A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ...... volt ügyvédjelölt fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2020. december 9. napján DRFB-15/2020. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 4. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-15/2020. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A volt ügyvédjelölt ellen a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, és a 2020. december 9. napján kelt DRFB-15/2020. (P21/2020). számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyből 1 (egy) rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért őt 350.000 Ft összegű pénzbírsággal sújtotta.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellen bejelentők tettek panaszt 2020. március 3. napján kelt beadványukkal. Ebben a volt ügyvédjelölt kötelezettségszegését kifogásolták.
Panaszukban előadták, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt Szentesen hirdette magát K. I-val, hogy a devizahitelesek megmentéséért dolgoznak. A K.I-val való személyes találkozás során 2018. május 23-án mutatták be őket a volt ügyvédjelölnek. A panaszosok elmondták, hogy nekik problémás autós devizahitelük van, eljárás alá vont átnézte a papírjaikat. Mondta, hogy elvállalja a képviseletüket és meg tudja oldani a problémát. Panaszosok átadták neki az irataikat.
Panaszosok hangsúlyozták azt, hogy egyik bejelentő hallássérült, nem tud telefonálni, így e- mailben tudja „ügyvéd úrral” a kapcsolatot tartani. Ezt követően 2019. július 4-én kértek tájékoztatást tőle, amire nem reagált. Két év alatt csak automatikus válaszüzeneteket kaptak tőle, aztán végül válaszolt. Eljárás alá vont titkárnője 2020. február 24-én hívta fel egyik bejelentőt és tájékoztatta arról, hogy a Szentesi Járásbíróság hiánypótlás hiányában elutasította a keresetet, amit „ügyvéd úr” beadott. Ezt követően eljárás alá vont közölte, hogy nincs más megoldás és a Pénzügyi Békéltető Testület felé kell fordulni, amit 90.000 forintért elvállal.
A panaszosok nem értették azt, hogy eljárás alá vont nem a lakcímük szerinti bíróságra, hanem a Békéscsabai Járásbíróságra adta be a keresetet, illetve, hogy csak két év után hívták fel őket és adtak tájékoztatást a kereset sorsáról. 2020. február 27-én írtak a Debreceni Ügyvéd Kamarának és rákérdeztek arra, hogy eljárás alá vont egyáltalán ügyvédként be van-e jegyezve. Ekkor döbbentek rá, hogy eljárás alá vont nem is tagja a kamarának, nem járhat el az ügyekben, nem adhat be keresetet és a tárgyaláson sem képviselheti őket, mivel nem jogosult ügyvédi feladatok ellátására.
Sérelmezték, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt hónapokon keresztül hitegette őket. 2020. március 3-án írtak levelet eljárás alá vontnak, melyben kérték, hogy az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot küldje vissza postafordultával és utalja vissza az addig jogosulatlanul felvett 300.000 forintot. Kifogásolták továbbá azt, hogy két évvel azelőtt eljárás alá vontnak el kellett volna mondania nekik, hogy ő csak jogász, tanácsokat adhat, de mint ügyvéd nem járhat el az ügyben.
A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa DÜK-50021/2020-01. számú határozatával 2020. március 26. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az ügyben keletkezett iratok és észrevételei megküldésére. 2020. április 16. napján eljárás alá vont adatközléssel élt az eljárásban, melyben tájékoztatta a Kamarát, hogy a rendelkezésére álló iratokat már visszaküldte a panaszosoknak. Felhívásra az ezt igazoló tértivevényt is pótlólagosan megküldte. Ezen iratokban az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egyebekben semmilyen tényállítást nem tett. A vezető fegyelmi biztos megkereste a panaszosokat, akik megerősítették, hogy az iratokat hiánytalanul visszakapták, azonban jelezték, hogy a pénzt nem kapták vissza. A panaszosok ezt követően az iratok másolatait a Kamarának megküldték.
A vezető fegyelmi biztos 2020. június 25. napján kelt DÜK-50021/2020-06. számú határozatával az előzetes vizsgálatot további három hónappal meghosszabbította.
Az előzetes vizsgálat során derült ki, hogy a keresetlevél nem került a panaszosok részére megküldésére, ezt felhívásra pótlólag eljárás alá vont volt ügyvédjelölt csatolta az iratokhoz.
A vezető fegyelmi biztos 2020. szeptember 19. napján DÜK-521/2020-10. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az előzetes vizsgálat eredményeként.
Megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az Üttv. 2. § c) és d) pontjai, 4. § (1) bekezdés, 42. § (1) bekezdés, 62. § (1) bekezdés megsértésével egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, továbbá az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, folytatólagosan.
A fegyelmi eljárásban a panaszosok - egyikük halláskárosodására, valamint a járványveszély helyzetre figyelemmel - írásban tettek tanúvallomást.
Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozatában előadta, hogy a Kamara illetékességét nem ismeri el a cége, azaz a Dr. ..... Kft. által folytatott tevékenység felett. Amennyiben a Kamara az ügyvédjelölti tevékenységét kívánja ellenőrizni, úgy kérte, hogy teljes körű és tételes vizsgálatot tartson valamennyi ügyvédi iroda tekintetében, amelyek ügyvédjelöltként foglalkoztatták. Erre figyelemmel kérte volt principálisainak megidézést és meghallgatását. Ezt követően eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a tárgyalásokon nem jelent meg.
A Fegyelmi Tanács Elnöke az eljárás irataihoz csatolta a volt ügyvédjelölt ellen korábban folyt DRFB-49/2019 (P26/2019). számú fegyelmi ügy iratait, tekintettel arra, hogy hasonló jellegű ügyben folyt a fegyelmi eljárás.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa 2020. december 9. napján nem nyilvános, zárt ülésen határozott az ügyben.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, a tanúként vallomást tett bejelentők előadása és egyéb tanúvallomások alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Panaszosok felvették a kapcsolatot az ..... Ltd. gazdasági társasággal tekintettel arra, hogy a társaság akként hirdette magát, hogy a devizahitelesek megmentéséért dolgoznak. Panaszosok időpontot kértek, aztán 2018. május 23-án fogadta őket K.I az ..... Ltd. képviseletében. Erre a találkozásra Szentesen, a ....... sz. alatt került sor. K.I. mutatta be őket eljárás alá vontnak, aki akként mutatkozott be, hogy „Dr. .... ügyvéd, devizaperes ügyvéd”. Ezen találkozás alkalmával panaszosok közölték eljárás alá vonttal, hogy nekik devizahitelük van. Azt ígérte eljárás alá vont, hogy vállalja és képviseli őket és meg tudja oldani a problémát. Beszéltek az anyagiakról is, eljárás alá vont összesen 350.000 Ft munkadíjat írt le a panaszosok által csatolt papírra („ügyvédúrnak” megjelöléssel), ennyiért vállalta az ügy képviseletét. Panaszosok az iratokat átadták eljárás alá vont részére és több dokumentum is aláírásra került.
Egyik bejelentő panaszos részére 2 darab számla került kiállításra a .... Kft. nevében, jogi tanácsadás címén. Az egyik 2018. július 9. napján kelt 160.000 Ft összeg feltüntetésével, a másik 2018. szeptember 10. napján kelt 190.000 Ft összeggel. 2018. június 25-én egyik bejelentő panaszos e-mailben tájékoztatta eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy átutalta a 160.000 Ft összeget, erre 2018. 06. 25-én, tehát még az nap egy automatikusan generált e-mail érkezett, mely alapján az eljárás alá vont megkapta az e-mail üzenetet és annak feldolgozása folyamatban van. Ezt követően 2018. december 3-án újabb e-mail üzenetet küldött egyik bejelentő, egyben hivatkozott arra, hogy elköltöztek. Erre válasz nem érkezett. 2019. június 4. napján újabb e-mailt írt egyik bejelentő eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére, melyben kifogásolja, hogy több mint egy éve aláírásra került a megbízás, de semmit nem tudnak. Szeretnék tudni, hogy hol tart az ügy és tájékoztatást szeretnének kérni.
Ezt követően 2020. február 24. napján újabb e-mailt írt egyik bejelentő, amelynek tartalma alapján 2020. február 24. napján felhívta őket az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt titkárnője, hogy a Szentesi Járásbíróság elutasította hiánypótlás hiányában a keresetet, amelyet még a Békéscsabai Bíróságra nyújtottak be. Ekkor került közlésre az, hogy már csak a Pénzügyi Békéltető Testület a megoldás, amit a volt ügyvédjelölt 90.000 Ft-ért vállal el. Panaszos értetlenségét fejezte ki, hogy miért Békéscsabára került beadásra a kereset, mikor volt a tárgyalás és hogy mi a címük. Erre eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2020. február 28. napján tájékoztatta panaszosokat, hogy a keresetlevél az övéké, nem pedig az ő keresete, a panaszosok a felperesek. Együttműködve próbálnak megoldást találni a problémára, azért nem szólt, nem szólhatott, mert nem volt kitűzve tárgyalás és leírta az iroda címét.
Panaszosok a keresetlevelet nem látták, nem találkoztak vele személyesen a keresetlevélen szereplő aláírás időpontjában. A keresetlevél 2019. június 25. napi bélyegzőt tartalmaz és az 2019. június 25. napján került feladásra Debrecenben ajánlott küldeményként a Békéscsabai Járásbíróság részére. A levél tömege 190 gramm. A Békéscsabai Járásbíróságra benyújtott keresetlevelet végül a Szentesi Járásbíróság utasította el hiánypótlás hiányában.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása során a jogszabályban (különösen Üttv.), valamint a kamarai szabályzatokban (különösen Etikai szabályzat) meghatározott kötelezettségét megsértette, továbbá tevékenysége súlyosan veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) szerint a szabályzat hatálya a fegyelmi vétség elkövetésekor a Kamarai Nyilvántartásba vett természetes személyekre terjed ki, így a fegyelmi eljárás szempontjából nem bír relevanciával az, hogy az ügyvédjelölt időközben a névjegyzékből törlésre került.
Eljárás alá vont ügyvédjelölt az üggyel kapcsolatos részletes álláspontját nem fejtette ki, csak azt vitatta, hogy ő nem mutatkozott be ügyvédként senkinek.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egyrészről megsértette az Üttv. 2. § c) és d) pontjaiban, 4. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, valamint 62. § (1) bekezdésében az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat és ezzel fegyelmi vétséget követett el. Bár az Üttv. hivatkozott rendelkezései alapján az ügyvédjelölt jogosult ügyvédi tevékenységet végezni, azonban ezt kizárólag a munkáltató ügyvéd, ügyvédi iroda ügyfelei részére teheti meg, a munkáltató utasításai szerint. Az Üttv. szerint arra nincs lehetőség, hogy ügyvédjelöltként a munkáltató ügyvédtől elkülönülve önálló ügyvédi tevékenységet végezzen, rendszeresen és ellenérték fejében. Ugyancsak jogsértés valósult meg azáltal, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellenérték fejében egyértelműen ügyvédi tevékenységet végzett saját nevében a Dr. ...... Kft-vel létrejött megbízási szerződés alapján.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt másrészről megsértette az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontját is azáltal, hogy magát ügyvédnek adta ki a panaszosok előtt, akikben arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vállalta a keresetlevél megszerkesztését és a perben való közreműködést, joggal nem merülhetett fel kétely abban a vonatkozásban, hogy a panaszolt ténylegesen nem ügyvéd. E magatartás az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti, mert az valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló felé bizalmatlanságot kelt. Figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt két évig abban a hiszemben hagyta a panaszosokat, hogy ő ügyvéd, ez a vétség folytatólagosan elkövetettnek minősül.
A vezető fegyelmi biztos kétrendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében - melyből egy rendbeli folytatólagosan megvalósított - kérte a fegyelmi felelősség megállapítását, és pénzbírság kiszabását indítványozta.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos indítványát megalapozottnak tartotta. A tényállást a rendelkezésre álló iratokból és a panaszosok valamint a meghallgatott tanúk nyilatkozataiból állapította meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos büntetésre tett indítványával is egyetértett és pénzbírságot alkalmazott, melynek összegét 350.000 forintban állapította meg. Figyelemmel volt arra, hogy korábban az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az ügyvédjelölti nyilvántartásból törlés fegyelmi büntetéssel sújtották, amelynek alapján ez a fegyelmi büntetés ismételten nem alkalmazható, a cselekmények tárgyi súlyára tekintettel mindenképpen pénzbírság kiszabását tartotta indokoltnak. Enyhítő körülményeket nem talált a fegyelmi tanács, tekintettel arra, hogy érdemi nyilatkozatot az eljárás alá vont nem tett és egyéb erre vonatkozó adat sem merült fel. A súlyosbító körülményeket az elsőfokú határozat részletesen tartalmazza. Mindezekre figyelemmel a pénzbírság összegét a középmértéktől súlyosabb mértékben határozta meg. Figyelemmel volt arra is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt milyen mértékű munkadíjat kért az eljárásáért.
Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyújtott be határidőben fellebbezést. Fellebbezése fellebbezési kérelmet nem tartalmazott. A másodfokú fegyelmi eljárásban - felhívásra - nyilatkozott akként, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kéri.
Fellebbezésében az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt lényegében az ügyében meghallgatott volt ügyvéd munkáltatói tanúvallomásaira tett kritizáló nyilatkozatokat. E nyilatkozatok az ügy tárgyát képező panasszal nem hozhatóak összefüggésbe, legfeljebb arra az eljárás módra utalnak, ahogy az általa a principálisai részére „hozott” devizahiteles ügyek kezelése zajlott. E vonatkozásban előadta, hogy munkáltatóitól üres meghatalmazásokat kapott, akik örültek az által „hozott” ügyeknek, irodát béreltettek vele, járulékait saját maga fizette foglalkoztatása után. Vitatta, hogy nem ismerték volna őt, illetőleg az ügyben szereplő cég ügyvezetőit. Az eljárást koncepciózusnak tartotta, mert devizahiteles ügyeket vállalt. Nyilatkozott arról is, hogy a munkadíj a munkáltatója és közötte megosztásra került, továbbá arról, hogy a munkáltató ügyvédek az eljárásban tett nyilatkozatuk ellenére megfelelő összegért vállalták volna a perek vitelét. A másodfokú eljárásban előterjesztett érdemi nyilatkozatában - mindezek megismétlése mellett - elfogultsági kifogást is előterjesztett a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosával szemben.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2021. május 7. napjára kitűzött fegyelmi tárgyaláson az előterjesztett elfogultsági kifogásra figyelemmel a fegyelmi eljárást - az elfogultsági kifogás jogerős elbírálásáig - felfüggesztette.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2021. május 12. napján kelt DRFB-Eln.1/2021. számú határozatával az elfogultsági kifogást elutasította. A határozat ellen fellebbezésnek nem volt helye, így a másodfokú eljárás folytatásának nem volt akadálya.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa indítványában az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés alaptalan.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, ezzel összefüggésben a határozat indoklási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette és a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok, dokumentumok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, az kellően felderített, nem hiányos, az iratok tartalmával megegyező.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK. szabályzat (a továbbiakban FESZ) 1.4. pontja szerinti előírásnak megfelelően járt el, a fegyelmi felelősséget az eljárás tárgyát képező magatartás megvalósulásakor hatályban volt jogszabályi előírásokat figyelembe véve bírálta el.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megsértette-e.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal abban, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megsértette az Üttv. 4. § (1) bekezdését, 42. § (1) bekezdését, 62. § (1) bekezdését, valamint megvalósította az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi vétséget is. A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács indokolásával mindenben egyetértett, annak kiegészítését sem tartotta szükségesnek. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt olyan magatartást tanúsított, amely ellentétes volt a panaszosok jogos érdekeivel és a jogszabályi rendelkezésekkel, melyeket az elsőfokú határozat teljes körűen és kellőképpen megindokoltan tartalmaz.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta a szándékosság és folytatólagosság kérdését is és egyezően az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kötelezettségeit szándékosan sértette meg, az egyik fegyelmi vétség vonatkozásában a folytatólagosság is megállapítható.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította azt is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartása alkalmas volt arra, hogy a társadalom ügyvédi hivatásba vetett bizalmát rombolja.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács utal továbbá arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartása nemcsak fegyelmi vétséget, hanem a Btk. 286. §-ába ütköző zugírászat bűncselekményének törvényi tényállási elemeit is megvalósíthatta, és erre ezúton a volt ügyvédjelölt és a területi ügyvédi kamara figyelmét felhívja.
Nyomatékosan tájékoztatja az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet arra, hogy az ügyvédi tevékenység és a privát gazdasági tevékenység ily módon történő összekapcsolása, mint ami a jelen ügyben megvalósult, nem engedélyezett és az Üttv.-be foglalt ügyvédi tevékenységre vonatkozó magatartási szabályokkal sem egyeztethető össze.
A fellebbezési kérelem vonatkozásában a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy nem volt indok az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatásának elrendelésére. Az erre irányuló fellebbezési kérelem alátámasztására, a határozat megalapozottságát eredményező okot, indokot az eljárás alá vont nem jelölt meg, míg az eljárás iratainak áttekintése után ilyen körülményt a Másodfokú Fegyelmi Tanács sem talált.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az enyhítő és súlyosbító körülmények helyesen kerültek megállapításra és értékelésre, a kötelezettségszegés tárgyi súlyával arányos fegyelmi büntetés került kiszabásra.
Mindezekre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2. c) pontja alapján állapította meg a másodfokú eljárás költségét és kötelezte az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet annak megfizetésére.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. július 23. napján végrehajtható.