Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-14/2021. (JNSZ12/2021.) határozata

megbízási szerződés írásba foglalásáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János u. 16. sz.) Dr. [......] eljárás alá vont ügyvéd ellen [......] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a mai napon - tárgyalás tartása nélkül - meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [......] (KASZ: [......], székhely: [......] eljárás alá vont ügyvéd

1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

III.
Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő nyilatkozatai, továbbá a fegyelmi biztos által tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

[......] jászberényi bejelentő 2020. augusztus 31-én felkereste a Dr. [......] Ügyvédi irodát, az eljárás alá vont ügyvéd ügyintézése mellett peres eljárás megindítást kérte fiával szemben rokontartás megállapítására. Ekkor írásbeli megbízási szerződés, tényvázlat felvételére nem került sor, az ügyvéd 250.000 Ft munkadíjat kért, melyet a bejelentő aznap átutalt az ügyvéd számlájára.

2020. szeptember 2-án a bejelentő e-mailen megadta a számlázáshoz szükséges adatait, aznap ügyvédi számla kiállítására is sor került.

2020. szeptember 3-án a bejelentő e-mailen dokumentumokat csatolt. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között folyamatos e-mail váltást követően az eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 23. napján kelt e-mail üzenetében a rokontartás jogszabályi hátterét közölte a bejelentővel, majd azt, „ha úgy ítéli meg személyesen kell találkoznunk, szeptember 29-én személyesen keressen fel.”

2020. szeptember 29-én tényvázlat felvételére került sor, ebben a bejelentő az alábbi igényeit jelölte meg:

- havi 250.000 Ft életjáradék megfizetését kéri a fiától és annak édesanyjától,

- díjmentes személygépkocsi használatot, az üzemanyagköltség vállalása mellett,

- a Jászberény, Pesti úti lakás havi 1 Ft díj ellenében történő bérlését,

- unokái láthatását, továbbá a családján belüli feszültségek megoldását.

A fentieket „peren kívül, eredménytelenség esetén perben kéri.”

Aznap ügyvédi meghatalmazás aláírására került sor, valamint felszólító levél „kiküldését kérte a fia részére”.

A tényállás záró része személyes tárgyak kiadására vonatkozó igényt tartalmaz.

Írásbeli megbízási szerződés - a tényvázlaton kívül az iratokban nem található, nem derül ki az sem a csatolt anyagból, hogy a 250.000 Ft, illetve a 150.000 Ft milyen célra került kiszámlázásra, csak az ügyvéd nyilatkozatából feltételezhető, hogy ez utóbbi a peres eljárás megindítását szolgálta. A tényvázlat nem tartalmaz semmilyen tájékoztatást az eljárás menetére, annak várható eredményére vonatkozóan.

Hiányzik az iratokból eljárás alá vont ügyvéd [......] írt megkeresése is, ez azonban nem akadálya az ügy érdemi elbírálásának.

2020. október 1. napján az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a bejelentőnek e-mailben a megkeresés tervezetét. A bejelentő aznap reagált a megkeresés tartalmára.

2020. október 7-én a bejelentő újabb kiegészítést tett a tervezethez.

2020. szeptember 29-én a bejelentő 150.000 Ft-ot utalt az ügyvéd számlájára.

2020. október 16-án 150.000 Ft ügyvédi munkadíjról számla került kiállításra.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 2-án - a megkeresés több sikertelen kézbesítési kísérletét követően - pontos postázási címet kért, 2020. november 26-án azt közölte a bejelentővel, hogy az újonnan megadott címen sem keresték a küldeményt.

2020. december 2-án vette át a bejelentő fia a neki címzett tértivevényes ügyvédi levelet, amire aznap választ adott.

Az ügyvéd a válaszlevelet 2020. december 9-én e-mailen továbbította a bejelentőnek, aki aznap e-mailen annyit közölt, hogy az ügyvéd „tekintsen el az azonnali választól és a jövő héten jelentkezem.”

2021. február 9-én a bejelentő az ügyvédnek írt e-mailben csalódottságának adott hangot az ügye sikertelensége miatt, állította, hogy az ügyvéd szerint „nyerhető volt a követelése”, közölte, hogy az ügyvéd „túlárazta a munkadíját és kérte visszautalni „a nem jogosan kért összeget”.

Az eljárás alá vont ügyvéd aznap közölte, hogy a bejelentő nem tudott megegyezni a fiával, a levelére sem válaszolt, illetve nem kérte a per megindítását, amelyre „most is mód van, ha a megfelelő iratokat hozza és bizonyítja, hogy tartásra rászorult.”

A munkadíj visszatérítésétől elzárkózott.

2021. március 1. napján a bejelentő újból a fia válaszlevelének megküldését kérte, amelynek ismételten eleget tett az ügyvéd.

Ezt követően [......] bejelentő 2021. március 24-én beadvánnyal fordult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben Dr. [......] ügyvéddel szemben az általa adott ügyvédi megbízással kapcsolatos ügyvédi tevékenység „túlszámlázása” iránti sérelmének kivizsgálását kérte és ezzel kapcsolatban a fegyelmi eljárás lefolytatását.

A Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy a z ügyvédi megbízás jelenleg is élő, hiszen azt sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem a bejelentő igazolható módon nem szüntette meg. Továbbra is lehetőség van megegyezésre a bejelentő és fia között, ennek hiányában - a feltételek fennállása esetén - peres eljárás megindítására, vagy bármelyik fél részéről az ügyvédi megbízás jogszabályban előírt módon történő megszüntetésére és ez esetben az Üttv. és ÜESZ szabályainak megfelelően a felek közötti tételes elszámolásra.

IV.
Bizonyítékok

A Fegyelmi Tanács által megállapított fenti tényállást bizonyítják a bejelentő beadványa, a tanúként tett nyilatkozatai, az általa csatolt okirati bizonyítékok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, az általa csatolt iratok.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati és a fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősségére vonatkozó nyilatkozatában felelősségét nem ismerte el, az általa becsatolt iratokból megállapítható:

hogy [......] bejelentő és az ügyvédi iroda között 2020. augusztus 31-én szóban, majd 2020. szeptember 29-én írásbeli tényvázlattal megbízási jogviszony jött létre a bejelentő és a fia közötti konfliktusok rendezésére, annak eredménytelensége esetén peres eljárás megindítására.

Nem tisztázott, és a felek ellenkező nyilatkozata alapján nem bizonyítható, hogy a bejelentő milyen szóbeli tájékoztatást kapott az ügyvédtől.

2021. május 5-én kelt írásos nyilatkozatában eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy „közöltem vele, hogy engem eredményfelelősség nem terhel - a megbízást bármikor megszüntetheti, a kárfelelősségemről pedig az ügyvédi törvény rendelkezik, melyet részletesen ismertettem.”

Tekintettel arra, hogy ez írásban rögzítésre nem került, így azt, hogy szóban mi hangzott el, az ügyvéd bizonyítani nem tudja.

A bejelentő által becsatolt iratokból és nyilatkozataiból megállapítható, hogy a fenti, ügyvéd által leírt megbízási jogviszony közöttük létrejött.

Vitatta az ügyvéd azon állítását, hogy közölte vele, azt, hogy ez nem eredménykötelem. 2021. február 9. napján kelt e-mail: „Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az Ön közreműködése ügyemben - ígérete ellenére - nem volt sikeres.

Ön igennel válaszolt a kérdésemre: „Nyerhető a követelés.”

A fegyelmi biztosnak és a Fegyelmi Tanácsnak is az a feltételezése, hogy valószínűleg a 150.000 Ft munkadíjat az eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárásra kérte el:

2021. május 5-i nyilatkozat 2 oldalának utolsó előtti bekezdése:

„Miután ügyfelünk harmadszor is visszajött, további kérdései voltak és körvonalazódott, hogy egy polgári per megindítását kívánja, kiállítottuk az általa csatolt második számlát 150.000 Ft összegben.”

Azt a tényt, hogy a megbízás jelenleg még nem zárult le, az iratanyagon kívül igazolja az eljárás alá vont ügyvéd alábbi írásbeli nyilatkozata 2021.május 5-én a 4. oldal második bekezdésében.

„...[......] úr nem élt a fia által vázolt egyezségkötési lehetőséggel, bennünket pedig nem kért a peres eljárás megindítására, bár az általa csatolt e-mail szerint is írtam neki, hogy a perindításra mód lett volna, ha tartásra rászorult volna.”

V.
A fegyelmi biztos indítványa

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az írásban becsatolt fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat a becsatolt okiratok, az ügyvéd írásos nyilatkozata, és a bejelentő tanúként tett nyilatkozatai alapján fenntartotta, így elutasította az ügyvédi munkadíj mértékének megállapítására vonatkozó panaszt, valamint azt, hogy a bejelentő „nem kapott előzetesen árajánlatot” az ügyvédtől. Megállapította ugyanakkor, hogy a „Tényvázlat” nem tartalmaz munkadíjat, sem annak összegét, sem fizetési módját, továbbá az arról való tájékoztatást sem, hogy a megbízás nem eredménykötelem. Kifogásolta a megbízási díjjal kapcsolatos elszámolási kötelezettség megfelelő teljesítését is. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. §-át, az ÜESZ 5.1-5.2. pontját, az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 28. § (4) bekezdését, az ÜESZ 5.12. pontját, valamint az ÜESZ 6.10. és 6.12. pontjait.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az ügyvéd összesen 3 rendbeli, gondatlan fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a megbízási szerződésben nem rögzítette a munkadíjjal kapcsolatos előírásokat, az ügyfelét nem tájékoztatta arról, hogy a megbízása gondossági és nem eredménykötelem, továbbá az ügyvéd és ügyfele közötti - előírások szerinti - elszámolást is hiányolta.

Pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

Az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli felhívásra záró nyilatkozatában ismételten tagadta a fegyelmi vétség elkövetését.

VI.
A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos indítványa túlnyomó részben alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a bejelentő írásban és tanúként tett nyilatkozatait, a becsatolt okirati bizonyítékokat, az eljárás alá vont ügyvéd írásos nyilatkozatait, az általa csatolt e-mail levelezéseket, valamint az általa becsatolt okiratok tartalmát vette figyelembe.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatokat elegendőnek találta döntésének meghozatalához.

Ezek a bejelentő által tett panasz megalapozatlanságát igazolják. Ebben a kérdésben a Fegyelmi Tanács teljes mértékben osztja a fegyelmi biztos álláspontját, vagyis: eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget azzal, hogy „túlárazta a munkadíját” továbbá azzal sem, hogy „nem adott árajánlatot” az elvégzendő munkáról.

Egyetért abban is a fegyelmi biztossal, hogy „a fegyelmi eljárás egyik szakasza sem alkalmas arra, hogy bármilyen módon, jogcímen az ügyfél által az eljárás alá vont ügyvéd részére kifizetett pénzösszeg bármilyen mértékű visszatérítéséről rendelkezzen. A fegyelmi eljárás arra sem hivatott, hogy megállapítsa, hogy az ügyfél által az ügyvédnek kifizetett megbízási díj arányban áll-e az elvégzett munkával, hisz az ügyvédi tevékenység egyik legalapvetőbb attribútuma a megbízás részleteiben való szabad megállapodás, ebben értve az ügyvédi megbízási díj szabad megállapításának jogosultságát is, amely az ügyfél általi tényvázlat/megbízási szerződés aláírásával és a megbízási díj kifizetésével az ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő és ezáltal az ügyvédi megbízás részévé válik.”

A bejelentő sérelmezte, hogy nem kapott „árajánlatot”.

Semmilyen jogszabály, vagy szabályzat nem teszi kötelezővé - még a közbeszerzésre vonatkozó szigorú szabályok alól is kivétel az ügyvédi megbízás - árajánlat megtételét.

A megállapodás megkötésével és ez alapján a megbízási díj megfizetésével az ügyvéd által kikötött megbízási díj az ügyfél által elfogadottnak tekintendő.”

A fenti panaszok miatti vizsgálati eljárás megszüntetésével a Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett.

A fegyelmi eljárás - az előzetes vizsgálathoz hasonlóan - kizárólag a megbízási szerződés/tényvázlat megléte, az abban foglaltak tartalma, valamint az ügyfél/bejelentő megfelelő tájékoztatására és az ezek alapján elvégzett ügyvédi tevékenység vizsgálatára, és a kifizetett, átvett pénzösszegek dokumentálására irányult.

A megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd tényvázlatként írásba foglalta, ez azonban semmi mást nem tartalmaz, mint a megbízó igényeinek lehetőség szerinti megoldását elsősorban peren kívül, ennek eredménytelensége esetén perben.

A tényvázlat megbízási díjat - annak összegét, fizetésének módját, határidejét - nem tartalmazza. Nincs benne tájékoztatás arról, hogy az ügyvédi tevékenység nem eredménykötelem, az eljáró ügyvéd sikert, eredményt nem tud garantálni.

Egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvéd a rá bízott feladatot a peren kívüli megbízás tekintetében maradéktalanul elvégezte és ezt igazolta is az ügyfele felé.

Az is bizonyítást nyert, hogy az ügy peren kívüli lezárásának elmaradása az eljárás alá vont ügyvédnek nem felróható. Ő a megfelelő jogi megoldásokat alkalmazta, minden tőle elvárhatót megtett az ügy sikeres - peren kívüli - befejezéséért.

Az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásai az alábbiak:

- a tényvázlatban a megbízási díj összegének, célja megjelölésének hiánya,

- az ügyvédi megbízás gondossági kötelemkénti mivoltáról történő tájékoztatás megbízási szerződésben rögzítésének elmulasztása,

- a második alkalommal kért és kapott 150.000 Ft ügyvédi megbízási díj célja, az annak alapját képező megbízás részletezésének, az ezzel kapcsolatos megbízás-kiegészítés dokumentálásának hiánya.

Csak következtetni lehet arra, hogy a 150.000 Ft-ot már az esetleges peres eljárás megindítására kérte az eljáró ügyvéd a megbízótól. Ez nem lett dokumentálva és az iratokból megállapíthatóan a per nem lett megindítva sem.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fentiekkel az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el a megbízási szerződés lényeges elemeinek írásba foglalása elmulasztása miatt.

Nem osztotta a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos munkadíjjal kapcsolatos elszámolási kötelezettség megsértésének indítványát, amely a megbízás megszűnésekor esedékes. Mivel az ügyvédi megbízási jogviszony jelenleg is fennáll, azt senki nem szüntette meg, ezért az elszámolási kötelezettség számonkérése idő előtti.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a megbízási szerződés - bármilyen módon történő - későbbi megszűnése, vagy megszüntetése esetén a hatályos Üttv, valamint Etikai Szabályzat előírásainak megfelelően kell a tételes elszámolást elvégezni.

A fent részletezett mulasztásokat az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 2018. január hó 1. napján történt hatályba lépését követően követte el.

A fenti cselekményekre az Üttv. és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”

VII.
Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények

Az Üttv. 28. § (4) bekezdése alapján „A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.”

29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

ÜESZ: 5.3. Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója általános szerződési feltételeket alkalmaz a megbízási szerződés megkötéséhez, azt az ügyfélnek a megbízással egyidejűleg írásban és utólag igazolható módon meg kell kapnia.

5.4. Ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat. Az általános szerződési feltétel nem lehet a Ptk. 6:102. § szerint tisztességtelen, és külön fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelősség, a kárfelelősség, a megbízás megszüntetése körében alkalmazott kikötésekre.

5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.

6.1. Ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.

6.4. A megbízási díjat forintban vagy más devizanemben kell kikötni.

6.5. Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.

6.6. A tanácsadásért járó díjat a tanácsadás megkezdését megelőzően az ügyféllel közölni kell.

6.8. A megbízási díj lehet átalánydíj, óradíj, a megbízás tárgyának értékéhez igazodó fix vagy százalékos díj, törvényben meghatározott feltételekkel sikerdíj és ezek kombinációja is.

6.9. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése.

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa készített tényvázlatban a fenti rendelkezéseket nem rögzítette, gondatlanságból fegyelmi vétséget követett el. Tekintettel arra, hogy valamennyi mulasztás a megbízási szerződés írásba foglalásának hiányosságai között található, így mulasztásai 1 rb. fegyelmi vétséget valósítanak meg.

Az elszámolási kötelezettség vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el, mivel a megbízási szerződés joghatályai jelenleg is fennállnak.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet. Az elkövetett mulasztás csekély tárgyi súlya miatt a kiszabott büntetés alkalmas arra, hogy a jövőre nézve az ügyvédet körültekintőbb eljárásra ösztönözze munkavégzése során.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem állapított meg. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a bejelentőnek kára nem keletkezett, sőt ő maga is közrehatott abban, hogy az eljárás eddig eredményre nem vezetett. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a Tanács azt, hogy az ügyvéd eddigi több évtizedes tevékenysége során munkájával kapcsolatban kifogás nem merült fel.

A határozat 2021. november 5. napján jogerős és végrehajtható.