: [.........], irodájának székhelye: [.........] sz.) - eljárás alá vont egyéni ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az ellene DRFB-7/2021. (P62/2020.) sz. alatt folyamatban lévő fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költségeket a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

I.

Dr. [.........], KASZ: [.........], irodájának székhelye: [.........] sz.), [.........] napjától egyéni ügyvéd.

[.........]

[.........]

II.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [.........], mint a [.........] Kft. ([.........]) ügyvezetője tett bejelentést a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2020. október 01. napján érkezett levelében. A bejelentés szerint Dr. [.........] ügyvéd egy e-mailben a [.........] Kft1. megbízásából „megkeresést intézett” a [.........] bejelentő Kft-hez. A megkeresésben a megbízó cég nevében az eljáró ügyvéd vállalkozói munkavégzés alapján [.........] Ft-ot kifizetését kérte a [.........] bejelentő Kft-től.

A bejelentő több körülményt tart levelében problémásnak. Az egyik az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem küldött meghatalmazást az e-mailhez, a másik probléma pedig az [.........] ügyvezető szerint, hogy az ügyben eljáró ügyvéd nem győződött meg arról, hogy a megbízója követelése megalapozott-e. Álláspontja szerint a számlát kiállító cég részéről felmerül a költségvetési csalás gyanúja, mivel a [.........] Kft1. részére munkát nem végzett.

III.

A Fegyelmi Fanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, így különösen a bejelentés és csatolt mellékletei, illetve az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai és az eljárásban csatolt okiratai alapján a következő tényállást állapította meg.

A [.........] Kft1. 2020. szeptember 25. napján bízta meg azzal az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a [.........] Kft. ügyvezetője [.........] ügyvezető részére egy felszólító levelet küldjön, amelyben eljáró ügyvéd felszólítja a gazdasági társaságot a [.........] Kft1. által kiállított számla alapján [.........] Ft vállalkozói díj megfizetésére. A kiállított számla teljesítési határideje a [.........] Kft. részére 2020. szeptember 25. napjában volt meghatározva, tehát a teljesítési határidő a megbízási szerződés létrejöttének napján még nem járt le.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elfogadásakor a számla kiállítása napján alapvető információkat a megbízójától megszerezte, tehát tudta azt, hogy az ügyben írásbeli vállalkozói szerződés nem történt, teljesítési igazolást [.........] Kft. nem állított ki, illetve a megbízás elfogadásakor a megbízója tájékoztatása alapján abban a hiszemben volt, hogy a számla mögött álló gazdasági eseményt a [.........] Kft. részére valóban az őt megbízó cég a [.........] Kft1. végezte el. Ezen rendelkezésre álló információk alapján az eljárás alá vont ügyvéd még aznap egy felszólító levelet küldött a [.........] Kft. ügyvezetője részére, amelyben kérte [.........] ügyvetetőt arra, hogy a számla ellenértékét még aznap utalja át a számlát kiállító [.........] Kft1. részére. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszólító leveléhez meghatalmazást nem csatolt.

Az eljárás alá vont ügyvéd csak később értesült arról, hogy a számla mögötti gazdasági eseményt, a vállalkozói munkát nem az őt megbízó [.........] Kft1. végezte el, hanem a [.........] Kft2., amely a vállalkozói munka elvégzéséből eredő követeléseit a [.........] Kft1. részére engedményezte.

IV.

A Fegyelmi Tanács bizonyítékként értékelte a bejelentést, és a hozzá csatolt okiratokat: a számlát, és az eljárás alá vont ügyvédnek a fizetési felszólítását. További bizonyítékként szolgáltak a Fegyelmi Tanács részére az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, és a csatolt okiratok, így különösen a 2020. szeptember 25. napján kelt feljegyzés, és az engedményezési szerződés. Ebben a körben jegyzi meg a Fegyelmi Tanács, hogy a bizonyítékok értékelése alapján az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatait aggálymentesnek találta, és elfogadta.

A korábban már ismertetett beadványok alapján az eljárás alá vont ügyvéd védekezése mind az előzetes vizsgálatban, mind a tárgyaláson az volt, hogy fegyelmi vétséget nem valósított meg, a felszólító levél megküldéséhez tájékozódást elvégezte akkor, amikor a megbízójától a számára releváns körülményekre rákérdezett, illetve a megbízója által kiállított szabályos számlát megtekintette.

A fegyelmi biztos a már ismertettek szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt kezdeményezett fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A szándékos fegyelmi vétséget azzal valósította meg az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos álláspontja szerint, hogy a szükséges körültekintést nem végezte el a megbízás elfogadásakor és teljesítésekor. A fegyelmi biztos a végindítványban a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta.

V.

Fegyelmi biztos indítványa

A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.

A Fegyelmi Tanács egyetértett az eljárás alá vont ügyvédnek a tárgyaláson előadott azon álláspontjával, mely szerint a megbízás elfogadásának időpontját szem előtt tartva kell azt megvizsgálni, hogy az akkor rendelkezésére álló információk elegendőek voltak-e a megbízás elfogadásához és a teljesítéséhez. Az, hogy a későbbiekben mi derült ki az ügyben, az a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából nem releváns kérdés.

A Fegyelmi Tanács ezért kifejezetten azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek 2020. szeptember 25. napján, a megbízás elfogadásakor rendelkezésére álltak-e azok az információk, melyek ismeretében elfogadhatta a megbízást, avagy indokolt lett volna, hogy további információkat szerezzen be, mielőtt a megbízást elfogadja, és teljesíti.

Arra nézve, hogy a megbízás elfogadásakor mit tudott az eljárás alá vont ügyvéd, a Fegyelmi Tanács elfogadta a nyilatkozatát, melyet ugyan a megbízás elfogadásakor a megbízó által tett feljegyzés nem támasztott alá teljes mértékben, de az ugyanazon a napon, a [.........] Kft. ügyvezetőjének küldött e-mail már teljes mértékben igazolta.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy hosszú évek óta ismeri a megbízót, több gazdasági társaság bejegyzésében közreműködött [.........] érdekében. Elmondta azt is az eljárása alá vont ügyvéd, hogy a több éve tartó kapcsolat ellenére [.........] akár más ügyvédeket is megkeres, amennyiben azt szükségesnek tartja. Ez abból a szempontból fontos kijelentés, hogy a Fegyelmi Tanács így meggyőződött arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem kívánja „szépíteni” a megbízó és közötte fennálló kapcsolatot, hanem reálisan értékeli azt. Ez a nyilatkozat is az eljárás alá vont ügyvéd szavahihetőségét erősítette meg az eljáró tanács részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a megbízás elfogadásakor megkérdezte, hogy született-e írásbeli vállalkozói szerződés, és kapott-e teljesítési igazolást az őt megbízó gazdasági társaság a munka elvégzéséről. Erre azt a tájékoztatást kapta [.........] ügyvezetőtől, hogy szóbeli megállapodás jött létre a munka elvégzésére, és teljesítési igazolást sem kapott a gazdasági társaság, de a munkát a megbízó [.........] Kft. részéről egy műszaki ember átnézte és szóban átvette.

Előadta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd azt is, hogy a megbízója tájékoztatása szerint a [.........] Kft. ügyvezetője őt tájékoztatta arról, hogy a vállalkozói díjat legkésőbb szeptember 25. napján kifizeti, de aznap, amikor ő felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, már az volt a bejelentő [.........] álláspontja, hogy különböző kifogások alapján a számla kiegyenlítését nem fogja megtenni. [.........] ügyvezető eljárás alá vont ügyvédnek előadta azt is, hogy rendkívüli fontossággal bír a vállalkozói díj kifizetése, hiszen több embert foglalkoztat, az ő bérüket pedig ki kell fizetni.

[.........], a megbízó ügyvezetője arról tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a munkát a megbízó gazdasági társaság végezte el. Engedményezésről az eljáró ügyvéd szerint szó sem volt.

A megbízó által a megbízás átadásakor aláírt feljegyzés egyetlen vonatkozásban nem támasztja alá az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, jelesül az, hogy a feljegyzésben nincsen írva az a tény, hogy a megbízást adó gazdasági társaság valósította meg a számla mögötti gazdasági eseményt.

Ezt azonban a még megbízás elfogadása napján a [.........] ügyvezetőnek megküldött fizetési felszólítás már kiegészíti, hiszen ebben az eljárás alá vont ügyvéd egyértelműen írja le azt, hogy a felszólító levél alapját képezi az a tény, mely szerint a megbízó gazdasági társaság végezte el a számla mögötti gazdasági eseményt.

Így tehát a rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték alapján az eljárás alá vont ügyvéd védekezését a Fegyelmi Tanács elfogadta, mert a szavahihetőségével kapcsolatban semmilyen kétely nem merült fel, és azt a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok együttes figyelembevétele alapján is alátámasztják az ügyben fellelhető bizonyítékok.

A Fegyelmi Tanácsnak tehát abban kellett állást foglalnia és a szükséges jogi következtetéseket levonnia, hogy a megbízás elfogadásakor, ha a megbízást elfogadó ügyvéd abban a tudatban van, hogy a számla valós, hiteles, azt a számla kiállítására jogosult állította ki, és a megbízást adó személynek jogosultsága van a megbízás adására, akkor egy ügyvédnek az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok alapján kötelessége-e az esetleges további adatok utáni vizsgálódás, avagy nem.

A Fegyelmi Tanács arra az álláspontra jutott, hogy az adott esetben az eljáró ügyvéd a részére bemutatott számla, és a megbízó képviselőjének nyilatkozata, és a feljegyzés alapján (melyet a közöttük több éve fennálló ügyvéd-ügyfél viszony miatt nem volt oka kétségbe vonni) az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezett azokkal a releváns információkkal, amelyekre tekintettel a megbízást elfogadhatta, és teljesíthette. A felszólító levél kibocsátásához további tényeket, körülményeket beszerezni, megismerni nem volt indokolt.

Ebben a körben nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy az eljáró ügyvédet nem egy polgári peres eljárás vagy fizetési meghagyás kezdeményezésével bízták meg, hanem egy felszólító levél kibocsátásával. A Fegyelmi Tanács álláspontja alapján ezt annak tudatában, hogy a számla- kibocsátó gazdasági társaság végezte-e el a számla mögötti gazdasági eseményt, és [.........] ügyvezetőnek joga volt ezzel az eljáró ügyvédet megbízni, a megbízás elfogadásakor szükséges információval rendelkezett az eljárás alá vont ügyvéd.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem vonható felelősségre azért, mert az őt megbízó [.........] ügyvezető megtévesztette abban a tekintetben, hogy ki, melyik gazdasági társaság végezte el a vállalkozói munkát. Az eljárás alá vont ügyvéd több éve látott el ügyvédi megbízásokat [.........] részére, és a Fegyelmi Tanács álláspontja alapján nem volt olyan körülmény, amely kétséget kizáró módon indokolttá tette volna azt, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a megbízás elfogadását vissza kellett volna utasítania.

Nem ilyen körülmény az, hogy a frissen bejegyzett gazdasági társaságnak csupán pár nap állt rendelkezésre ahhoz, hogy a számla mögötti gazdasági eseményt megvalósítsa. A [.........] Ft. körüli vállalkozói díj az építőiparban a Fegyelmi Tanács véleménye szerint nem olyan kirívóan magas vállalkozói díj, amelyet akár egy frissen alakult gazdasági társaság pár napos munka alatt ne tudott volna teljesíteni.

Ebben a körben a Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek nem kellett feltárnia azt, hogy konkrétan milyen munka volt, milyen eszközökkel, hány munkavállalóval, és hogyan végezte el azt a gazdasági társaság.

Egyetértett a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a tárgyaláson tett azon nyilatkozatával, hogy ő nem építésügyi szakértő. A vállalkozói munka értékének megalapozottságáról nem tudott volna állást foglalni akkor sem, ha részletesen nyilatkoztatja a megbízót erről. Itt újra hangsúlyozni kívánja a Fegyelmi Tanács, hogy álláspontja szerint nem is kellett volna erről nyilatkoztatni a megbízót.

A számla kibocsátásának megítélése kapcsán valóban releváns körülmény az, hogy egy engedményezési szerződés történt, de a Fegyelmi Tanács ebben a vonatkozásban azt az állítást fogadta el, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd az engedményezés tényéről a megbízás elfogadásakor nem tudott, melyet okirati bizonyíték (fizetési felszólítás) is alátámaszt.

Mindezeket összefoglalva tehát a Fegyelmi Tanács megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd a felszólító levél kibocsátására irányuló megbízást a rendelkezésére álló információk alapján elfogadhatta és teljesíthette, további körülményeket nem kellett feltárnia a megbízás elfogadásához. Valóban sajnálatos tény az, hogyha a felszólító levélben foglaltaknak megfelelően a számla szerinti kötelezett [.........] Kft. a számlát befogadja, és kifizeti, akkor felmerül a költségvetési csalás gyanúja. Ebben a vonatkozásban az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége nem merül fel, hiszen őt a megbízója megtévesztette.

A fentiekre tekintettel, mivel a bejelentés alapjául szolgáló cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács megszüntette, és döntött az eljárási költség viseléséről az Üttv. 131. § (3) bekezdésének b) pontja alapján.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

A FESZ 40.6 pontja alapján az egyes ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó kamara viseli.

A jogorvoslati jogra való tájékoztatás az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján

A határozat 2021. július 09. napján jogerős.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa - DRFB-7/2021.)