A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [...] ügyvéd ellen [...] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. november 2. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [...] (KASZ: [...], irodájának székhelye: [...].) - eljárás alá vont egyéni ügyvéd
3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 1 rb-t folytatólagosan valósított meg, ezért
250.000- Ft, (azaz Kétszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja,
valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség és 14.250 Ft (azaz Tizennégyezer-kettőszázötven forint) tételes költség megfizetésére kötelezi.
[...]
[...]
[...]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
[...]
Ellene korábban indult, jogerős fegyelmi eljárások:
- [...] /2020. sz. alatt 4 rb. szándékos, ebből 3 rb. folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség miatt 400.000 Ft. pénzbírság
- [...] /2020. sz. alatt 1 rb. folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség miatt 100.000 pénzbírság, kamarai közügyektől eltiltást 5 évben határozta meg
- [...] /2020. sz. alatt 3 rb. szándékos, ebből 2 rb. folytatólagos fegyelmi vétség miatt kizárás, kamarai közügyektől eltiltás, ügyvédjelölti foglalkoztatástól eltiltás fegyelmi büntetést szabott ki, kizárás végrehajtását 3 évre felfüggesztette.
[...] bejelentő 2020. szeptember 22-én a [...] Ügyvédi Kamara elnökéhez panaszt tett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben peres eljárásban történt többszörös mulasztás, az ügyvéd elérhetetlensége, és iratkiadás megtagadása miatt.
A bejelentő előadta, hogy az ügyvéd [...] Megyei Jogú Város Önkormányzata felperes és közte, valamint családtagjai, mint alperesek közötti per vitelére vállalt kötelezettséget, azonban egy tárgyalást kivéve nem vett részt a perben, a részére küldött szakértői véleményt nem továbbította a bejelentő és családja részére. Az egyezségi tervezetet részükre nem adta át, a 2020. augusztus 27. napján tartott tárgyaláson nem jelent meg. Beadványához 8 mellékletet csatolt.
A [...] Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a bejelentést más ügyvédi kamara kijelölése céljából felterjesztette a Magyar Ügyvédi Kamarához, mivel ekkor az ügyvéd a [...] Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja volt. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. október 20. napján kelt [...]/2020. [...]/2020. számú határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2020. október 29. napján került sor, a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az ügyben keletkezett valamennyi iratot nyolc napon belül köteles csatolni. Az ügyvéd megbízottja a felhívást 2020. november 4-én átvette, annak nem tett eleget. 2021. január 13-án a vezető fegyelmi biztos ismételt iratcsatolási felhívást adott ki, melyet az ügyvéd megbízottja 2020. január 19-én letöltött, iratot ismét nem csatolt.
A Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről értesítette.
Az előzetes vizsgálat meghosszabbítására 2021. január 13-án került sor.
2021. január 28-án a bejelentő e-mail útján további 5 iratot csatolt.
2021. február 17-én az eljárás alá vont ügyvéd e-mail üzenetben határidő hosszabbítást kért.
2021. február 18-án a vezető fegyelmi biztos ismételten elektronikus kapcsolattartásra hívta el az ügyvédet.
A vezető fegyelmi biztos 2021. március 12-én ismételten iratcsatolásra szólította fel az ügyvédet, aki március 29-én töltötte le a felhívást.
2021. április 6-án az ügyvéd nyilatkozott és 11 mellékletet csatolt.
A vezető fegyelmi biztos 2021. április 12. napján fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, azt az ügyvéd 2021. április 28-án töltötte le.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos (ebből 1 rb. folyamatosan megvalósított) fegyelmi vétséget követett el azon magatartásával, hogy:
- nem teljesítette a vállalt megbízást, mivel a perben egy tárgyalás kivételével nem járt el,
- nem tett eleget az ügyfele felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének, vele nem közölte a szakvéleményt, a tárgyalási időpontot, az egyezségi okiratot,
- nem tett eleget az iratok ügyfele részére való kiadására vonatkozó kötelezettségének a bejelentő többszöri kérése ellenére sem,
- a vezető fegyelmi biztos háromszori felhívását követően hiányosan küldte meg jelen eljárás lefolytatásához az ügy iratait
A vezető fegyelmi biztos határozatát az iratokkal 2021. április 13-án megküldte a [...] Megyei Ügyvédi Kamarának, erről értesítette a bejelentőt. A Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2021. június 29-én az eljáró fegyelmi bizottság kijelölését kérte a MÜK Országos Fegyelmi Bizottság elnökétől, aki 2021. június 30-án F/[...]/2021/Kij. határozattal a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki az eljárás lefolytatására. Az irat 2021. július 15-én érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához, 2021. augusztus 25-én a Fegyelmi Tanácshoz.
A tanács elnöke 2021. augusztus 30-án felhívta a bejelentőt és a Miskolci Járásbíróságot a hiányzó iratok becsatolására.
A bejelentő 2021. szeptember 6-án 19 iratot küldött.
A Miskolci Járásbíróság elnöke 2021. szeptember 22-én válaszolt.
A Fegyelmi Tanács 2021. október 5-én és november 2-án tárgyalást tartott.
[...] bejelentő 2020. 09. 22-i beadványában előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd képviseli családjukat egy peres eljárásban, amelyben [...] Város Önkormányzata a felperes. 2019. április 25. napján megtartott tárgyaláson a bírónő mindkét felet felszólította arra, hogy peren kívül egyezzenek meg az ügy lezárása érdekében, amelyre hat hónap időt adott. Megegyezés a peres felek között nem jött létre. 2019. október 10-ére a bíróság tárgyalást tűzött, amelyről a bejelentő és családja nem tudott, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem értesítette őket, ellenben megállapodást kötött a tudtuk és beleegyezésük nélkül az Önkormányzat ügyvédnőjével. Tekintettel arra, hogy a panaszolt ügyvédtől semmilyen tájékoztatást nem kaptak, illetve a tárgyalási jegyzőkönyvet sem adta át, abban a hiszemben voltak, hogy az Önkormányzat nem akar egyezséget kötni, ezért várták a bíróság döntését 2019. november 5-én egy cetlit találtak az ajtójukon, amelyben arról tájékoztatták a bejelentőt az Önkormányzat részéről, hogy jönnek és el kezdik bontani a teraszukat. Az eljárás alá vont ügyvéd telefonon közölte, hogy erről semmit sem tud. Többször szerettek volna személyesen egyeztetni az ügyvéddel, de ő erre nem mutatott hajlandóságot, nem tudták elérni semmilyen formában sem.
Időközben kirendelésre került egy igazságügyi szakértő, de a szakértői véleményt sem olvasták, mivel azt is az eljárás alá vont ügyvédnek küldte meg a bíróság. 2020. augusztus 27-én tartottak egy újabb tárgyalást, ahol a bejelentő is jelen volt, de a panaszolt ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság felé nem jelezte, hogy a tárgyaláson nem fogja a bejelentőt képviselni. A tárgyaláson a bírónő felolvasta a szakértői véleményt, illetve közölte, hogy a fellebbezésről lekéstek. Ekkor a - bejelentő beadványa szerint - a bírónő próbálta telefonon utolérni eljárás alá vont ügyvédet, de sikertelenül. Ezután javasolta, hogy forduljon panasszal az Ügyvédi Kamarához.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban közölte, hogy az egy jelenleg is élő megbízás, folyamatban lévő peres eljárással. Előadta, hogy [...] Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlan a bejelentő családja ingatlanával szomszédos falazatú, amely már évekkel ezelőtt rendkívül rossz állapotba került, és aminek javítása a felperesi Önkormányzat feladata. A 2019. május 28-i tárgyaláson a felek kérték az eljárás szünetelését, bízva abban, hogy a felperes Önkormányzattal meg fognak tudni állapodni. Az eljárás szüneteléséről a bíróság döntött, ám a peren kívüli megállapodás nem jött létre. Több telefonos egyeztetés zajlott a felperes jogi képviselőjével, de megegyezésre nem került sor, mert dr. [...] állandó megbízása az Önkormányzattal 2019 év végén megszűnt, így a felperes átmeneti időre jogi képviselő nélkül maradt. Az eljárás folytatásra került, a bíróság bizonyítást rendelt el és igazságügyi szakértőt rendelt ki az ügyben, majd tárgyalást tűzött 2021. március 31. napjára, ami azonban a Covid helyzet miatt elmaradt. A felperes időközben keresetpontosítással élt. Az észrevételre nyitva álló 15 nap az ügyvéd írásbeli nyilatkozata megtételekor még tartott. Erről telefonos üzenetben, illetve e-mail-ben tájékoztatta az ügyfeleit. Kijelentette, hogy a panasz tárgyát képező ügyben keletkezett megbízását kezdettől fogva ellátta, az ügy jelenleg is folyamatban van. Élő meghatalmazással rendelkezik az alperesek részéről, így a bejelentő részéről is, ezért kérte az ellene indított vizsgálati eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratokból és a felek nyilatkozataiból az alábbi tényállást állapítja meg:
[...] bejelentő és két fia (B.G. és B. Zs.) alperesként 2019. május 9. napján bízta meg eljárás alá vont ügyvédet a [...] Járásbíróság előtt [...]/2019. számon az ingatlanra való bejutás engedélyezése tárgyában folyamatban volt peres eljárásban a képviseletükkel. Írásbeli megbízási szerződés nem készült. Az ügyvéd 2019. május 27. napján érdemi ellenkérelmet terjesztett elő. 2019. május 28-án a bíróság tárgyalást tartott, ahol az alpereseket eljárás alá vont ügyvéd képviselte. A felek - egyezségkötési szándékkal - az eljárás szünetelését közösen kérték.
A bíróság 2019. június 18. napján hozott végzésében megállapította az eljárás szünetelését. Mivel egyezséget a felek nem kötöttek - a felperesi ügyvéd 2019. szeptember 13-án kérte a bíróságtól az eljárás folytatását és tárgyalás kitűzését. A peres ügy [...]/2019 számon folytatódott.
A 2019. október 10. napjára tűzött bírósági tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd nem vett részt, távollétét sem a bíróságnak, sem megbízóinak nem jelezte. A bejelentő és családja nem értesült a tárgyalási időpontról, és utóbb sem kaptak az ügyvédtől jegyzőkönyvet, így az ott elhangzottakról nem volt tudomásuk.
Többször sikertelenül keresték az ügyvédet telefonon, majd a sokadik próbálkozásra a megbeszélt személyes találkozó időpontjában sem tartózkodott eljárás alá vont ügyvéd az irodájában.
A bejelentő és családja a bírósági eljárás menetéről semmit nem tudott, arról sem, hogy időközben szakértőt rendelt a bíróság, akinek 2020. január 9. napján kelt szakvéleményét a díjjegyzékkel az ügyvéd részére 2020. február 24. napján kelt /19. sorszámú végzésével elektronikusan küldte meg, azonban a [...] Járásbíróság elnökének tájékoztatása szerint „a küldeményt a címzett kétszeri kézbesítés ellenére sem vette át”.
A bíróság 2020. március 17. napján kelt /21. számú végzésével tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet a kézbesítési fikció beálltáról.
2020. január 15. napján [...] bejelentő I. r. alperesként írásban közölte a bírósággal, hogy „a munkakapcsolatot ügyvéd úrral megszüntette, mivel vele nem közölt és nem is adott át semmilyen dokumentumot az üggyel kapcsolatban,”, ezért a bíróság 2020. január 29. napján kelt /17. számú végzésével felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy képviselete fennáll-e I-II-III. r. alperesek vonatkozásában. Figyelmeztette a jogi képviselőt, ha nem nyilatkozik, úgy tekinti, hogy képviseleti jogosultsága I. r. alperes (bejelentő) vonatkozásában megszűnt. Az eljárás alá vont ügyvéd kétszeri kézbesítés ellenére a küldeményt nem vette át. A második értesítő elküldésének ideje:2020.02.13.
A [...] Járásbíróság 2021. január 11-én kelt /48. számú végzésében tájékoztatta II. és III. alpereseket (a bejelentő fiait) arról, hogy a képviseletükben eljáró ügyvéd 2019 decembere óta semmilyen iratot nem vesz át, és ügyükben nyilatkozatot sem tesz.
2021. április 12. napján B.G. II. r. alperes írásban, ajánlott küldeményben közölte az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy az ügyvédi megbízását megszünteti.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021 májusában közölte a [...] Járásbírósággal, hogy megbízói megszüntették a megbízását.
A bejelentő és családja 2021. január 11-én új ügyvédet bízott meg, a bírósági eljárás jelenleg is folyamatban van.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a vizsgálat eljárásban nem ismerte el, iratot háromszori - igazoltan átvett - vezető fegyelmi biztosi felhívás után is hiányosan csatolt, ezért azt a bejelentőtől és a Miskolci Járásbíróságtól szerezte be a Fegyelmi Tanács.
A két fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte, az ügyfélnek való iratkiadás hiányát vitatta.
Előadta és iratokkal alátámasztotta, hogy a megbízás elvállalásakor súlyos magánéleti válságon ment keresztül, amely az egészségére is kihatott. Ezek részleteit a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza.
„2021. február 6-án én küldtem egy e-mailt a fia, B.G. által megadott e-mail címre, amiben részletesen tájékoztatom őket a velem történtekről, hogy miért voltam nehezen elérhető, és egy zip formátumban becsomagoltam az összes, rendelkezésemre álló iratot.”
B.G. teljesen elzárkózott, és írásban azt közölte velem, hogy őt nem érdekli ez az ügy, nem a személyem ellen van kifogása, úgy értelmeztem, hogy ez az egész ügy őt nem érdekli, és keressem az édesanyját. Én kerestem az édesanyját, beszéltünk telefonon is, aki azt mondta, hogy őket már új jogi képviselő képviseli, nincsen szükségük az én munkámra, és közölte, nyilatkozott a járásbíróság előtt, hogy meghatalmazásomat visszavonja, és külön megkért engem, semmiféle aktust ne eszközöljek. Annak ellenére, hogy én is bejelentettem már a bíróságnak, nekem kézbesít a járásbíróság. Legutóbb múlt héten kaptam arról egy tárgyalási jegyzőkönyvet, ami 2021. szeptember 27-én történt. Már itt egy új jogi képviselő volt jelen.
„Azért nem vettem részt a 2020. augusztus 27-ei tárgyaláson mert az előbb említett magánéleti dolgaim ekkor csúcsosodtak, de fontos azt is megjegyezni, hogy a felperesi oldalon képviselőváltozás történt, továbbá az önkormányzat által foglalkoztatott vállalkozóval is megszüntették a szerződést, így nem volt esély arra, hogy egyezséget tudjunk a bíróság előtt kötni. Elismerem a felelősségemet, hogy nem vettem részt ezen a tárgyaláson”és a 2019. október 10-én tartott tárgyaláson sem.
„A fegyelmi eljárást elrendelő határozat által a terhemre rótt iratcsatolási kötelezettség elmulasztása, illetve a megbízás nem kellő teljesítésében valóban elismerem a felelősségemet. Vitatom a kapcsolattartás hiányát. Én az eljárás során próbáltam az ügyfelekkel telefonon kapcsolatot tartani, illetve 2021. tavaszán a teljes iratanyagot e-mailen megküldtem a bejelentő gyermekének.”
„Abban valóban elismerem a felelősségemet, hogy nem tudtam arról, hogy a bíróság engem felhívott, hogy a II. és III. rendű alperesek képviseletéről nyilatkozzak, mert én nem láttam ezt az üzentet, és azt is elismerem, hogy a szakértői véleményt nem töltöttem le, nem tudtam róla, és ez az oka annak, hogy én nem továbbítottam az ügyfelek részére.”
„Elismerem továbbá azt is, hogy csak egy tárgyaláson vettem részt az eljárás során.”
A kinyomtatott wiber üzenetek alapján: eljárás alá vont ügyvéd 2021. február 16-án írt B.G. részére, elnézést kért a magánéleti válsága miatti hallgatásáért. Március 4-én újabb üzenetet küldött, hogy március 31-re tárgyalást tűzött a bíróság, amelyre nem kapott választ. Majd ezt követően még két üzenetet küldött, amire az a válasz érkezett, hogy nem foglalkozik vele, az édesanyjával vegye fel a kapcsolatot.
Tájékoztatta, hogy más információja is van, amivel megnyerik az ügyet, ezt személyesen kívánja elmondani. Csatolta az e-mail mellékleteként a Dr. [...] Szakértői Intézet 2021. február 2-án keltezett levelét és a szakértői nyilatkozatot.
Csatolta továbbá az e-mail mellékleteként a [...] Járásbíróság 2021. február 10-én keltezett, 62. sorszámú végzését. Ebben a bíróság felhívást adott ki a felek részére a (második) szakértői nyilatkozat észrevételezésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 5-én megtartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata:
„Elismerem, hogy nem készült megbízási szerződés, költségmentességi nyomtatványt az én segítségemmel nem állítottunk ki.”
[...] bejelentő, tanú fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata:
„Ügyvédi meghatalmazást írtunk alá 2019. áprilisában a fiaimmal az ügyvédnél, ahol megállapodtunk arról, hogy bennünket a folyamatban lévő perben képviselni fog.
Úgy érzem, hogy nagyon jól sikerült ez a tárgyalás, a bírónő adott nekünk 6 hónapot, hogy az ellenféllel meg tudjunk állapodni. A 6 hónapos szünetelés alatt nem kaptunk értesítést a bíróságtól. Vártunk, hogy lesz valami egyezség vagy valami a másik féllel, de ekkor nem történt semmi. Majd 2019. novemberében értesített minket a bíróság közvetlenül, hogy volt egy tárgyalás októberben, és azon az alperesek, vagyis a mi részünkről senki nem vett részt.
Az első tárgyalást követően 6 hónapig vártuk az egyeztető megbeszélést a másik féllel. Minket senki nem keresett, azt gondoltuk, hogy az önkormányzat nem akar megegyezni. Ezt követően 2019. októberében kaptunk egy végzést a bírónőtől. Ennek az volt a lényege, hogy senki nem vett részt a tárgyaláson, sem én, sem a fiaim, sem az ügyvédünk. Ebben az október végi bírósági végzésben mellékletként csatolta nekem a bíróság a 2019. szeptember 23-án kelt [...]/2019/2. sz. idézést, ami 2019. október 10. napjára szól, és amelyen senki nem vett részt.
2020. októberében kerestük fel először az új ügyvédet, novemberben átnézte az anyagunkat, és valamikor 2021. januárban bízhattuk őt meg a per vitelére.”
„Amikor a bírósági tárgyaláson a bírónő minket tájékoztatott arról, hogy ez az eljárásban gondot okoz nekünk, hogy nem tudjuk igazolni, hogy mi az ügyvédtől nem kaptunk szakértői véleményt és nem tudunk tovább haladni, akkor ő javasolta azt, hogy a kamaránál tegyünk bejelentést. Mi próbáltuk volna az ügyvéddel felvenni a kapcsolatot személyesen, hogy mi nem akarunk bejelentést tenni, adjon vissza minden anyagot, és szűnjön meg közöttünk a megbízási jogviszony, de hiába keresték a fiaim személyesen, telefonon, mindig arra hivatkozott, hogy nem ér rá. Ténylegesen írásban sem én, sem a II. rendűként eljáró Zs. fiam nem mondtuk fel a szerződést, a G. fiam ahogy az iratokban megtalálható, 2021. április 12-én írt ügyvéd úrnak egy hivatalos ajánlott levelet.
Dr. [...] ügyvéddel írásban én és a Zs. fiam nem szüntettük meg írásban a szerződést, többször próbáltak a fiaim elmenni hozzá, amikor egyszer személyesen mentek, ez már abban az időben volt amikor a [...] bíró úr volt a bíró, akkor egy megbeszélt időpontra odamentek, le is fényképezték az ügyvédi irodát, de az ügyvéd úr nem volt ott, ekkor nem tudták közölni, hogy kérik vissza az anyagot és felmondják a megbízási szerződést.”
Mi azt kifogásoljuk, - megértjük az ügyvéd úrnak a magánéleti problémáit - hogy nem közölte velünk, hogy nem tudja a pert tovább vinni, illetve részünkre a 2019-es megbízástól kezdődően született iratanyagot nem adta ki, hogy tovább tudjunk lépni.
Minket a bíró felelősségre vont, hogy nem megyünk el a tárgyalásra, de ha mi nem kapunk értesítést, akkor nem tudunk ott lenni.”
Tanú nyilatkozatára eljárás alá vont ügyvéd észrevétele: ha már ő 2020. januárjában közölte, hogy velem megszüntette a kapcsolatot és nem akar engem jogi képviselőjének, akkor miért kifogásolja azt, hogy a 2020. augusztus 27-ei tárgyaláson én nem voltam ott, amikor már ő is kapott ezekről idézést.
Bejelentő tanú: A bírónő azért javasolta, hogy forduljunk az ügyvédi kamarához, mert ő maga sem érte el az ügyvédet sem e-mailben, sem telefonon, sem levélben, és állt az ügyünk. Mi nem kaptunk az ügyvédtől értesítést semmiről, a bíró pedig haladni akart tovább.
A gyerekeim már 2021. év tavaszától amikor az ügyvéd úr kereste őket, már nem vették fel a telefont, mert már nem akartak vele kapcsolatban állni.
Eljárás alá vont ügyvéd: 2019. május 19-én kaptam meghatalmazást, és 2019. május 28-án voltam az első tárgyaláson. Tehát a 2019. április 25-én én nem lehettem jelen, hiszen nem is volt meghatalmazásom. Ezt a bejelentő helytelenül állította.
A [...] Járásbíróság elnökének 2021. október 21-én kelt tájékoztatásából és a bejelentő által csatolt iratokból is egyérteműen megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 2019. október 10. napjára kitűzött tárgyaláson nem vett részt, erről ügyfeleit sem értesítette, a 2019. május 28-i tárgyalási jegyzőkönyvet részükre nem adta ki.
Bizonyított az is, hogy részükre az első, 2020. január 9-én kelt szakértői véleményt nem továbbította, mivel azt a bíróság kétszeri értesítése ellenére ő sem vette át.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt indítványát kiegészítette azzal, hogy a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása miatt további 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását kérte, így összesen 3 rb. ebből 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az ügyvéd kötelezését az eljárás átalány és tételes költségeinek megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő nyilatkozataiból, az általa csatolt iratokból, valamint a [...] Járásbíróság elnökének nyilatkozatából, kétséget kizáróan megállapította az ügyvéd fegyelmi felelősségét valamennyi, a bejelentésben szereplő kérdésben. Ezt az eljárás alá vont ügyvéd is túlnyomó részben elismerte. Vitatta az ügyfél részére történő iratok kiadásának hiányát.
Egyértelműen bizonyított az a tény is, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a vezető fegyelmi biztos három alkalommal hívta fel iratcsatolásra, amelyet az ügyvéd igazolt átvétel után harmadik felhívásra is hiányosan teljesített.
Bizonyított tény az is, hogy írásbeli megbízási szerződés nem készült, így a munkadíjjal kapcsolatos kérdésben állást foglalni nem lehet. Az ügyvéd állítása szerint nem kapott még munkadíjat, annak összegét az egyezség megkötésétől tette függővé, a bejelentő nyilatkozata szerint már a meghatalmazás aláírásakor fizettek munkadíj előleget.
1. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
− Az Üttv. 1. § (3) bekezdése előírja: „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”,
− 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontja előírja, „az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”,
− a Ptk. 6:272. §-a szerint „megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”
− a Ptk. 6:273. § (1) bekezdése alapján „a megbízott köteles a megbízó utasításait követni”,
− az Üttv. 28. § (3) bekezdése: „A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.”
− Az Üttv. 39. § (3) bekezdése: „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
− Az ÜESZ 2.1. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
− Az ÜESZ 2.2. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
− „A Ptk. 6:275. §-a szerint: (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
− (2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.”
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a mulasztásával, hogy a 2019. október 10-i tárgyaláson nem jelent meg, a részére megküldött első szakértői véleményt nem vette át, arra észrevételt nem tett, ügyfeleinek nem továbbította, a tárgyalási jegyzőkönyvet nem adta át, részükre tájékoztatást nem adott, 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
2. Eljárás alá vont ügyvéd nem készített írásbeli megbízási szerződést.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
5.4. Ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat. Külön fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelősség, a kárfelelősség, a megbízás megszüntetése körében alkalmazott kikötésekre.
5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.
6.1. Ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.
6.4. A megbízási díjat forintban vagy más devizanemben kell kikötni.
6.5. Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.
Mulasztásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
3. Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi eljárásban a vezető fegyelmi biztos többszöri felhívása ellenére az ügyben keletkezett iratokat nem, illetve később is hiányosan küldte meg, amellyel megsértette
− az ÜESZ 12.3. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni”).
Megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a feladatát a mai napig nem végezte el, a bejelentő és családja a megbízást megszüntették anélkül, hogy az ügyük befejeződött volna.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az elkövetett mulasztásokkal arányosan állapította meg.
Súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személyt korábban már több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben marasztalták el mulasztásai miatt, továbbá, hogy ügyvédhez méltatlan hozzáállásával az ügyvédi kar tekintélyét is csorbította.
Enyhítő körülményként értékelte az ügyvéd magánéletében és egészségi állapotában bekövetkezett változásokat, amelyek a munkavégzésében is súlyos akadályt jelentettek számára.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. és a hatályos Fegyelmi Eljárási Szabályzat (ÜESZ) rendelkezései szerint került sor.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) és 40.4. pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány és tételes költségének a megfizetésére. Ez utóbbi a tanú 11.490 Ft-os utazási, illetve az általa csatolt bizonyítékok (iratok) megküldésével járó 2×1.380 Ft-os postaköltségéből állnak.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján, a határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A határozat 2022. január 07. napján jogerős és 2022. február 08. napján végrehajtható.