A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Dr. .............. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év február hó 04. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ................
ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 1110040319082040-36000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.m. ük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd ... lajstromszám alatt - a 2005-től 2009-ig terjedő ügyvédjelölti tevékenységét követően - nyert 2009. november 1. napjával felvételt a Szegedi Ügyvédi Kamarába.
Családi állapotáról, az általa eltartottakról, és az előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összegéről nincs nyilatkozata. Korábban fegyelmi eljárás nem indult ellene.
2021. január 20-án kelt levelében Dr. .................... bejelentő bejelentést tett a Szegedi Ügyvédi Kamaránál sérelmezve, hogy panaszlott ........ügyvéd az őt képviselő Dr. ................... ügyvédet megkerülve közvetlenül értesítette és kereste meg őt az általa és volt házastársa által korábban adott közös megbízásuk eredményeként létrehozott okirat aláírására. Bejelentésében részletes és teljes jogi okfejtést adott elő, továbbá feltételezte, hogy abból esetleges hátránya származhat. Kérte dr. .................... ügyvéd fegyelmi eljárás alá vonását.
A Szegedi Ügyvédi Kamara etikai bizottsága 2021.február 16-i állásfoglalása szerint nem látott fegyelmi eljárást megalapozó magatartást az eljárás alá vont ügyvéd részéről, ezért indítványozta a bejelentés elutasítását.
A területi kamra fegyelmi biztosának előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozata ellen benyújtott kifogás már jelentős, speciálisan az Üttv. és ÜESZ szabályait emeli be az indoklásába, aminek következtében a Magyar Ügyvédi Kamara átiratával a Szegedi Ügyvédi Kamarát utasította Dr. .................... szegedi ügyvéd ellen előzetes vizsgálat elrendelésére, ami a 30/20216/11. számú, 2021.október 12. keltű határozattal megtörtént.
A Szegedi Ügyvédi Kamra fegyelmi biztosa a lefolytatott előzetes vizsgálat eredményeként RFSZ-9/2021. ügyszámon fegyelmi eljárást kezdeményezett. Meglátása szerint a panaszlott ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalással megsértette az Üttv. 20. § (4) bekezdést, továbbá a jogi képviselővel eljáró ellenérdekű fél közvetlen megkeresésével megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2. és 11.1. rendelkezéseit, így az Üttv. 107. §b pontjában meghatározott 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
A fegyelmi eljárás lefolytatására a Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese Dr. Volford Erzsébet tanácsát jelölte ki.
Eljárás alá vont ügyvéd Dr. ..................... ellen Dr. ........... lakos tett bejelentést egy, az ügyében korábban 2013-ban kelt szerződés folyománya miatt, miszerint Dr. .................. bejelentő és házastársa Dr. .............., 2013-ban házastársi vagyonközösség megszüntetési szerződést kötöttek Dr. .............. szegedi ügyvéd előtt. A szerződés 2 pontban nem ment teljesedésbe.
2018-ban felek közösen megbízást adtak eljárás alá vont ügyvéd részére a korábban kelt szerződés módosításra. Eljárás alá vont ügyvéd a feleket korábbi időből ismerte, mivel az eljárás alá vont ügyvéd édesanyjával baráti kapcsolatot tartottak fenn.
Eljárás alá vont ügyvéd a közös megbízás szerint eljárva létrehozott egy házassági vagyonjogi szerződést módosító okiratot, aminek egy pontja teljesült, de egy másik, jelentős kérdésben felek nem tudtak megállapodni annak ellenére, hogy az okirat a kérésüknek megfelelően lett előkészítve aláírásra. Eljárás alá vont ügyvéd a kért módosítások elérése érdekében felekkel a továbbiakban is kapcsolatot tartott és próbált eljárni a közös megbízás szerinti eredmény elérése érdekében.
Dr..................... időközben, az eredménytelenséget látva, megbízást adott közös tulajdon megszüntetése iránti per indítására Dr. ..............................szám alatti ügyvéd részére, aki a pert a Szegedi Törvényszék előtt 13.P............... számon tette folyamatba.
A perben a bejelentő felperest Dr. ..........., míg alperest, Dr. ............ az eljárás alá vont ügyvéd képviselte. A peres eljárásban az első tárgyalást követően elhárult a felek közötti egyezséget lehetetlenné tévő ok, lehetőség nyílt olyan tartalmú okirat aláírására, mely a felek eredeti szándéka szerinti vagyonmegosztást tükrözte. Eljárás alá vont ügyvéd a békés rendezés reményében megkereste Dr. .................... az aláírásra.
Levelében az ügyvéd felhívta a bejelentő figyelmét, hogy az elküldött okiratokat vagy előtte írja alá, de amennyiben ezt nem tenné meg, úgy keresse fel a perben megbízott ügyvédjét, és az ő jelenlétében annak ellenjegyzése mellett írja alá az okiratot, majd 1 pld. kivételével küldje vissza részére további ügyintézésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
Az eljárás során csatolta a panaszosnak küldött megkeresés levél vázlatát, valamint a Szegedi Törvényszék 13.P................. számú perfelvételi tárgyalási jegyzőkönyvét a felek közti közös egyeztetést kérő szünetelésről.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy azért szüneteltették, hogy peren kívül megoldjuk az ügyet. A szünetelés ideje alatt Dr. ............. tehermentesítette az ingatlant és megnyílt a lehetőség, hogy az eredeti szándék szerinti, ahogyan a felek 2014-ben és 2018-ban is akarták az ajándékozás megvalósuljon. Miután az elkészült az ajándékozási szerződést, Dr. ................. aláírta és ő ellenjegyezte, küldte meg a panaszosnak, azzal, hogy akár előtte is, de akár a saját jogi képviselője előtt is aláírhatja. Az ajándékozás véleménye szerint egy folyamat volt, aminek már meg kellett volna történjen a korábbi megállapodás alapján. Nem tájékoztatta félre azzal a bejelentőt, hogy tőle közvetlenül levelet kapott, abból hátránya nem származott.
Meglátása szerint a 2018-ban aláírt származó házassági vagyonjogi szerződés módosításban való közreműködési megbízásának nem volt lejárata.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta.
Véleménye szerint kétségtelenül megállapítható az összeférhetetlen ügyvállalása a felek közös megbízása alapján kifejtett tevékenysége után, azzal összefüggő ügyben vállalta el az egyik szerződő fél képviseletét, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a bejelentőnek önálló képviselete volt a perben és nem a jogi képviselőn keresztül, hanem az ő megkerülésével közvetlenül a panaszossal vette fel a kapcsolatot, 2 rb. szándékos vétség elkövetését kérte megállapítani.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd előadását az összeférhetetlen ügyvállalás vonatkozásában nem fogadta el, míg jogi képviselővel eljáró panaszos peres eljárásban történt közvetlen megkeresését kismérvű fokban kifogásolható cselekménynek értékelte figyelemmel, hogy magatartását és jóhiszeműségét nagyban befolyásolta, hogy mindkét felet családilag ismerte. Az által készített okirat foganatosítására a jogi képviselője bevonása nélkül megkeresett fél esetében fel sem merült benne az a körülmény, hogy ő az őt képviselő jogi képviselőnek erről nem ad tájékoztatást.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy jogi képviselet ellátását vállalta az általa korábban szerkesztett eredménytelen házassági vagyonjogi szerződést módosító okiratot alá nem író felek közt indult polgári peres eljárásban 1 rendbeli, korábbi ügyféllel szemben vállalt kötelezettséggel összeütköző ügyvállalás szándékos fegyelmi vétségét követett el.
Üttv. 20. § (4) bekezdése szerint (4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult. (4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.
A Fegyelmi Tanács nem tartotta megalapozottnak az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat 2.1. és 11.1. pontjában írt szabályok megsértését.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Jogerős és végrehajtható: 2022. 04. 20.