A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [...] ügyvéd ellen [...] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 08. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
Fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [...] (KASZ: [...]. irodájának székhelye: [...]) - eljárás alá vont egyéni ügyvéd vétkes 5 (öt) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért
200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi. A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: Kamarai tagságának kezdete: [...] egyéni ügyvéd.
Ellene korábban indult fegyelmi eljárások:
1. [...]/2003. Megrovásban részesült (2003. 08. 11-én emelkedett jogerőre a határozat)
2. [...]2012. Megrovásban részesült
3. [...]/2013. számon a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette
4. [...]/2019. számon 5 rb. szándékos, 1 rb. folytatólagos fegyelmi vétség miatt 120.000 Ft. pénzbírság (2019. 12. 07-én emelkedett jogerőre a határozat)
[...]
2020. 11. 24. napján érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához [...] bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd fizetési meghagyásos eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységét panaszolta, mi szerint eljárás alá vont ügyvéd a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztése, illetve azzal kapcsolatban, annak elkésett előterjesztését érintően az igazolási kérelem előterjesztésével kapcsolatban nem az eljárási szabályok szerint járt el, bejelentőt az igazolási kérelem elbírálásának eredményéről nem tájékoztatta, annak eredményéről bejelentő a jogerőre emelkedett fizetési meghagyás végrehajtása útján szerzett tudomást, a joghátrányt eljárás alá vont ügyvéd nem kompenzálta
- 2020. 12. 07. napján a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
- 2021. 01. 04. napján érkezett beadványban eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló nyilatkozatát mellékleteivel. Az igazoló jelentésben eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekmény elkövetését nem vitatta, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy az igazolási kérelem előterjesztése kapcsán mind ő, mind a szintén ügyvéd férje akadályoztatva volt kórházi kezelések miatt.
- 2021. 03. 12-én a az előzetes vizsgálat meghosszabbításra került.
- 2021. 05. 12. napján fegyelmi eljárás kezdeményezése.
- 2021. 06. 21. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A Fegyelmi Tanács megállapította eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, és vele szemben pénzbüntetést alkalmazott.
- 2021. 06. 28. napján eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelemmel élt.
- 2021. 07. 05. napján a Fegyelmi Tanács az igazolási kérelemnek helyt adott, és a fegyelmi határozatot visszavonta.
- 2021. 09. 08. napján a Fegyelmi Tanács újabb tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd megjelent. A tárgyaláson sem eljárás alá vont ügyvéd, sem a fegyelmi biztos nem terjesztett elő további bizonyítási indítványt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Bejelentővel szemben dr. [...] közjegyző [...]/Ü/[...]/2019 ügyszámon fizetési meghagyást bocsátott ki, melyet bejelentő képviseletében [B.Zs. 2019. 07. 19-én vett át. A fizetési meghagyást B.Zs. az ellentmondásra nyitva álló határidőn túl, 2019. 09. 05-én juttatta el eljárás alá vont ügyvédhez bejelentő képviseletében. Eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között ügyvédi megbízás jött létre. A megbízás szerint eljárás alá vont ügyvédnek ellentmondást kellett benyújtania, s egyidejűleg igazolási kérelmet előterjesztenie. Bejelentő az igazolási kérelem alapját képező dokumentációt B.Zs-n keresztül átadta eljárás alá vont ügyvéd részére. Az ügyvédi megbízás - az ügyvéd nyilatkozata szerint - ingyenesen került elvállalásra. A megbízási szerződés nem került írásba foglalásra.
A megbízás elfogadását követően eljárás alá vont ügyvéd az ellentmondást és az igazolási kérelmet előterjesztette, azonban az igazolási kérelmet alátámasztó dokumentációt postai úton nem küldte meg a közjegyzőnek. A közjegyző hiánypótlást bocsájtott ki, melyet eljárás alá vont ügyvéd nem vett át, így az abban foglaltakat nem is teljesítette.
Az igazolási kérelmet a közjegyző visszautasította. Eljárás alá vont ügyvéd bejelentőt a visszautasításról nem tájékoztatta, a bejelentővel szemben végrehajtási eljárás indult, s bejelentő az igazolási kérelem visszautasítással is csak a végrehajtási eljárásról való tudomásszerzése folytán szembesült.
Eljárás alá vont ügyvéd a fizetési meghagyási eljárás során keletkezett iratokat a fegyelmi eljárásban nem bocsátotta rendelkezésre.
A fegyelmi biztos indítványa 6 rendbeli, szándékos fegyelmi vétség megállapítására, pénzbüntetés kiszabására irányult. Az indítvány szerint eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli fegyelmi vétséget követett el az által, hogy az igazolási kérelmet nem az eljárási szabályok szerint terjesztette elő, illetve a közjegyző hiánypótlási végzésének nem tett eleget, további két rendbeli fegyelmi vétséget követett el az által, hogy az ügyvédi megbízási szerződést nem foglalta írásba, és a megbízást ingyenesen vállalta el, egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el azáltal, hogy az igazolási kérelem visszautasításáról bejelentőt nem tájékoztatta, illetve egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el azáltal, hogy az üggyel szorosan összefüggő iratokat a fegyelmi biztos részére, az előzetes vizsgálati szakban nem csatolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nyilatkozatot teljes körűen tett, melyben a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését, felelősségét részben elismerte, ugyanakkor enyhítő körülményként hivatkozott a következőkre. Eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő már egy jogerős fizetési meghagyással kereste meg, s mint utóbb kiderült a fizetési meghagyás kérelmező jogosult igénye megalapozott lett volna perré alakulás esetén is, kárt a bejelentő részére tehát nem okozott. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ügy intézésében mind ő, mind férje akadályozva volt, mivel kórházi kezelés alatt álltak. Előadta, hogy megbízási díj kikötésére azért nem került sor, mert a bejelentővel 15-20 éve fennálló szoros személyes kapcsolata állt fenn, családi rendezvényeken vettek részt együtt, ha bármilyen gond merült fel egymás személyes életében, akkor mindig segítséget nyújtottak egymásnak.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd védekezésében kitért arra is, hogy álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének van helye, mivel az előzetes vizsgálatot elrendelő határozat 2020. december 7-én kelt, a 3 hónapos hosszabbításról rendelkező határozat pedig 2021. március 12-én kelt. Ezek alapján az Üttv. illetőleg a Fegyelmi Eljárási Szabályzat által meghatározott 3 hónapos határidőt meghaladta az előzetes vizsgálat.
Ezen kívül védekezett azzal is, hogy a rendelkezésére álló iratokat csatolta, jelezte a jelentésében, hogy nem áll rendelkezésére más irat. E körben hivatkozott arra, hogy az országos ügyvédi kamara rámutatott már több határozatában arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem köteles minden iratot csatolni, ha bármilyen iratot csatol azzal már az iratcsatolási kötelezettségének eleget tesz.
A Fegyelmi Tanács okirati bizonyítást folytatott le, melyek közül a bejelentő által csatolt fizetési meghagyásos iratok igazolják, hogy eljárás alá vont ügyvéd az igazolási kérelem előterjesztése kapcsán nem szabályosan járt el, nem csatolta az igazolási kérelmet alátámasztó dokumentációt, illetve az igazolási kérelem előterjesztése kapcsán nem nyilatkozott arról, hogy a bejelentő mikor szerzett tudomást az elmulasztott határidőről, illetve mikor szűnt meg az akadály, hogy az igazolási kérelmet előterjeszthesse. A közjegyző hiánypótló végzését eljárás alá vont ügyvéd nem vette át, az abban foglaltakat nem teljesítette.
A vezető fegyelmi biztos 2020. december 07-i határozata és 2021. március 12-i ismételt felszólítása az eljárás alá vont ügyvéd részére alátámasztják, hogy eljárás alá vont ügyvédet a vezető fegyelmi biztos az ügyben keletkezett valamennyi irat becsatolására szólította fel, melybe nyilvánvalóan beletartoznak az ügyvédi megbízás elvállalását követően keletkezett fizetési meghagyásos iratok, hiszen a bejelentő panaszai kifejezetten azokkal voltak kapcsolatosak.
A vezető fegyelmi biztos 2021. március 12-i határozata alátámasztja, hogy az előzetes vizsgálat határidőben került meghosszabításra.
Eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő egyező nyilatkozata alátámasztják, hogy eljárás alá vont ügyvéd az igazolási kérelem visszautasításáról bejelentőt nem tájékoztatta. Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alátámasztja, hogy az ügyvédi megbízás írásba foglalásra nem került, a fizetési meghagyás iratait eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta az előzetes vizsgálati szakban.
A fegyelmi biztos indítványa túlnyomó részben megalapozott.
A Fegyelmi Tanács mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az eljárás megszüntetésének van-e helye. Ezzel kapcsolatban a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a vezető fegyelmi biztos az eljárási határidőket megtartotta. A 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 116/A. §-a (a fegyelmi eljárásban alkalmazandó határidő számítása körében) szerint a határidőbe nem számít bele minden évnek a december 24-től január 01-ig terjedő időszaka. Ezen szabály nem tesz különbséget a napokban vagy nem napokban meghatározott határidők között, így eljárás alá vont ügyvéd alaptalanul hivatkozott arra, hogy ezen szabály csak a napokban megállapított határidőkre lenne irányadó. Az előzetes vizsgálat meghosszabbítására három hónapon belül van lehetőség. Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2020. december 07-én került sor, így a három hónapos határidő 2021. március 07-én telt volna le, azonban a december 24 - január 01. közötti 9 nap nem számít bele, így a határidő 2021. március 16-án telt volna le, melyhez képest az előzetes vizsgálat meghosszabbítására 2021. március 12-én került sor. Ennek megfelelően a vezető fegyelmi biztos a határidőket az előzetes vizsgálat tekintetében megtartotta, az eljárás megszüntetésének tehát nem volt helye.
Ezt követően a Fegyelmi Tanács vizsgálta a fegyelmi biztos indítványában foglaltakat érdemben.
A Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával ellentétben - az ügyvédi megbízás ingyenessége körében fegyelmi felelősséget nem állapított meg figyelemmel arra, hogy az eljárás adatai alapján nem merült fel kétség a felől, hogy eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között hosszú idő óta szoros személyes kapcsolat állt fenn a megbízás létrejöttekor. Ezt cáfolandóan a fegyelmi biztos bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A Fegyelmi Tanács szerint az ügyvédi etikai szabályzat 6.2 d) pontjában foglaltakat az ügyvédnek nem kell feltétlenül igazolnia.
Eljárás alá vont ügyvéd tagadásával szemben a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el azáltal, hogy a fizetési meghagyás során keletkezett iratokat nem csatolta az előzetes vizsgálati szakban, figyelemmel arra, hogy ezen iratok a bejelentő panaszával szorosan összefüggtek.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi biztos indítványában foglalt egyéb fegyelmi vétségek tekintetében tett, felelősséget elismerő nyilatkozata és rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján aggálytalanul tudta megállapítani, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el azáltal, hogy az igazolási kérelmet nem megfelelően terjesztette elő, a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, a bejelentőt az igazolási kérelem visszautasításáról nem tájékoztatta, a megbízási szerződést nem foglalta írásba.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdését és a 28. § (3) bekezdését megsértette.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
28. § (3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
2009. évi L. tv. (Fmhtv.) 10. § (3) A költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok kivételével - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelős miniszter rendeletében másként nem rendelkezik - a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet.
2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 151. § (1) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.
Eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelmet terjesztett elő az ellentmondás elkésett előterjesztése kapcsán, azonban a kérelemben az igazolási kérelem előterjesztésére irányadó Pp 151. § (2) bekezdésében foglaltakat nem teljesítette. Utóbbi szabály az Fmhtv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó. Az eljárt közjegyző a Pp. 115. § (1) bekezdése alapján eljárás alá vont ügyvédet az igazolási kérelem hiányosságainak teljesítésére hívta fel hiánypótló végzésben (52019/Ü/30860/2019/5 sz. végzés). Eljárás alá vont ügyvéd a végzést nem vette át, így annak tekintetében beállt a kézbesítési fikció (6. sz. végzés).
Ezek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, hiszen egyrészről már magát az igazolási kérelmet sem teljesítette a Pp. szabályai szerint, de a hiányosságokat a közjegyző felhívására sem teljesítette.
Utóbbi vonatkozásában eljárás alá vont ügyvéd a saját és férje kórházi kezelésére hivatkozott, azonban azt az eljárásban sem okirattal, sem más bizonyítékkal nem támasztotta alá. Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy még az eljárás alá vont ügyvéd akadályoztatásának igazoltsága sem mentesítette volna eljárás alá vont ügyvédet az alól, hogy a folyamatban lévő eljárásait gondozatlanul hagyja. Eljárás alá vont ügyvéd e tekintetben akkor járt volna el helyesen, ha az ügyfeleit, így különösen a bejelentőt tájékoztatja a közelgő akadályoztatásáról, tájékoztatva egyúttal arról, hogy lehetősége van az igazolási kérelemmel kapcsolatban közvetlenül is érdeklődni a közjegyzőnél az ügy menetéről, illetőleg gondoskodnia kellett volna a megfelelő helyettesítéséről, az iratok átvételéről.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:275. § (1) bekezdését megsértette.
Ptk. 6:275. § (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
Eljárás alá vont ügyvéd az előbbi jogszabályhely alapján köteles lett volna tájékoztatni bejelentőt, arról, hogy a közjegyző az igazolási kérelmet visszautasította, hiszen a bejelentő ennek hiányában abban a tudatban volt, hogy az ügy folyamatban van. Ennek elmaradása miatt bejelentő bár abban a hiszemben volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd a rá bízott feladatot ellátta, azzal kellett szembesüljön, hogy az eljárás minden tekintetben befejeződött, további jogorvoslatra nincs lehetőség, és még attól is el lett zárva, hogy a jogosulttal megállapodjon a jogerős fizetési meghagyásban foglaltak teljesítése felől, s így bejelentővel szemben végrehajtási eljárás indult.
Ezek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd további egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 29. § (1) bekezdését megsértette.
Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Figyelemmel arra, hogy az eljárással érintett megbízás nem csupán tanácsadásra szorult, eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, azáltal hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi etikai szabályzat (ÜESZ) 12.3 pontját megsértette, s ez által egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
ÜESZ 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Figyelemmel arra, hogy az eljárással a fizetési meghagyásos eljárás iratai szorosan összefüggtek, azokat eljárás alá vont ügyvédnek be kellett volna csatolnia az előzetes vizsgálati szakban. A Fegyelmi Tanács külön kiemeli, hogy az iratok csatolására a vezető fegyelmi biztos 2021. március 12-én ismételt felhívást bocsájtott ki. E körben eljárás alá vont ügyvéd védekezése alaptalan. A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy nem olyan irat csatolása maradt el, amely az panaszban foglaltakat mellékesen, eshetőlegesen érintik, hanem kifejezetten a panasz által említett eljárásban, a panasz által sérelmezetten létrejött iratok becsatolása. A panasz külön említi, a hiányos igazolási kérelmet és a közjegyző hiánypótlási felhívását is, ezeket eljárás alá vont ügyvédnek mindenképpen csatolnia kellett volna, hiszen a panasz elbírálása éppen ezen iratok megismerésétől függtek.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az (ÜESZ) 6.2 pontját nem sértette meg.
ÜESZ. 6.2. Az ügyvéd ellenérték kikötése nélkül ügyvédi tevékenységet
a) közérdekű önkéntes jogviszony keretében,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint szociálisan rászoruló természetes személy számára,
c) a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója számára, valamint
d) eseti jelleggel a nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében eljáró, az ügyvéddel igazolhatóan szoros személyes kapcsolatban álló természetes személy számára
végezhet.
Az ÜESZ 6.2. pontja nem írja elő, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek igazolnia kellene azt, hogy ellenérték kikötésére a szoros személyes kapcsolat miatt nem került sor. A Fegyelmi Tanács szerint az ezzel ellentétes tényt a fegyelmi biztosnak kellett volna bizonyítania, pl. a bejelentő személyes meghallgatásának indítványozása által.
A pénzbírság kiszabása körében a Fegyelmi Tanács figyelembe vette enyhítő körülményként, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy kiskorú, és egy nagykorú gyermek tartásáról köteles gondoskodni. A fegyelmi tanács figyelembe vette eljárás alá vont ügyvéd nettó jövedelmét is enyhítő körülményként
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy eljárás alá vont ügyvéd ellen a jelenlegi felelősségre vonás már a negyedik alkalommal történt, s a panasszal érintett eljárása az eljárás alá vont ügyvédnek a P17/2019 számú fegyelmi eljárás hatálya alatt történt.
A Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni eljárás alá vont ügyvédnek azon védekezését mint enyhitő körülményt, hogy nem okozott kárt, gyakorlatilag a fizetési meghagyás jogosultjának a követelése megalapozott volt. Ezt a Fegyelmi Tanács azért nem tudta elfogadni, mert a sikeres igazolási kérelemnek való helytadás estén, az eljárás perré alakult volna, mely eljárás több módon is záródhatott volna, így pl. ha a jogosult elmulasztja a keresetlevelet tartalmazó előkészítő iratot előterjeszteni, vagy a peres illetéket megfizetni határidőben, vagy a perfelvételi tárgyaláson nem jelenik meg, mely esetekben a bejelentő nem lett volna elmarasztalva, továbbá egy peres eljárásban a bejelentő akár egyezséget is köthetett volna a felperessel. Mindezek lehetőségétől eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt megfosztotta, mulasztása pedig olyan eredménnyel zárult, hogy végül a bejelentővel szemben végrehajtási eljárás is indult, ugyanakkor ha eljárás alá vont ügyvéd időben tájékoztatja bejelentőt, arról hogy az igazolási kérelmet a közjegyző jogerősen visszautasította, bejelentőnek legalább ekkor lehetősége lett volna a jogosulttal egyeztetni.
A Fegyelmi Tanács eljárás mindezeken túl felhívja a figyelmet arra, hogy az eljárási szabályok, így különösen a jogvesztő határidők betartása, a megfelelő tartalmú, igényességű professzionális beadványok elkészítésére az ügyvédeknek különös gondot kell fordítaniuk, hiszen az ügyfelek éppen azért fordulnak az ügyvédekhez, mert abban bíznak, hogy az ügyvéd az eljárást ezek betartásával látja el. Az eljárási szabályok ilyen fajta megszegése kifejezetten alkalmas arra, hogy az ügyvédségbe vetett bizalom gyengüljön, melyet a Fegyelmi Tanács szintén súlyosító körülményként értékelt.
A Fegyelmi Tanács végül súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége 5 rendbeliként került megállapításra.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd költségéről az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján rendelkezett. Az eljárás során felmerült költségről az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján rendelkezett a Fegyelmi Tanács akképpen, hogy annak megfizetésére eljárás alá vont ügyvéd köteles, figyelemmel arra, hogy a Fegyelmi Tanács fegyelmi felelősséget állapított meg.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A határozat 2021. november 5. napján jogerős és 2021. december 6. napján végrehajtható
(Debreceni Ügyvédi Kamara 1. sz. Fegyelmi Tanácsa DRFB-8/2021)