Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB-15/2021 (P12/2021) határozata

ügyvédi mulasztásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.......] eljárás alá vont ügyvéd ellen [.......] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a 2021. november 10. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.......] (KASZ: [.......] a [.......] Ügyvédi Iroda tagja, székhelye: [.......] sz.) eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást

megszünteti.

Az eljárással felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

I.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás és rendelkezésére álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a [.......] Iroda tagja, vezetője. Kamarai tagságának kezdete 2009. december 8.

Az eljárás alá vont ügyvéd személyi adatairól, így családi állapotáról, gyermekéről, vagyoni helyzetéről kérdésre nem nyilatkozott.

Ellene indult fegyelmi eljárások adatai:

[.......]

[.......]

[.......]

II.
Az eljárás adatai

- A Magyar Ügyvédi Kamarához 2020. május 11. napján érkezett [.......] panaszbejelentése, melyet a Magyar Ügyvédi Kamara 2020. május 18. napján küldött meg a Debreceni Ügyvédi Kamarába.

A bejelentő a levelében előadta, hogy 2019. januárjában bízta meg Dr. [.......] eljárás alá vont ügyvédet a fogvatartása körülményei miatti kártalanítási igénye érvényesítésével. Ehhez képest a levél megírásának időpontjában állítása szerint hivatalos értesítést az eljárás indításáról nem kapott, és azt állította, hogy nem is tájékoztatta őt az eljárás alá vont ügyvéd. Az ügyvédi kamara a panaszt P..../2020. sz. számon iktatta.

- A vezető fegyelmi biztos a 2020. május 27. napján kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot, és fegyelmi biztosként Dr. [.......] jelölte ki.

- Az ügyvédi kamara elnöke a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről értesítette.

- Az eljárás alá vont ügyvéd a 2020. június 17. napján érkezett beadványában a fegyelmi vétség elkövetését tagadta. A beadványában előadta, hogy a bejelentő a közelmúltban 6 alkalommal kereste meg az irodáját, és minden alkalommal részletes tájékoztatást kapott az ügye állásáról. Ezen kívül számos alkalommal levél útján is részletesen tájékoztatta.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a meghatalmazását és a megbízási szerződést, valamint több levelet, melyet a bejelentőnek írt, és magát a panaszt, melyet 2019. március 27.-i dátummal szerkesztett, és azt a feladási igazolás alapján 2019. április 1. napján nyújtotta be a büntetés-végrehajtási intézetnek.

- A fegyelmi biztos megkereste a [.......] Börtönt, amely intézet parancsnoka a 2020. június 8-án érkezett válaszában tájékoztatta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 12 alkalommal küldött a bejelentőnek hivatalos levelet.

- A fegyelmi biztos a büntetés-végrehajtási intézet tájékoztatása alapján a 2020. augusztus 31. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette.

- Az ügyvédi kamara elnöke 2020. szeptember 2. napján nyilatkozott, hogy utasítási jogával élni nem kíván. A fegyelmi biztos a 2020. augusztus 31. napján kelt levelével [.......] bejelentőt tájékoztatta arról, hogy az előzetes vizsgálatot megszüntette.

- A bejelentő a fenti tájékoztatáshoz képest a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. március 9. napján küldött észrevételt. Az észrevételt az ügyvédi kamara új ügyszámra, a P12/2021. számra iktatta be új ügyként. Az észrevételhez csatolta a bejelentő a [.......] Törvényszék BV. csoportjának .Bv.... /2021/3. sz. végzését, mellyel a bejelentő elítélt részére megállapít ugyan kártalanítást, de a 2017. február 22. napja és 2019. december 8. napja közötti időszak vonatkozásában a kérelmet elutasította. Ebben a Törvényszék előtti eljárásban nem az eljárás alá vont ügyvéd volt a jogi képviselő, hanem egy, a bejelentő által meghatalmazott másik ügyvéd.

- A vezető fegyelmi biztos az ügyben az előzetes vizsgálatot elrendelte arra tekintettel, hogy a bejelentés alapján megalapozottan lehetett azt feltételezni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a panaszt és a kártalanítási igényt nem terjesztette elő.

- Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. április 15. napján az iratok megküldésére haladékot kért arra tekintettel, hogy az irodája költözik, illetve egészségügyi okok is hátráltatják.

- A fegyelmi biztos a 2021. május 10. napján kelt levelével kereste meg a [.......] Törvényszék elnökét abban a vonatkozásban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett-e elő kártalanítási kérelmet.

- A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. június 4. napján érkezett válaszában a törvényszék elnöke arról tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében nem terjesztett elő kártalanítási kérelmet, nem járt el a bejelentő érdekében.

- 2021. június 16. napján a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntette arra tekintettel, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő érdekében nem járt el, az ügyben meghatalmazása nem volt, „a bejelentő ügyében semmilyen formában nem vett részt”.

- A fegyelmi biztos a 2021. június 16. napján kelt levelében a bejelentőt tájékoztatta az előzetes vizsgálat megszüntetéséről.

- A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. június 29. napján érkezett levelében a bejelentő kifogást terjesztett elő a megszüntető határozatra nézve, továbbra is azt állítva, hogy az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazással rendelkezett, egymással kapcsolatot tartottak.

- A fegyelmi biztos 2021. július 7. napján terjesztette fel a bejelentő kifogását.

- A kifogás alapján az országos fegyelmi főbiztos a 2021. július 21. napján kelt határozatával a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A határozat szerint indokolt a bejelentő és a panaszolt ügyvéd közötti jogviszony feltárása, és ennek során annak a megállapítása, hogy történt-e mulasztás az ügyvéd részéről.

- A fegyelmi biztos a 2021. augusztus 27. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd kártalanítási kérelmet egyáltalán nem nyújtott be, illetve a kért iratokat nem csatolta be, mely alapján 2 rb. folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.

- A fegyelmi biztos 2021. augusztus 30. napján tájékoztatta arról a bejelentőt, hogy fegyelmi eljárást rendelt el, és megkereste Dr. [.......], aki a bejelentő érdekében járt el abban az ügyben, amely ügyben a [.......] Törvényszék részben elutasította elkésettség miatt a bejelentő kárigényét. A megkeresett ügyvéd a megkeresésre nem válaszolt.

- A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2021. szeptember 3. napján jelölte ki az eljáró tanácsot.

- Az eljáró tanács 2021. október 05. napján tartott tárgyalást, ahol az eljárás alá vont ügyvéd újból átnyújtotta azt a panaszt, amelyet a bejelentő megbízása alapján a büntetés-végrehajtási intézetnek megküldött, és amelyet a jelen ügyhöz csatolt P.../2020. iktatószámú ügyben már megküldött a fegyelmi biztos részére.

- A Fegyelmi Tanács a panasz, és a feladási igazolás alapján megkereste a [.......] Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokát annak közlése érdekében, hogy a 2019. április 1. napján feltöltött panaszt az eljárás alá vont ügyvéd valóban a bejelentő érdekében eljárva töltötte-e fel az intézet részére.

- a Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. november 2. napján érkezett válaszában arról tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2019. április 1. napján a bejelentő érdekében eljárva ténylegesen feltöltötte, így benyújtotta az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panaszt és kártalanítás iránti kérelmet. A bejelentő áthelyezése miatt azonban a [.......] Büntetésvégrehajtási Intézet megküldte a panaszt a fogvatartó intézetnek, így az a parancsnok szerint:

„A [.......] Büntetés-végrehajtási Intézetben ügyviteli hiba folytán nem került elbírálásra.”.

- Ezt követően a Fegyelmi Tanács 2021. november 10. napján tartott tárgyalást.

III.
Tényállás

Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között 2019. január 11. napján jött létére megbízási szerződés, amelynek alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2019. április 1. napján feltöltötte a bejelentő érdekében a fogvatartásának körülményei miatti panaszt, és kártalanítási igényt. A fogvatartás szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézet azonban a bejelentő időközben történt áthelyezése miatt, ügyviteli hibát vétve az eljárást nem folytatta le, hanem a kérelmet tovább küldte a Szegedi Büntetés-végrehajtási Intézetnek. Az eljárás alá vont ügyvéd által a rendelkezésre álló határidőben előterjesztett panasz és kártalanítási igény kivizsgálására és elbírálására a büntetés-végrehajtási intézet ügyviteli hibája miatt nem került sor.

Bár az eljárás alá vont ügyvéd tartotta a kapcsolatot a bejelentővel, a bejelentő fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, amely az előzményi iratok között már ismertetett módon megszüntetésre került, az előzetes vizsgálat szakaszában.

Mivel határozatot a bejelentő továbbra sem kapott, másik ügyvédet bízott meg. Az új jogi képviselő által kezdeményezett eljárásban a Szegedi Törvényszék ítélt meg ugyan egy kisebb kártalanítási összeget, de a 2017. február 22. napja és 2019. december 8. napja közötti időszak vonatkozásában a kérelmet elutasította- érdemi vizsgálat nélkül.

A Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásának megfelelően, a rendelkezésre álló törvényes határidőn belül, és nem elkésetten terjesztette elő a kártalanítási igényt. A panasz és a kártalanítási igény elbírálása nem az eljárás alá vont ügyvéd hibájából nem történt meg, hanem azon büntetés-végrehajtási intézet ügyviteli hibája miatt, amely intézet részére az ügyvéd a panaszt - jogszerűen - előterjesztette.

A Fegyelmi Tanács megállapította azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi kamaránál a P.../2020. számú ügyben valamennyi, az ügy elbírálása szempontjából releváns iratokat előterjesztette a fegyelmi eljárásban. Mivel a P.../2020. sz. ügy jelen ügyhöz csatolva lett, és az iratok egyébként is az ügyvédi kamara rendelkezésére álltak, az eljárás alá vont ügyvéd nem sértette meg az iratmegküldésre vonatkozó előírást sem.

IV.
Bizonyítékok

Kétséget kizáró bizonyítékként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által megküldött meghatalmazást és megbízási szerződést, valamint a fogvatartással kapcsolatos panaszt. A panasz benyújtásának tényét az eljárás alá vont ügyvéd által beterjesztett feladási igazoláson túlmenően a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának már ismertetett válasza is kétséget kizáró módon támasztotta alá.

A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka egyértelműen fogalmazott: „Nevezett jogi képviselője által előterjesztett panaszbeadvány [.......]BVI-ben ügyviteli hiba folytán nem került elbírálásra.”

V.
Fegyelmi biztos indítványa

A fegyelmi biztos indítványa a már ismertetettek szerint azon alapult, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő a bejelentő érdekében panaszt, illetve a fegyelmi eljárásban nem csatolta a fegyelmi biztos által kért iratokat.

Az új bizonyítékok hatására azonban a 2021. november 10. napján tartott tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványa már mindkét fegyelmi vétség vonatkozásában az eljárás megszüntetését javasolta.

Eljárás alá vont ügyvéd mind az előzetes vizsgálatok során, mind pedig a tárgyalásokon tagadta azt, hogy bármilyen fegyelmi vétséget valósított volna meg, állítása szerint mind időben előterjesztette a panaszt, mind pedig a szükséges iratokat az ügyvédi kamarának megküldte már az első előzetes vizsgálat során.

VI.
Fegyelmi Tanács által levont jogi következtetés

A fegyelmi biztos végindítványa teljes mértékben alapos. A rendelkezésekre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáró módon lehetett azt megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a rendelkezésére álló törvényes határidőn belül előterjesztette a bejelentő érdekében a fogvatartás körülményei miatt a panaszt. A panasz nem az eljárás alá vont ügyvéd hibájából nem került elbírálásra, amelyet a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának levele megerősített.

A korábban már ismertetettek szerint azt is megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már az első vizsgálatok során megküldte az ügyvédi kamarának a meghatalmazását, a megbízását és a panaszt a feladási igazolással együtt, amellyel az első előzetes vizsgálat során már bizonyította azt, hogy a bejelentő részére mikor adott meghatalmazást, és ehhez képest mikor terjesztette elő azt a bejelentő fogvatartása szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézetnél.

A fegyelmi biztossal egyezően ezért a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jelen ügyben semmilyen fegyelmi vétséget nem valósított meg.

VII.

A fentiekre tekintettel, mivel a bejelentés alapjául szolgáló cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács megszüntette, és döntött az eljárási költség viseléséről az Üttv. 131. § (3) bekezdésének b) pontja alapján.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

A FESZ 40.6 pontja alapján az egyes ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó kamara viseli.

A határozat 2021. december 23. napján jogerős.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa DRFB-15/2021.)