Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Tanácsának 1-2021F-13. határozata

Üttv. 1. § (3) bek.-e szerinti ügyvédi mulasztásról, ÜESZ 2.4. pontja szerint fegyelmi eljárási szabályzat megsértéséről

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanács .................. Megyei Ügyvédi Kamarai ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül, a tanács tagjainak egyhangú határozatával, meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

Kamarai Azonosító Száma

Ügyvédi Igazolvány Száma: Ü

iroda:

tevékenységét: .................. Ügyvédi Iroda tagjaként folytatja.

Anyja neve:

Született:

Családi állapota:

Fegyelmi eljárás nem volt ellene

Ügyvédi tevékenységet

eljárás alá vont ügyvéd I. rendbeli gondatlan, I. rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi továbbá az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara OTP Banknál vezetett 11736006-20213936 sz. bankszámla számára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

I.

A .................. ügyvéd, a .................. tagjaként folytat ügyvédi tevékenyéget.

II.
Az ügy folyamata:

A .................. bejelentő 2021. április 26-án panasszal fordult a .................. Ügyvédi Kamarához. (továbbiakban Kamara)

A Kamara elnöke és vezető fegyelmi biztosa 16/2021. számú, 2021. április 28-án kelt átiratában jelezte a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Elnökének az elfogultságát, és más vezető fegyelmi biztos kijelölését kérte.

A MÜK Elnöke 2021. május 11-én kelt, 1/18/2021. V/196/2021. számú határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Fejér megyei vezető fegyelmi biztost jelölte ki.

A Fejér megyei vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. május 11-én elrendelte, és az ügyet az eljáró fegyelmi biztosra szignálta.

.................. ügyvéd a felhívást 2021. május 12-én átvette, azonban a fegyelmi megbízott felé iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget annak ellenére, hogy a határidőt a fegyelmi biztos 2021. május 26-án meghosszabbította.

2021. május 29-én a Fegyelmi Biztos eljárást kezdeményezett .................. ügyvéd ellen, egyben kérte az Országos Fegyelmi Bizottság Elnökétől a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság kijelölését.

Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke 2021. június 3-án kelt határozatával a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottságot kijelölte.

A Bizottság elnöke 2021. június 7-én kelt határozatával a Fegyelmi Tanácsot kijelölte. A Fegyelmi Tanács Elnöke 2021. június 11-én kelt határozatával felhívást intézett a panaszlott ügyvéd felé, melyben tájékoztatta .................. ügyvédet arról, hogy tárgyalás tartása nélkül fog az ügyben határozatot hozni. A hiányzó személyi adatok közlésére 8 nap határidőt szabott.

A felhívást .................. ügyvéd 2021. június 14-én vette át, a határidő 2021. június 22-én járt le.

III.
Tényállás:

.................. bejelentő megbízást adott .................. ügyvéd részére per indításra két felperes társával együtt, melyben pervesztes lett, és emiatt a .................. Törvényszék Pf........./2019 sz. alatt meghozott ítéletével perköltségfizetésre kötelezte a felpereseket.

A perköltség összegéből azonban kimaradt az alperesek által megfizetett fellebbezési illeték. Erre tekintettel kiegészítő ítéletben további 223.971 Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a bejelentőt és két felperes társát 2019. október 7-én.

A bejelentő és társai az alperesek jogi képviselőjétől .................. ügyvédtől értesültek a 2020. 01. 31. napján keltezett felszólításból arról, hogy további perköltség fizetési kötelezettségük áll fenn a Törvényszék kiegészítő ítéletében foglaltak nem teljesítése miatt. Erről azonban saját jogi képviselőjük nem tájékoztatta őket. Az alperesi jogi képviselő felhívásának 2020. február 8-án eleget tettek és a 223 970 Ft megfizetésre került.

Ezt követően 2021. március 3-án .................. végrehajtó előtt 33.813 Ft és járulékai erejéig II. fokú perköltség végrehajtására indult eljárás.

A végrehajtás alapja a Karcagi közjegyző 1103-7Vh.995/2020 számú végrehajtható határozata.

A megindult végrehajtási ügynek a rendelkezésre álló adatok alapján nincs köze a Szolnoki Törvényszék kiegészítő ítéletéhez. A végrehajtás ugyanis nem a Törvényszék ítélete alapján, hanem egy fizetési meghagyásból eredő követelésből származhatott, az ügyszámból és közjegyző okiratból következően. Az összeg sem egyezik a kiegészítő ítéletben írtakkal, amit egyébként igazoltan kifizettek.

...

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás megindulása után a Fegyelmi Biztos felhívására a meghosszabbított határidő alatt sem csatolta az ügyben keletkezett iratokat.

IV.
Az eljárás alá vont előzetes vizsgálatban előterjesztett védekezése, a bejelentő kérelme.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésként a kiegészítő ítélet késedelmes kiküldése kacsán előadta, hogy gondatlan volt. A bejelentő azért kérte .................. ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását, mert a kiegészítő ítéletet nem küldte meg részükre, és ebből őket anyagi kár érte. Hivatkozott arra, hogy 413 Ft késelemi kamat miatt 81.751 Ft kára merült fel azzal, hogy emiatt végrehajtási eljárás indult, és az abban felmerült költségeket is nekik kellett viselniük.

V.
A Fegyelmi Biztos indítványa

A Fegyelmi Biztos 2 rendbeli abból 1 rendbeli gondatlanul 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovást indítványozott.

Hivatkozott:

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.4. pontja értelmében pedig „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”. (Megjegyzés: Gondatlan elkövetés) Súlyosító körülmény, hogy az ügyfelet kár érte a mulasztással összefüggésben.

ÜESZ 12.3. pontja alapján: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni”. (Megjegyzés szándékos elkövetés)

A Fegyelmi Biztos súlyosító körülményként értékelte, hogy .................. ügyvéd meghosszabbított határidőben sem küldte meg az iratokat.

VI.
A Fegyelmi Tanács álláspontja

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2019. január 18-án az elkövetéskor és az elbírálásakor is az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) 1.4.-1.5 pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, illetve a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény tekintetében legalább részben eredményes közvetítői eljárást folytattak.

A fegyelmi vétségre .................. ügyvéd felelősségét a .................. bejelentésében foglaltak esetében nem vitatta.

Jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét az alapozza meg, hogy a kiegészítő ítéletet az ügyfélnek nem küldte meg, így az .................. és társai a marasztalási összeget csak az erre irányuló felhívásra hatására fizette meg.

Ezen túl a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvéd köteles a fegyelmi eljárás során az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat rendelkezésre bocsájtani.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az:

Üttv 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól, a továbbiakban ÜESZ 2.4. pontja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével, - idézett jogszabályok, melyek megsértését megállapította a Fegyelmi Tanács, amellyel 1 rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

Megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakat „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni”. 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség valósult meg.

A kiegészítő ítélet meg nem küldése kapcsán a Fegyelmi Tanács nem látta igazoltnak a bejelentő az ügyvédi mulasztás okozta károsodását. A bejelentő a végrehajtási eljárás során felmerült többletköltségeit tekintette kárnak. Ez az ügy azonban egy másik marasztalással van kapcsolatban, nem a bíróság ítélete, hanem egy közjegyzői okirat alapján indult. Az sem, derült ki a panaszból, hogy a 413 Ft-os kamat hogyan nőtt meg kb. másfél hónap alatt 33.813 Ft tőkére, a kb. évi 1%-os jegybanki alapkamat mellett. Nem elvitatva azt a feltételezést, hogy ez még a korábbi peres eljárásból származó összeg lehet, de azt igen, hogy ez az ügyvédi mulasztással okozati összefüggésben lenne. A közjegyző ügyszámból arra lehet következtetni, hogy a fizetési meghagyás fordult át végrehajtásba. Ez esetben a fizetési meghagyással szemben kellett volna jogorvoslattal élni az ügyfélnek, de ez már nem tartozott a megbízás körébe.

Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt, hogy az ügyvédi mulasztást maga a bejelentő sem tartotta súlyosnak, mivel a bejelentést egy év két hónap elteltével tette meg. Akkor, amikor a végrehajtás megindult. Ebből arra lehet következtetni, hogy számára a végrehajtás során kifizetett többletköltség volt sérelmes. Ez előzőekben kifejtettek szerint a végrehajtás a korábbi ügyvédi mulasztáshoz nem kapcsolható, ezért ezt a súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem látta megalapozottnak.

Az iratok visszatartása során viszont további súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a .................. ügyvéd a .................. Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese szándékosan mulasztotta el a kötelezettségét.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

Jogerősítő záradék:

Megállapítom, hogy fegyelmi határozat 2021. július 22-én jogerőre emelkedett.

A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 30-án, a fegyelmi biztos 2021. július 7-én vette át. A fellebbezési határidő 2021. július 22-án lejárt és az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos fellebbezést nem nyújtott be a határozat a fellebbezési határidő utolsó napjával jogerőssé és végrehajtható a vált.


  Vissza az oldal tetejére