A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa a Dr. ............ szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év február hó 04. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr.
..............
ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követett el, ezért az ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerinti 50.000 Ft pénzbüntetés fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a pénzbüntetés összegét, továbbá a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd ....... lajstromszám alatt – a 2005-től 2009-ig terjedő ügyvédjelölti tevékenységét követően – nyert 2009. november 1. napjával felvételt a Szegedi Ügyvédi Kamarába.
Családi állapotáról, az általa eltartottakról, és előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összegéről nincs nyilatkozata.
...................................... ügyszámon indult ellene fegyelmi eljárás, amely – nem jogerős – írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel zárult.
2021. március 22. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához .................. szám alatti lakos, bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződésben való okiratszerkesztési tevékenységét kéri etikai szempontból megvizsgálni, mert véleménye szerint az ő tulajdonában álló ingatlan értékesítés során nem az ő érdekeit képviselve közreműködött abban, hogy adóeltitkolásra kerüljön sor. Bejelentésében előadta, hogy a megszerkesztett előszerződés alapján nem volt a felek szándéka végleges és tényleges adásvételt létrehozni. Csupán technikai jellegű okirat készült. A vevő és az általa felkért ingatlanközvetítő csupán technikai lépésként kezelte, a felújítás lebonyolítására és piaci értéken való továbbadásra.
Beadványához csatolta az elő- és végleges szerződést, továbbá az előszerződés közös megegyezéssel történő felbontását.
A Szegedi Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága megvizsgálva bejelentést, megállapította, hogy az előterjesztett etikai bejelentés alapos, a panaszlott ügyvéd eljárása során nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható Az általa elkészített okirat alkalmas lehetett az állami illeték bevételének csökkentésére, ill. az illeték szabályok kikerülésére.
A Szegedi Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2021. október 29. napján kelt határozatával rendelte el az ügyben előzetes vizsgálatot.
2021. november 12. napján eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló nyilatkozatát és csatolta az ügyben keletkezett iratokat.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről 2021. december 17. napján RFSZ14/2021/11. alatt határozatot hozott, amelyben 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapítja meg miután az eljárás alá vont ügyvéd az okirat szerkesztésekor tisztában volt a felek azon szándékával, hogy a kétszeres illetékfizetési kötelezettséget elkerüljék.
Az okiratszerkesztő ügyvédnek elsősorban a megbízók előtte tett nyilatkozatai alapján, a nyilatkozatuknak megfelelő tartalommal, de nem kritikátlanul és jogszabályba ütköző utasításuk szerint kell teljesíteni a megbízást.
A fegyelmi eljárás lefolytatására a Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese 2021. december 20. napján Dr. Volford Erzsébet tanácsát jelölte ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. január 23. napján adásvételi előszerződést készített panaszos .................... eladó és ......... vevő között a Szegedi II. kerület belterület ........ helyrajzi számú ............... szám alatti társasházi lakás és garázs ingatlanokra.
A szerződésben közölt vételár .......... Ft a lakás vonatkozásában .............a garázs .....Ft volt, míg foglalóként a vevő ............Ft-ot kapott készpénzben az aláíráskor.
Az előszerződés szerint vevő a teljes vételárat 2021. április 23-ig volt köteles megfizetni azzal, ha a vevő ez ideig megfizet további ........ Ft vételárrészt, úgy a fizetési határidő további 30 nappal meghosszabbodik.
Vevő az előszerződés napján már birtokba lépett és jogosultságot kapott az ingatlanon történő átalakításokra is, továbbá a végleges szerződésben vevő kijelölése jog illette meg.
Ezt az előszerződést felek 2021. március 6. napján közös megegyezéssel az eljárás alá vont ügyvéd előtt felbontották, és új szerződés készült egyidejűleg ezen a napon.
Ebben a szerződésben már dr. ............... a vevő, és a vételár ............. Ft, amiből a lakás vételára .......... a garázsé pedig .......... Ft volt. A bejelentő ebből a szerződésből adódóan a benne szereplő vételártól eltérően ténylegesen ............ Ft vételárhoz jutott. A különbözetet az ingatlan időközi felújítását elvégző előszerződésben szereplő vevő, ....... számolta el dr. ........... adásvételi szerződéses vevővel.
A tárgyaláson tanúként idézett előszerződéses vevő előadása szerint ő látott az ingatlanban fantáziát. Árajánlatot adott, hogy kifizet 1 millió forintot annak érdekében, hogy vele előszerződjön, és az ő meglátása szerint alakíthassa ki eladható lakóingatlanná. Az ingatlanért ... millió forintot volt hajlandó adni. Ha egy bizonyos határidőn belül nem talál vevőt, akkor vállalta azt kifizetni. Az átalakításra és az értékesítésre hagytak kb. 3 hónapot, ill. még kap egy plusz hónapot arra, hogy a fennmaradó összeget kifizesse, de akkor is ki kell fizetnie a .. millió forintot. Állítása szerint egyértelmű volt, hogy nem maga számára szeretné ezt az ingatlant.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
Előadta, hogy az általa készített valamennyi szerződés a felek kifejezett kérésére és megbízása szerint készült el, azt felek aláírták. A beruházást a felek egymás között elszámolták, arról nincs tudomása, hogy miként történt annak felek kezéhez való kifizetése. Az előszerződés közös megegyezéssel történt felbontását követőn új adásvételi szerződés szerkesztésre szóló megbízás elfogadáskor, mely a kétszeres illetékfizetés és egyéb adóvonzatok kikerülésére szolgált, nyomatékkal és írásban a tényállásban nem hívta fel a felek figyelmét.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját változatlanul fenntartotta, így az Üttv. 1. § (5) bek., valamint az Üttv. 42. § (3) és (5) meghatározott rendelkezések megsértésével megvalósított, az Üttv. 107. § b) pontja alapján 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség megállapítását.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Megállapítható, hogy a panaszlott ügyvéd saját nyilatkozata szerint is tisztában volt azzal, hogy az előszerződést kötő vevő építési vállalkozó, akinek nem vételi, hanem inkább felújítási, majd pedig értéknövelő beruházási költségeinek érvényesítési szándéka van a konkrét ingatlan tekintetében, így az általa szerkesztett dokumentumok a kétszeres illeték fizetési kötelezett elkerülést szolgálják.
Nem helytálló a védekezése, hogy a felek az ő bevonása nélkül egymással elszámoltak, és károkozás nem történt.
Az ingatlan-nyilvántartásba benyújtott, és illeték- és SZJA bevallás alapjául is szolgáló adásvételi szerződésben megjelölt vételárat ugyanis az eladó nem az ott írt az értéken kapta meg, és a csupán a tulajdon szerzési idejére tekintettel nem esett bevallási kötelezettség alá az okirat szerinti és nem az általa ténylegesen átvett összeg tekintetében.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi
Eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az okirat szerkesztési megbízás elfogadásakor tudva, hogy a vevő befektetési céllal és a felújítást követve továbbértékesítésre kíván szerződést kötni, ún. technikai jellegű célú előszerződést szerkesztett, majd ezt felbontva, az értéknövelő beruházás összegével növelt, és ott elszámolt vételáron kívülálló harmadik féllel kötött adásvételt bonyolított, ügyellátása során folytatólagosan – 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A jogszabály megkerülésére irányuló szerződés megkötésében való közreműködő magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (5) bekezdésében írt rendelkezést, miszerint
Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
Üttv. 42. § (3) bekezdésében írt rendelkezést, miszerint
(4) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul. továbbá nem tartotta be
Üttv. 42. § (5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Jogerős és végrehajtható: 2022. 04. 20.